Hűtőmágnes helyett voksok – Márki-Zay Péter fölemelkedése

Tóth Ákos | 2021.10.28. 06:58

Olvasási idő kb. 16 perc

„Karácsony Gergelyt vidéken is jobban ismerik, mint engem. Karácsony volt már miniszterelnök-jelölt, az arcképével teli volt plakátolva Hódmezővásárhely is 2018-ban, az ismertsége 90 százalék fölötti, az enyém meg valahol 50 és 70 százalék között van. Az ismertséghez viszonyított támogatottságom erősebb, mert amikor a népszerűséget mérik, akkor gyakran fej-fej mellett állunk. Mindent egybe véve ugyan nekem is lehet esélyem, de az ismertség komoly tőke” – ezt Márki-Zay Péter nyilatkozta idén márciusban a Jelennek, s ez is bizonyítja, nagy utat tett meg. Országos ismertsége ugyanis ekkor – s nincs igazán ok feltételezni azt, hogy ez nyárig jelentősen nőtt volna – valóban 50 százalék körüli volt, amivel nemhogy választást, de előválasztást sem lehetett volna nyerni, kiváltképp olyan erős ellenfelekkel szemben, mint amilyennek Karácsony Gergely és Dobrev Klára tűnt már a legelső pillanatban, vagy amilyennek Jakab Pétert lehetett hinni. Márki-Zaynak tehát, amikor eldöntötte, hogy elindul, a lehető legfontosabb feladata az volt, hogy az ismertségét növelje. Sokan ennek tulajdonítják számos, provokatívnak tűnő kijelentését – ezek egyike volt például, amikor még úgymond az esélytelenek nyugalmával hirdethette, hogy Dobrev Klárával nem lehet leváltani Orbán Viktort, de említhetnénk azokat a megszólalásait is, amelyek kormánypárti politikusok feltételezett homoszexualitására utaltak –, a cél az volt, hogy minél több médiafelületre kerüljön be, s az ismertsége érje el legalább a nyolcvan százalékot.

De ennél többről volt szó. Mégpedig arról, hogy Márki-Zay Péter és szűk stábja meglehetősen jó előválasztási stratégiát dolgozott ki, szemben például a nagy riválissal, Jakab Péterrel. Utóbbi ugyanis azokra a helyekre ment kampányolni, az utcát „megdolgozni”, ahol a Jobbik eleve beágyazott és népszerű – kampánya tehát alapvetően a vidéket célozta meg. Ahogy Márki-Zay stábjának egyik tagja nyilatkozta a Jelennek: Márki-Zay több szavazatot kapott, Jakab Péter pedig sokkal több hűtőmágnest. Igen, Jakab lubickolhatott a népszerűségben, amit Orbán Viktorral csörtéző parlamenti szerepléseivel ért el, s ennek alapján hihette – vagy hitették el vele –, hogy simán bekerül a második fordulóba, amit alátámasztottak a közvélemény-kutatási adatok is, amelyek rendre az első három hely valamelyikére mérték, igaz, idővel már inkább csak a harmadikra. Csakhogy nem számolt azzal, hogy az előválasztás nem választás, a háromezer lélekszám alatti településeken más a szavazási hajlandóság és más a szavazási lehetőség is. Csak egyetlen példa, mondjuk Veszprém 3-as számú választókerületéből, amelyben van ugyan három város, de van 86 kistelepülés is – ezekre a településekre az úgynevezett „mozgó sátrak” a választás kilenc napja alatt legfeljebb egyszer jutottak el. És népszerűség ide vagy oda, a helyi szimpatizánsok, ha aznap épp valamiért nem jutottak el szavazni – vagy épp valami más oknál fogva jobbnak látták nem részt venni a választáson, ami a kistelepüléseken meglehetősen életszerű probléma –, akkor meglehet, nem vették a fáradságot, hogy elutazzanak voksolni.

Jakab az elvárt húszezer helyett végül 31 ezer ajánlóaláírást gyűjtött össze, ami a többiek eredménye láttán már óvatosságra inthette volna, hiszen Márki-Zay Péter ennél többet szedett össze, több mint 33 ezret. Pedig szeptember elején, bő két héttel az előválasztás első fordulója előtt még azt mondta, kutyanehéz összeszedni a húszezer aláírást. De aztán mégsem volt az: a Mindenki Magyarországa Mozgalom ugyanis sokkal szervezettebben működött, mint ahogy azt a jobbára önkéntes résztvevőktől a külső szemlélő elvárhatta volna. Az MMM megyei koordinátorai alá tartoztak a mozgalom által szervezett Kossuth-körök vezetői és tagjai, akik folyamatosan gyűjtötték az ajánlásokat, amelyeket az úgynevezett „fuvarosok” rendszeresen szállítottak a központba.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés