Mitől vonzó Budapest a kínai kormány szemében? Felsorolok néhány szempontot: Magyarország nem igazán nyugati típusú demokrácia. Így nem lesz összeütközés a sajátosan működő kínai állam és piac sziámi ikrekként működő intézményeivel. Senki nem fogja nyilvánosan és hivatalosan bírálni a kínai kormány kisebbségekkel folytatott politikáját. Nem merülhet fel a kémkedés – finomabban szólva adatgyűjtés – gyanúja vagy vádja. Miért is beszélnének ilyesmiről, hiszen Magyarország a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátója Európában, amely több mint negyven országnak szállítja a kínai cég termékeit?  Amíg a Fudan Egyetem budapesti épületei elkészülnek, már négy magyar egyetem kettős diploma megszerzésének lehetőséget biztosítja a magyar és a kínai diákoknak.

Ehhez a nagy vállalkozáshoz 500-540 milliárd forint hitelt vesz fel a magyar kormány Kína egyik legnagyobb bankjától, a Kínai Fejlesztési Banktól. A Kínai Fejlesztési Bank (angol rövidítése: CDB) által a magyar kormánynak folyósított kölcsöntípust kedvelik leginkább a kínai pénzügyi és gazdasági döntéshozók. (A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására felvett 700 milliárd forint hitelt pedig a CDB-hez hasonló, kvázi állami bank, a kínai EXIM Bank folyósítja.)

Ennek a vonzalomnak jó oka van. Az első kínai szempontból, hogy a CDB vagy az EXIM, hasonlóan japán „szülőjéhez”, vagyis a japán Fejlesztési Bankhoz vagy a japán EXIM Bankhoz, nem kereskedelmi magánbank, hanem kvázi-állami pénzintézet, amely azonban a mindenkori pénzpiaci elvek szerint helyez ki hiteleket.

Ez biztosítja, hogy a hitelek felvételi kondíciói titkosak maradjanak. (Amennyiben ugyanis egy pénzintézet igazgatósági tanácsának tagjai, legalábbis részben az állami párt-és minisztériumi bürokrácia tagjai, akkor a hitelezés stratégiai kérdés. A részleteket nem ismerheti meg a nyilvánosság. Sok más kínai kölcsönszerződésben is kikötés a titkosság betartása. E kvázi állami, kvázi kereskedelmi bank részvényeinek meghatározó hányada mindig állami tulajdonban van.)

E hitelezéseknél (más fejlődő, közepesen fejlett országoknak nyújtott kínai hitelek esetében is) két közös elem van:

1. A hitelt felvevő országnak tilos (pénzügyi nehézségei esetén) átütemezni a kínai hitel visszafizetését. A kínai pénzintézetnek viszont elsőbbségi joga van, s akár idő előtti fizetésre is kötelezheti az adóst.
2. Ezeknek a hiteleknek a technikai lebonyolítására az adósnak külön számlát kell nyitnia, s ezen keresztül kell a törlesztőrészleteket átutalni. E számla a kínai hitelező számára ismert, de olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Nemzetközi Valuta Alap vagy a Világbank, nem ismerheti.

Arra az esetre, ha az adós elmarad a törlesztéssel, a kölcsönszerződés úgynevezett koncessziós tételeket határoz meg. Az elmaradt fizetés helyett a hitelt felvevő ország állami bevételeinek egy részéből kárpótolhatja magát a kölcsönt nyújtó kínai pénzintézet.