Szeptember közepén megjelent a parlament oldalán az a törvényjavaslat, amelyből kiderül: 2022 és 2026 között a felsőoktatási alapítványok több mint 1800 milliárd forintból gazdálkodhatnak. A jogszabályt a parlament a hét elején elfogadta. Amikor ennek az évnek az elején az egyetemek szenátusainak dönteniük kellett, hogy maradnak-e állami fenntartásban vagy „modellváltottak” lesznek, azaz bevonulnak a közfeladat ellátó közérdekű alapítványok (KEKVA) alá, a szenátusok lényegében néhány hét alatt lezavarták a döntést. Augusztustól így tíz további egyetem választotta azt, hogy az új működési modellben folytatja: a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. (Ettől a tanévtől indult el a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó, szintén KEKVA fenntartásban működő Tokaj-Hegyalja Egyetem.)

Ettől a tanévtől tehát 21 intézmény működik már az új modellben, a magyar egyetemek nagy része. Ez azt is jelenti, hogy 180 ezer hallgató, azaz az egyetemisták csaknem 70 százaléka tanul ilyen intézményekben. Ami feltűnő, hogy az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem egyelőre tartja magát, a belengetett hatalmas pénzek ellenére sem adta meg magát a nyomásnak.

Azt, hogy ezek az egyetemek miért döntöttek a modellváltás mellett, két dolog magyarázza. Az egyik a több évre megkötött, stabil és kiszámítható finanszírozás. Eddig ugyanis éves finanszírozásban kellett működniük, ami folyamatos stresszt és tervezhetetlenséget jelentett. Az egyetemi vezetők szorongva várták az év végét, amikor szembesültek azzal a számmal, amelyet a pénzügyminisztérium biztosított számukra az éves működésükre. Ha egy intézmény jól és felelősségteljesen gazdálkodott, így az év végére tartalékot képzett, azt vissza kellett fizetnie. Ezt váltja fel az új modellben a több évre szóló finanszírozási szerződés. A másik nagy csáberő a temérdek pénz, amellyel a kormány a modellváltásba beédesgette az egyetemeket. A kabinet még januárban egyértelművé tette, hogy az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot a modellváltott intézmények használhatnak majd fel 2021 és 2026 között. Egyelőre ennek a pénznek a sorsa bizonytalan a kormány és az Európai Bizottság közötti viták miatt. Azonban a kormány e hatalmas forráson felül biztosít most 1800 milliárd forintot fejlesztésekre, beruházásokra. Ez a döntés tehát nem az uniós forrás megelőlegezése, hanem ez attól független, az egyetemek működéséhez adott támogatás.

A kormány állta a szavát: elképesztő összegeket kapnak a következő öt évben a KEKVA-k. Az intézmények a korábbi éves költségvetésük 3-4-szereséhez jutnak ezáltal. Hogy érzékeltessük, miről is van szó: ha egy egyetem eddig 5 milliárd forintból gazdálkodott évente, akkor a kedden megszavazott törvény szerint ez az összeg 2022-től már 15 milliárd forint. A megtriplázott összeg pedig szabadon felhasználható keretet jelent. A pénz nem címkézve, pántlikázva érkezik – bármire költhető. Aki tehát beállt a modellváltók sorába, úszkálhat a pénzben. Különlegessége még ennek az öt évre kötött finanszírozásnak, hogy azt minden évben korrigálja a kormány 3 százalékkal, de ha ennél magasabb az infláció, akkor annyival. A felsőoktatás támogatása értékkövető lesz, ilyen sem volt korábban.

Azonban meg kell jegyezni: olyan költségvetés terhére kapnak most a modellváltott intézmények pénzt, amely még nincs elfogadva. Hiszen mindössze a 2022-es évről van törvény, a 2023-as, a 2024-es, a 2025-ös és a 2026-os év költségvetése ismeretlen. Nehéz nem észlelni, hogy ezzel megkötik a 2022-ben győztes új kormány kezét. Ha ezt esetleg nem a Fidesz alakítja, akkor nem csak a kétharmados szabályokkal bebetonozott alapítványokkal gyűlhet meg a baja, hanem ezekkel a támogatási szerződésekkel is. Ugyan a polgárjogi szerződések is felmondhatóak, de ennek általában jelentős politikai áruk van.