Japánról szóló sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Volt benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az Unesco világörökségeinek egyike, volt nagyhatalmú japán keresztapa, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között. Most a jakuzákról lesz szó, akiket rengeteg mítosz övez hazájukban épp úgy, mint a világ sok országában.
Filmek sora készült az elmúlt évtizedekben a jakuzákról, de az utóbbi tíz évben tevékenységük nemcsak megváltozott, hanem jelentős mértékben hanyatlott is. Igyekszünk nem démonizálni és nem is misztifikálni a japán társadalom e bűnszervezetét. Történetük egyfajta tükörképe a gazdasági válságoknak, nem kevésbé a társadalmi konfliktusoknak. Tevékenységük nagyrésze ugyanis a gazdasági és jogi hézagok, működési nehézségek talaján virágzott.
Tokióban, egy, a főváros délnyugati, viszonylag csendes negyedében áll egy erődítménynek kinéző lakóépület. Valahányszor a ház tulajdonosa, vagy hozzátartozóinak bármelyike elindul otthonából, automata szenzoros vaskapu nyílik, két marcona biztonsági ember állítja le az utcán a forgalmat, majd lassan kigördül a lefüggönyzött hatalmas autó, a két biztonsági őr pedig még percekig figyeli, nincs-e valami gyanús a környéken. Nem, ez a ház nem jakuza-főnöké, ez az ország egyik legnagyobb kozmetikumokat gyártó cégének elnök-vezérigazgatójáé. Hogy miért kell három méter magas, szögesdróttal körbevett erődítményben, azaz állandó félelemben élnie?
Mert egyszer már a helyi jakuzaszervezetek egyike megfenyegette, hogy amennyiben nem fizet csaknem egymillió dollárt nekik, a cég részvényeseinek közgyűlésén kiteregetik a vállalat súlyos adósságának részleteit. Az elnök fizetett, a rendőrséget nem értesítette, s azóta inkább maga látja el saját költségén önmaga és családtagjai védelmét. Ez csak egyetlen példa a jakuzák pénzszerzési lehetőségei közül. Ezzel a módszerrel sok nagy céget lehetett a múltban zsarolni, mert a részvényesek közgyűlésén sohasem a cég valódi helyzetéről volt szó, hiszen a kisrészvényesek érdekei akkoriban nemigen számítottak a cégben döntő befolyással bíró vezetés tagjainak. A közgyűlési beszámolók tehát mindig nagyszerű képet festettek a cég helyzetéről.
A jakuzák eredete az ország 1853-as megnyitása előtt keresendő. Vásárosok, ószeresek és tiltott szerencsejátékokból élő páriák voltak, akik a szigorú foglalkozási kasztrendszer legalacsonyabb, megvetett rétegéhez tartoztak. Előírt ruházatuk ezt rögtön tudatta mindenkivel. Így nem véletlen, hogy létszámukat már akkor jelentősen gyarapította a tisztátalanok kasztja, akik cserzővargák, halottmosók és hamvasztók voltak. A buddhizmus tiltja ugyanis bármilyen élőlény tetemének megérintését, ezért őket egy rendelettel zárt negyedekbe telepítették. A tisztátalanok, akiknek japán neve burakumin, többsége ma is azonos helyeken lakik, diszkriminációjuk nem ritka, s számosan valamelyik jakuza szervezet tagjai.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A pedagógusok 100 százalékos táppénze azon is múlik, hogy PCR-teszt igazolja a koronavírus-fertőzést. A gyakorlat azonban az, hogy a tesztelő mentők előbb gyorstesztet végeznek, és ha az pozitív, akkor automatikusan karanténba kerül, PCR-tesztet már nem végeznek. Közben egyre több oktatási intézményben rendeltek el részleges vagy teljes zárást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete digitális munkarendet követel.
Csak egy maradhat, mint azt a Hegylakó rajongói jól tudják, ám a hazai miniszterelnök-jelölti előválasztás egyelőre még inkább fordítva működik: a legesélyesebbnek tartott politikusok várnak a döntéssel – vagy legalábbis indulási szándékuk bejelentésével.
Legkésőbb február 28-ig alá kell írniuk az egészségügyben eddig közalkalmazottként dolgozóknak az új szolgálati jogviszonyukról szóló munkaszerződésüket. Abból tudják meg, mennyi pénzért mi a munkájuk, melyek a kötelezettségeik, a jogaik. A múlt vasárnapig a legtöbb érintett még meg sem kapta meg a szerződését, így sokuknak egy hetük sem marad eldönteni, vállalják-e az új feltételrendszert vagy sem.
Megalakult a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Tagozata – jelentette be Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke, Botka László, Szeged, Nyirati Klára, Baja és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerdán, közös sajtótájékoztatón. A cél, hogy a települések egységesen lépjenek föl a létezésüket megkérdőjelező kormányzattal szemben.
Körvonalazódik, mi lesz majd az orvosokkal, de a betegek nem tudják, hogy ennek következményeként mi lesz ővelük. Úgy tűnik, akit csak lehet, át akarnak szorítani a fizetős magánellátásba.
A választások előtt összefogtak az igen különböző nézeteket képviselő, de az országnak egységesen demokratikus jövőt ígérő ellenzéki pártok, hogy legyőzzék a legyőzhetetlent: az előző évtized választásain kétharmados többséget szerzett, régóta uralkodó, a parlamentáris rendszert szétverő, az ellenzék kiiktatására törekvő, az abszolutizmus irányába tartó kormánypártot. Mindenhol a legesélyesebb ellenzékit indították és egységesen az ő támogatására szólították fel híveiket. Általános meglepetésre sikerrel jártak. De a sikerből nem lett demokratikus jövő. 116 évvel ezelőtt.
Már nincs olyan háziorvosi rendelő, amelyben ne kezdték volna el a koronavírus elleni védőoltások beadását. Az orvosok az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech vakcinákkal oltanak, illetve lehetőségük van oltópontra küldeni az embereket, ahol az érintettek az orosz Szputnyikot kapják meg. Egyelőre nem működik akadálytalanul a folyamat. Nehéz az időpontok egyeztetése, sok orvos nem tudta a megadott határidőn belül elérni az összes, számára kijelölt pácienst. De a rendelők is módosítják az időpontokat.
