A nyugati világ irigyelte. Japán, a világelső, írta egy híres amerikai közgazdász. Egy volt amerikai pénzügyi vezető kedélyesen megdicsérte a japán jegybankpolitikát, hiszen „nagyszerűen követték a megfelelő elméletet”, melyre a lakonikus válasz Tokióból mindössze annyi volt: sohasem az elméletet, hanem a gyakorlatot követjük
A japán gazdaság évi átlagos GDP növekedése 1956 és 1973 között 9,3 százalék volt. 1975 és 1991 között ugyanez mindössze 4,1 százalékot tett ki. A kilencvenes években azonban ez évi egy százalékra zsugorodott, s az elmúlt két évtizedben többször volt negatív is.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A koronavírus-recesszió eltér az eddigiektől. Miközben a társadalmak felsőbb osztályai vagy meg sem érzik a recessziót vagy nyernek rajta, az alsóbb rétegek és a középosztály egy része kilátástalan egzisztenciális helyzetbe kerül. A magyar kormány válságkezelése egyáltalán nem adott még választ az éleződő társadalmi problémákra, a mélyülő különbségekre. A segítség továbbra is a szavazótábornak, a klientúrának szól.
Szűcs Zoltán Gábor politológus szokatlanul indulatosan fogalmazva gyomorforgatónak nevezi a kormány járványkezelő magatartását. Közelebbről azt, hogy a kormány minden igazán nehéz döntést elhárít magától, és az állampolgárokra testálja a felelősséget. Szerzőnk azonban nem vagdalkozik, hanem érvel az álláspontja mellett, írásából egy végtelenül öntelt, de pontosan ugyanannyira gyáva rezsim képe bontakozik ki.
Csehországban március 1-én volt, Szlovákiában 7-én lesz egy éve, hogy regisztrálták az első koronavírusos beteget. A szomorú évfordulón mindkét ország történetének eddigi legnehezebb időszaka jött el. Jelenleg Csehországban terjed a világon a leggyorsabb tempóban a vírus. Mindkét ország külföldi segítségre szorul. Ha március 21-ig nem javul a helyzet, jöhet a teljes zárás.
Törökország egyik legismertebb egyetemét akarta ellenőrzése alá vonni a török elnök, s országos tiltakozássorozat indult ellene. A Boszporusz vagy Bogazici Egyetem diákjai nem fogadják el az önkényesen, politikai alapon kinevezett rektort, utcai szolidaritási akciókkal csatlakoztak hozzájuk az isztambuliak.
Az ellenzék annak idején lefektette azokat az alapelveket, amelyek alapján újjászerveznék a magyarországi közoktatást. Akkor e dokumentumhoz a Jobbik nem csatlakozott. Vajon most, a néppártosodás útjára lépve, megmásítanák-e korábbi elhatározásukat? A válasz nem egyértelmű.
