Ferber Katalin Hova lett a japán csoda? 2.

A több mint egy évszázadig sikeresen működő lakossági megtakarításokat összegyűjtő postatakarékpénztár és az állam láthatatlan bankja, amely e megtakarításokat továbbhitelezte, jelentős mértékben hozzájárult a japán gazdaság gyors növekedéséhez, a munkanélküliség alacsony szinten tartásához és az infrastrukturális fejlesztésekhez. Ennek vetett véget a kétezres évek elején az amerikai kormányzat igénye a japán privatizálásra.

Japán legmagasabb hegye a Fudzsi, mely 3776 méter magas és régóta alvó vulkán. A lakosság büszkesége, megmászása helybeliek és külföldiek kedvenc erőpróbája. Utóbbiak valószínűleg örömmel és némi csodálkozással tapasztalják, hogy a hegy tetején postahivatal is van. Innen nemcsak levelet lehet küldeni, de a 2007-től kezdődő privatizációig pénzt is lehetett küldeni, illetve felvenni.

Japán talán leghíresebb, s legjobban működő intézménye az 1875-ben létrehozott postai takarékpénztári hálózat volt. Maedzsima Hiszoka kormányhivatalnok angliai tanulmányútjáról hazatérve javasolta ezt. A postahivatalok létrehozásakor mindegyikben pénzt lehetett elhelyezni, kamat ellenében. A postai takarékpénztár hálózat, szemben az akkor kiépülőfélben levő kereskedelmi bankokkal, mindenki számára elérhető volt, a vidéki kispénzű lakosságnak pedig bevételt biztosított.

A szigetország a huszadik század első éveiben már a világ legnagyobb lakossági megtakarításával büszkélkedhetett. A postást mindenki ismerte, s mindenki megbízott benne. Ellentétben a kereskedelmi bankok bármelyikével, a Japán Posta állami szervezet volt, így az ott elhelyezett pénz nem veszhetett el, hiszen az állam garantálta a betétek biztonságát. Ezért a takarékpénztári hálózat másik üzletága, a postai életbiztosítás, japán rövidítéssel a kanpó is virágzott.

24 ezer postahivatal szolgálta ki az ügyfeleket, és szolgáltatásai, a levél, az áru és a pénz továbbítása, illetve megőrzése a világ legmagasabb színvonalán voltak. Tokióból telefonon rendelhetett bárki például Hokkaidóról mélytengeri rákot, az újév egyik kedvencét, melyet a posta a kért időben szállított, a megrendelő igényei szerint főzve vagy sütve.

A kétezres évek elején azonban az amerikai kormányzat sürgetésére az akkori japán miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiró bejelentette, hogy 125 év után minden postai szolgáltatást privatizálni kell. Ekkor született a vicc, hogy miért privatizálják a japán postát? A válasz, mert ez működött a legjobban. Addigra már sok országban lezajlottak a közületi szolgáltatások, posta, vasúti közlekedés, víz-és áramellátás, privatizációi, többnyire katasztrofális eredményekkel. A szolgáltatások általában megdrágultak, holott színvonaluk a korábbihoz képest rosszabb lett.

Csakhogy a japán postatakarékpénztárak hálózata nem pusztán a kispénzűek, kockázatot kerülők tulajdonképpeni bankja volt - amely persze kölcsönözni nem kölcsönzött. Az elhelyezett betétállomány, melynek túlnyomó része hosszúlejáratú, 10 évre lekötött betét volt, használatát a kormányzat külön számla formájában a pénzügyminiszter hatáskörébe utalta. Tíz évvel a postai hálózat megteremtése után, 1885-ben így jött létre a Letéti Alap, az állam láthatatlan bankja.

A „bejárat” a postai betétek összege volt, a „kijárat” pedig a különböző célokra nyújtott hitelek. 1945-ig éppen a lakossági megtakarításoknak köszönhetően a japán gyarmatbirodalom több helyén, Mandzsúriában, Koreában, Tajvanon számos új beruházás indult, elsősorban ott, ahol a magántőke semmiféle kockázatot nem vállalt, vagyis az út-és vasútépítés, valamint az egészségügy területén. A Letéti Alap működésének óriási előnye volt, hogy miközben a betétesek igen alacsony kamatot kaptak, a kihelyezett hitelek kamatai magasak voltak. A különbözet az állam haszna volt.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!