Ferber Katalin Így dönt Kína adósrabszolgaságba

Bár senki nem ismeri be, de jelenleg Kína Japán legjobb tanítványa – írja szakértőnk, Ferber Katalin közgazdász, aki emlékeztet arra: a hetvenes évek közepétől csaknem három évtizedig a japán hosszú- és középlejáratú kölcsönök a magyar adósság több mint felét tették ki. Kína részéről ez a veszély most is fenyegető. 

Mitől vonzó Budapest a kínai kormány szemében? Felsorolok néhány szempontot: Magyarország nem igazán nyugati típusú demokrácia. Így nem lesz összeütközés a sajátosan működő kínai állam és piac sziámi ikrekként működő intézményeivel. Senki nem fogja nyilvánosan és hivatalosan bírálni a kínai kormány kisebbségekkel folytatott politikáját. Nem merülhet fel a kémkedés – finomabban szólva adatgyűjtés – gyanúja vagy vádja. Miért is beszélnének ilyesmiről, hiszen Magyarország a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátója Európában, amely több mint negyven országnak szállítja a kínai cég termékeit?  Amíg a Fudan Egyetem budapesti épületei elkészülnek, már négy magyar egyetem kettős diploma megszerzésének lehetőséget biztosítja a magyar és a kínai diákoknak.

Ehhez a nagy vállalkozáshoz 500-540 milliárd forint hitelt vesz fel a magyar kormány Kína egyik legnagyobb bankjától, a Kínai Fejlesztési Banktól. A Kínai Fejlesztési Bank (angol rövidítése: CDB) által a magyar kormánynak folyósított kölcsöntípust kedvelik leginkább a kínai pénzügyi és gazdasági döntéshozók. (A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására felvett 700 milliárd forint hitelt pedig a CDB-hez hasonló, kvázi állami bank, a kínai EXIM Bank folyósítja.)

Ennek a vonzalomnak jó oka van. Az első kínai szempontból, hogy a CDB vagy az EXIM, hasonlóan japán „szülőjéhez”, vagyis a japán Fejlesztési Bankhoz vagy a japán EXIM Bankhoz, nem kereskedelmi magánbank, hanem kvázi-állami pénzintézet, amely azonban a mindenkori pénzpiaci elvek szerint helyez ki hiteleket.

Ez biztosítja, hogy a hitelek felvételi kondíciói titkosak maradjanak. (Amennyiben ugyanis egy pénzintézet igazgatósági tanácsának tagjai, legalábbis részben az állami párt-és minisztériumi bürokrácia tagjai, akkor a hitelezés stratégiai kérdés. A részleteket nem ismerheti meg a nyilvánosság. Sok más kínai kölcsönszerződésben is kikötés a titkosság betartása. E kvázi állami, kvázi kereskedelmi bank részvényeinek meghatározó hányada mindig állami tulajdonban van.)

E hitelezéseknél (más fejlődő, közepesen fejlett országoknak nyújtott kínai hitelek esetében is) két közös elem van:

1. A hitelt felvevő országnak tilos (pénzügyi nehézségei esetén) átütemezni a kínai hitel visszafizetését. A kínai pénzintézetnek viszont elsőbbségi joga van, s akár idő előtti fizetésre is kötelezheti az adóst.
2. Ezeknek a hiteleknek a technikai lebonyolítására az adósnak külön számlát kell nyitnia, s ezen keresztül kell a törlesztőrészleteket átutalni. E számla a kínai hitelező számára ismert, de olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Nemzetközi Valuta Alap vagy a Világbank, nem ismerheti.

Arra az esetre, ha az adós elmarad a törlesztéssel, a kölcsönszerződés úgynevezett koncessziós tételeket határoz meg. Az elmaradt fizetés helyett a hitelt felvevő ország állami bevételeinek egy részéből kárpótolhatja magát a kölcsönt nyújtó kínai pénzintézet.

A Fudan építésére felvett jelentős összegű hitel folyósításának kezdete egyelőre ismeretlen. Ezért csak találgathatunk, miért is lett kiemelkedően fontos állami feladat ennek megvalósítása. Kevéssé valószínű, hogy Kína így próbálna az EU piacára belépni, hiszen már csaknem egy évtizede, hála a működőtőke beruházásainak, vállalati felvásárlásainak, nagyon is jelen van az EU-ban. Az sem elfogadható magyarázat, hogy a Fudan Egyetemnek, vagy akár a kínai oktatásnak 5-6000 diák és egyelőre ismeretlen számú egyetemi tanár budapesti jelenléte fontos lenne.

Az talán számít, hogy eddig az egyetem hazai elvégzése után mesterfokozatra, esetleg a doktorira (PhD) pályázó kínai diákok többsége híres amerikai vagy angol egyetemekre mentek. Esetleg Japánba, ahol jelentős állami támogatással másfél évtizede sikeres kettős diplomaszerző program folyik több kínai egyetemmel, köztük a Fudannak is. Kínában nincs elég egyetemi férőhely. Márpedig ez akadály a további gazdasági, technológiai fejlesztések előtt.

Magyarország a kínai politika szemében nem az „ellentábor” tagja. A 2020 decemberében a kínai kormány és az EU Bizottság között aláírt beruházási és kereskedelmi megállapodás ráadásul megkönnyíti a kínai oktatás terjeszkedését. Hogy ideológiailag ez ellentétes lenne az EU-tagállamok néhány alapelvével? A magyar gyakorlat is az, immár tíz éve, mégis: dől a pénz az EU költségvetéséből Magyarországra.

Az Orbán-kormány „Keleti nyitás” programjának célja a közép-ázsiai országok és a kínai piacok és források egyidejű és együttes biztosítása. Erre az oktatás, pontosabban a felsőoktatás igen hatékonyabb eszköz. A többi pedig tanulmányozható a japán gazdaság történetének fejezetei olvasása közben.

A Konfuciusz Intézet (jelenleg 100 van a világban, ebből öt Magyarországon) a kínai „kultúra és filozófia” népszerűsítésének hálózata. Az volt az alapítás időszakában az úgynevezett Japán Alapítvány is. Ez utóbbi a volt szocialista országok között először Magyarországon nyitotta meg az irodáját a hetvenes években. Miért is kellene elfelejtenünk, hogy a hetvenes évek közepétől csaknem három évtizedig a japán hosszú- és középlejáratú kölcsönök a hazai adósság több mint felét tették ki? Információk összegyűjtése és továbbítása? Igen, az egy csapásra sok legyet elve és gyakorlata mindkét országra jellemző, olcsóbb is – és működik is.

Bár senki sem szívesen ismeri el és be, de jelenleg Kína Japán legjobb tanítványa.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.