Tóth Bea Iskolanyitás: marad a káosz

Az óvoda- és iskolanyitás körüli viták olyan méltatlan helyzeteket és kényszerű döntéseket teremtettek, melyeken aligha segített egy kockás papír, amelyre fölírják a jelenléti nevelés és oktatás ellen és a mellett szóló érveket. A Civil Bázis kerekasztal-megbeszélésén előremutató megoldások is elhangzottak, és az is, hogy az oktatási intézmények autonómiája hiányzik ahhoz, hogy helyi szinten születhessen döntés arról: az adott gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak mi is lenne a legjobb.

A kormány március 27-én közölte: április 19-én nyitnak az óvodák, az általános és középiskolák, elindították a pedagógusok soron kívüli oltását, de a három hét alatt a járványügyi adatok nem csak hogy nem javultak, a napi fertőzöttek száma a duplájára emelkedett. A pedagógusok képviseletében a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – ezek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint lényegében politikai pártként működnek – vészharangot kongatott, életveszélyesnek tartva az április 19-ei nyitást. Utóbb a kormány módosított: előbb közölte, hogy a középiskolák is zárva maradnak, majd azt, hogy a felső tagozatok is, csak az alsós tagozatokat és az óvodákat nyitják meg. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője kiemelte: a kormány ezzel beismerte, hogy döntését korábban nem egészségügyi, hanem kizárólag gazdasági alapon hozta meg. Orbán egyébként az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatának megnyitása mellett egy nem létező WHO-protokollra hivatkozott.

A 21 Kutatóközpont fölmérésből kiderült, hogy a pedagógusok 87 százaléka nem pártolta az intézmények megnyitását, s 54 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ennek ellenére megtartaná a jelenléti oktatást április 19-én. Mindenesetre annak, hogy a pedagógustársadalomnak nem volt egységes álláspontja arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett tartanák a nyitást biztonságosnak, számos oka lehet: az például, hogy a vakcinát mikor kapták meg, hogyan boldogulnak ők és a diákok a digitális oktatással, nem mellékesen pedig az, hogy milyen mentális állapotban vannak.

A PDSZ és a PSZ, az ADOM Diákmozgalom, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara, a TASZ és még számos más szervezet tiltakozott a nyitás ellen. Az aHang civil szervezet petíciót indított a nyitás eltörléséért, amelyet több mint nyolcvanezren írtak alá. Ezt április 15-én nyújtották át Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnak. Ennek hatására az április 19-ei nyitási terv fokozatosan karcsúsodott, s a jelenléti oktatásban való részvétel döntés jogát végül átadták a szülőknek azzal, hogy Maruzsa Zoltán kijelentette: 250 óra feletti hiányzás esetén osztályozóvizsgával zárhatja a tanuló az évet, hacsak nincs elegendő érdemjegye.

Az iskolák intézményvezetői a múlt pénteken kapták meg a tankerületi eligazítást, így – akárcsak tavaly márciusban – a pedagógusoknak és a szülőknek jóformán egy hétvégéjük maradt arra, hogy mérlegre téve döntsenek, elmegy-e a gyerek az intézménybe. Latba vették, hogy ha a nagyobb testvér otthon marad, attól még a kisebbik hazaviheti a fertőzést, ugyanakkor a nem home office-ban működő szülőknek és az egyszülős családoknak dolgozniuk is kell. A pedagógusok dilemmája volt az is, hogy az alsó- és a felső tagozatban is tanítók hogyan szervezik meg az oktatást, valamint az, hogy miként segíthetik az otthonmaradókat. Nyitva hagyott kérdések, és történjék így vagy úgy, utólag bármire lehet magyarázatot találni és az ellenkezőjére is.

A 21 Kutatóközpont felméréséből az is kiderült, hogy a pedagógusok biztonságérzetét leginkább az befolyásolja, megkapták-e, s ha igen, mikor az oltást. A legtöbben ugyanis csak részimmunitással kezdték meg a jelenléti oktatást, emellett a gyerekek és a szülők többsége még mindig oltás nélkül állt. Ezen csak a folyamatos tesztelés segített volna.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!