Ónody-Molnár Dóra Iskolabotrány Soroksáron, felháborodás a német közösségben

Rendkívül elégedetlen a soroksári német közösség Ritter Imrével, a közösség parlamenti képviselőjével, aki az országgyűlésben rendre a Fidesz álláspontját erősíti, ugyanakkor mégsem sikerült elősegítenie, hogy az országos német önkormányzat fenntartásába kerülhessen a soroksári nemzetiségi iskola. Ráadásul hiába pályázott egyetlenként az iskola elismert és közkedvelt igazgatója az intézményvezetői tisztségre, mondvacsinált okokra hivatkozva visszautasították a pályázatát.

Az Orbán-kormány egyik legfájóbb intézkedéseinek egyike az oktatási intézmények autonómiájának felszámolása volt. A 2011-ben megalkotott köznevelési törvény nemcsak a pedagógiai-szakmai autonómiát korlátozza, hanem megszüntette az iskolák önállóságát: az iskolaigazgatók kinevezéséről – szinte példátlan módon Európában – a minisztériumban döntenek. Ha pedig ilyen magas szinteken dőlnek el a dolgok, az tág teret enged a politikai kavarásnak, így a kormányzópárt még egy általános iskolai igazgatói pályázat kapcsán is felül tudja írni a szakmai szempontokat, ha a pillanatnyi hatalmi érdekei úgy kívánják. Ez jól látszik egy soroksári általános iskola történetén is.

Néhány napja felháborodott Facebook-posztban tudatta a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ), hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola igazgatójának pedagógus igazgatói pályázatát elutasították. „Nemzetiségi oktatási intézményünk így igazgató nélkül marad. Ezt nem értékelhetjük másképpen, mint a német nemzetiségi, sváb közösségünket ért aljas támadásnak” – olvashatóa közleményben, hozzátéve, hogy „a minőségi és színvonalas német nemzetiségi oktatás jelenünk lételeme és a jövőnk záloga”. De miért került veszélybe a minőségi oktatás Grassalkovich Antal Általános Iskolában, azaz a Grassiban?

A történet megértéséhez Szabó Szabolcs, a térség független országgyűlési képviselője elmondta:

– Soroksár sváb hagyományú településrész, mindig is jól szervezett, összetartó közösség működött itt. A helyiek büszkék a sváb gyökereikre. Soroksár 1994-ben kivált Pesterzsébetből és népszavazás útján vált önálló kerületté. Első megválasztott polgármestere, Geiger Ferenc az önállósodást követően több cikluson át vezette a kerületet. A sikeres polgármesteri munka nem volt független attól, hogy Geiger együttműködött a helyi civilekkel és a sváb közösséggel is. A sváb gyökerekkel rendelkező Geigert 25 év után Bese Ferenc váltotta a polgármesteri székben 2019-ben. Bese függetlenként, de a Fidesz-KDNP támogatásával indult. Úgy tudom, hogy a Geiger alatt pezsgő német nemzetiségi élet már a múlté, Besének ez nem szívügye. A Grassiban a német nemzetiségi képzés is a nyolcvanas években kezdődött el. Minden évben két nemzetiségi osztály és egy ének-zene-angol tagozatos indul. Felső tagozaton is két nemzetiségi osztály működik. Az osztályok nagyobbik fele a nemzetiségi kétnyelvű program szerint, az osztály kisebb létszámú fele a nemzetiségi hagyományos nyelvoktatás programjában tanul. Ez mutatja, hogy a gyerekek között nagy a nemzetiségi oktatásban résztvevők aránya – mondja Szabó Szabolcs, aki felidézi, hogy idén tavasszal a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (tehát nem a soroksári német önkormányzat) kérelemmel fordult a minisztériumhoz.

Az országos német önkormányzat fenntartóként szerette volna átvenni a Grassit. Ebben az időszakban jelent meg egy elgondolkodtató cikk a kormánypropaganda legfontosabb online felületén, az Origón. A cikket az a Kovács András írta, aki idén – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – állami kitüntetést kapott kitüntetést a köztársasági elnöktől.

A cikk a német nemzetiségi önkormányzat iskolaátvételi szándékával kapcsolatban arról számolt be, hogy az esetleges fenntartóváltást „jelentős szülői felháborodás” kíséri. Az újságíró különös véletlenek okán csak olyan szülőkkel beszélt, akik úgy érezték, ha megtörténne a fenntartóváltás, az hátrányos lenne a gyereküknek, mert megszűnne az iskola általános, körzetes iskola jellege.

A cikk megjelenését követően a szülői közösség szavazott a fenntartóváltással kapcsolatban. Megbízható információink szerint az eredmény nem tükrözte az Origo cikkében leírtakat, ugyanis a szülők 90 százaléka, azaz elsöprő többsége – köztük olyanok is, akik nem nemzetiségi osztályba járatják a gyereküket – a fenntartóváltás mellett tette le a voksát. Ez az eredmény nem volt független attól a „lelkes munkától”, amit a magyarországi német nemzetiségi közösség a fenntartóváltással összefüggésben beletett. Erről Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke egy Facebook-posztban tájékoztatta a nyilvánosságot. A posztból kiderül, hogy miért is volt fontos a német nemzetiségi közösségnek a Grassi átvétele.

„Oktatási központjaink a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, valamint a győri Audi Hungaria Iskola, melyekben az óvodától az érettségiig biztosított a német nemzetiségi oktatás teljes skálája. A budapesti régióban hiányzik egy ilyen intézmény, különösen, hogy a Pilisvörösváron működő Friedrich Schiller Gimnázium is csak 7. osztálytól fogadja a tanulókat. Régóta megfogalmazódott bennünk egy budapesti oktatási központ létrehozásának terve” – olvasható Englenderné Hock Ibolya közleményében, amelyből az is kiderül, hogy ez a központ jött volna létre a soroksári Grassi és a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium összevonásával. A MNOÖ elnöke leírja, hogy a munkát támogatta Ritter Imre, az országgyűlés német nemzetiségi képviselője is. Mivel Ritter szinte kivétel nélkül a Fidesszel szavaz (hogy csak egyetlen példát említsünk: a nagy, nemzetközi felháborodást kiváltó melegellenes törvényt is megszavazta), a német közösség okkal remélte, hogy az iskolaközpont létrehozását a politika nem gáncsolja el.

Csalódniuk kellett. Május 28-án a minisztériumban megszületett a döntés: Kásler Miklós miniszter elutasította a MNOÖ fenntartóváltásra vonatkozó kérelmét.

– Ha egy körzetes iskolát átvenne egy nemzetiségi önkormányzat, és abban az iskolában a nemzetiségi osztályokban tanuló diákok aránya nem éri el a 75 százalékot, akkor a miniszternek mérlegelési jogköre van, függetlenül attól, hogy a szülők és az iskolai közösség nagy többsége mit szeretne. A nemzetiségi önkormányzatok esetében másképp rendelkezik a törvény, mint az egyházaknál: ha egy nemzetiségi önkormányzat vesz át iskolát, akkor az iskola épületét, ami a soroksári önkormányzat tulajdonában van, át kell adni neki. Elképzelhetőnek tartom, hogy emiatt sem arathatott osztatlan sikert a soroksári városvezetésben ez a kezdeményezés – magyarázza Szabó Szabolcs. A független országgyűlési képviselő rámutat egy másik tényezőre is, amely a döntést befolyásolhatta: abban a lakónegyedben, amely a Grassi iskolakörzetéhez tartozik, hatalmas ingatlanberuházás folyt és zajlik még jelenleg is. – Ez egy frissen épült családi házakból álló övezet, itt lakik a Fidesz egyik erős embere, országgyűlési képviselője, Kubatov Gábor és az ő jobbkeze, Farkas Kálmán is. Ebben a lakóövezetben egyre nő a gyerekek száma, fontos tehát az ott élő családoknak, hogy milyen iskola érhető el a közelben. – Soroksár óvárosi részén két iskola van a Grassin kívül. Az egyre inkább elszegregálódó Mikszáth Kálmán Általános Iskola és a Páneurópa Általános Iskola, ami viszont annyira kényelmesen már nem közelíthető meg. A Grassihoz hasonló színvonalú oktatás a Török Flóris Általános Iskolában van, de az már a pesterzsébeti rész közelében van. A kerületben 1800 gyerek jár iskolába, harmaduk, azaz 600 gyerek a Grassiba. A fenntartóváltási kérelem visszautasításában az is közrejátszhatott, hogy az állam félt attól, hogy a körzetes ellátást biztosító intézmények közül kiesne az, amelybe a kerületi gyerekek harmada jár. Ezt megerősítette nekem a tankerület vezetője is – részletezi Szabó Szabolcs.

A fenntartóváltási kérelem visszautasítását csalódottan vette tudomásul a német nemzetiségi közösség.

„Nem mutattuk be elég világosan a terveinket – nevezetesen, hogy nem akarunk semmit sem változtatni az iskola oktatási struktúráján? Nem voltak átláthatóak a céljaink? Előfordult már az általunk támogatott iskolában, hogy csak német származású tanulókat vettünk fel? Miért nem értik meg a döntéshozók, hogy mi nem elvenni akarunk a közösségtől, hanem adni: szellemben, tárgyban és infrastruktúrában? Mélységesen sajnálom, hogy nem értették meg, hogy nem a helyi erők ellenében, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a magyarországi német oktatási központ gondolatát” – írja nem titkolt csalódottsággal Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a fentebb már idézett posztjában.

Pedig a német nemzetiségi közösséget megrázó újabb döntés még csak ezt követően született meg: június végén Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár arról tájékoztatta a Grassit 15 éve vezető igazgatót, hogy az újabb öt évre szóló intézményvezetői pályázatát elutasítja. „Kreisz Erzsébet 36 éve dolgozik az intézményben, 15 évig igazgatóhelyettesként, további 15 évig pedig igazgatóként szolgált. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen erős személyiség lemondatása után a magyarországi német oktatási rendszernek egy igen erős bástyája inog meg” – írja megrendülten Englenderné Hock Ibolya. Kreisz Erzsébet pályázatának elutasítása miatt fogalmazott úgy Weinmann Antal, az SNNÖ elnöke, hogy ez a sváb közösséget ért „aljas támadás”.

Maruzsa döntése azért is fura, mert nem volt más pályázó: Kreisz Erzsébet volt az egyetlen, aki a Grassi vezetésére jelentkezett.

– Nem tudom, mi állhat a háttérben. Kreisz Erzsébet 15 éven keresztül vezette az iskolát, köztiszteletben álló pedagógus, a szülők és a gyerekek is odavannak érte, a teljes tantestület mögötte áll. Vezetése alatt az iskola rengeteget fejlődött. Próbáltam utánanézni, mi történhetett. Tóth János, az iskolát jelenleg fenntartó Dél-Pesti Tankerületi Központ vezetője azt mondta, mondjam el mindenkinek, aki kérdez erről, hogy támogatja Kreisz Erzsébet pályázatát. Ő sem tudja, mi történhetett. Ezért felhívtam Maruzsát. Tudni kell, hogy nagyságrendileg 400 igazgatói pályázatról döntöttek június végén, az államtitkár mégis azonnal tudta, melyik iskoláról van szó, amikor rákérdeztem a Grassira. Azonnal rávágta, hogy semmi bajuk az igazgató asszonnyal, de senki ne gondolja azt, hogy örökre igazgató maradhat. Azt is elmondta, hogy ősszel ír ki az állam új pályázatot, várhatóan jelentkezik majd más is rá, lesz verseny és az milyen jó lesz – idézi fel Szabó Szabolcs.

Az ügyre rálátó forrásaink szerint Kreisz Erzsébettel kapcsolatban a minisztérium valami indokot keresett, amivel valahogy megmagyarázhatja az érthetetlen döntést. Nehéz megindokolni ugyanis azt, hogy miért utasítanak el egy olyan pályázót, aki 15 éve sikeresen vezeti az intézményét, akit szeretnek és szakmailag támogatnak a kollégái, a gyerekek odavannak érte, a tankerületi központ vezetője teljes mellszélességgel kiáll mellette, ráadásul nem indult az igazgatói székért más jelölt. A mondvacsinált ok: Kreisz Erzsébet kora. Úgy tudjuk, arra hivatkozva utasították el a pályázatát, hogy a következő öt évben betöltené a nyugdíjkorhatárt. Csakhogy ez nem igaz. A kérdés akkor lenne releváns, ha élni szeretett volna a „nők 40” néven ismert kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel, azonban ezzel kapcsolatban a pályázatának beadása előtt Kreisz Erzsébet nyilatkozott a tankerületi vezetőnek. E szerint – ha az egészségi állapota ezt lehetővé teszi – nem kíván a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel élni, a nyugdíjkorhatárig pedig még 7 éve van hátra.

Akkor mégis, mi állhat a háttérben? Több forrásból úgy értesültünk, hogy politikai bosszú áldozata lett Kreisz Erzsébet. A „bűne” az volt, hogy tavasszal támogatta a német nemzetiségi önkormányzat intézményátvételi kérelmét.

Kreisz Erzsébet mellett a Grassi szülői közössége petíciót indított, amit két nap alatt több mint hatszázan írtak alá. A petíciót a szülők Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének nyújtják majd be.

Az SNNÖ vezetése rendkívüli képviselő-testületi ülést fog összehívni annak érdekében, hogy kialakítsa az üggyel kapcsolatos elvi álláspontját. Weinmann Antal, az SNNÖ közösségi oldalán közzétette, hogy az ülésre meghívják Soroksár városvezetését – beleértve a képviselő-testület tagjait –, a helyi tankerület vezetőjét, Ritter Imrét és Szabó Szabolcsot. Úgy tudjuk, a soroksári német nemzetiségi közösség rendkívül csalódott Ritter Imre munkájával kapcsolatban is. Ritter ugyanis megígérte a közösségnek a Grassi nemzetiségi átvételét, amit végül nem sikerült elérnie, majd nem sikerült megakadályoznia, hogy a minisztérium elutasítsa az iskolát az elmúlt 15 évben sikerrel vezető igazgatónő pályázatát. Információink szerint, azért, hogy a német közösségen belüli felháborodás mértékét mérsékelje, Ritter Imre a soroksári polgármesterrel közösen bejelentette: „német nemzetiségi iskola épülhet Soroksáron”, amelyhez az ingatlant Soroksár Önkormányzata ingyenesen biztosíthatja. „Ezzel is megerősítettük elkötelezettségünket a német nemzetiségi oktatás, valamint a hagyományok ápolása mellett” – olvasható Bese Ferenc polgármester Facebook-oldalán.

Egyelőre ezekről a tervekről hivatalosan az országos német nemzetiségi önkormányzatot nem tájékoztatták, pedig nélkülük semmit sem érnek az ilyen megállapodások. Ők pedig - úgy tűnik – a jelenlegi iskolát szeretnék, az eddigi igazgatónővel.

Az ügyben kerestük Kreisz Erzsébetet, de az igazgatónő a helyzet érzékenységére való tekintettel nem kívánt lapunknak nyilatkozni.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.