Itt az ellenzék esélye az esélyre

Lakner Zoltán | 2021.05.27. 06:35

Olvasási idő kb. 16 perc

„Nincs valós alternatívát felmutató, kormányzóképes igazi jelölt a baloldalon” ezzel utasította vissza Orbán Viktor stábja a választási vitát 2014-ben. Holott abban az évben történetesen két volt miniszterelnök is szerepelt az MSZP, az Együtt és a DK közös listáján. Orbán a Jobbik elnökével sem vitatkozott, pedig őt akkoriban még igazán nem vádolhatta senki baloldali elhajlással. Orbán, a számára balsikerű – habár történelmi következményeit illetően már nem annyira egyértelmű hagyatékú – 2006. áprilisi vita óta semmi ilyesmiben nem vesz részt.

Ezen a ponton az olvasó mondhatja, hogy Orbán milyen gyáva, de a helyzet ennél bonyolultabb.

Az ellenzék felől nézve a probléma ugyanis az, hogy bár Orbán valóban felrúgott egy kialakulófélben lévő hagyományt – hiszen 1998-ban éppen az ő kezdeményezésére kezdődött a miniszterelnök-jelöltek vitáinak sorozata –, a tradíció megszakítását „büntetlenül”, azaz szavazatvesztés nélkül vihette végbe. Ennek egyik oka a nyilvánosság brutális átalakítása, már a vita vitája is párthovatartozási kérdés. Szó sincs arról, hogy fennállna egy olyan általános demokratikus közvélemény, amely kiköveteli a jelöltek nyíltszíni küzdelmét. Közszolgálati média sincs, amely ennek pártatlanul teret adhatna. E helyzet kialakulása Orbán célja volt.

A másik ok, s itt érünk el a lényeghez, hogy Orbánnak bizonyos szempontból igaza volt mind 2014-ben, mind 2018-ban, sőt már 2010-ben is, amikor úgy látta: nincs ellenfele. Jobban mondva, vannak ellenfelei, na de éppen ez az, hogy a kihívók egymást is kihívják, sőt főképp azt teszik. Ily módon sem a kormányzásra, sem magára a választási küzdelemre nem állítanak alternatívát. Éllovas versenyzőként pedig a hivatalban lévő miniszterelnöknek nem volt érdeke lehetőséget adni senkinek, hogy épp a vita révén léptessen fel valakit a kihívói pozíció magasabb polcára.

Illúziónk nyilván ne legyen: 2022-ben sem számíthatunk arra, hogy Orbán vitába száll az előválasztási győztessel. Csakhogy az egységes ellenzék jelöltje nagyobb hitelességgel követelheti majd, hogy a kormányfő álljon vele szóba, s ne csak a mi pénzünkből működő propagandahadserege lejárató videóin keresztül véleményezze ellenfelét. Az előválasztás egyik legfőbb tétje pontosan az, hogy hihetővé váljon, a szövetségre lépő ellenzéki pártoknak tényleges győzelmi esélyei vannak, ezért érdemes rájuk odafigyelni és szavazni. A miniszterelnökkel folytatott vita ügye ilyen értelemben csak jelkép, s persze a kampány egy pontján valódi üzengetés tárgya lesz, de a lényeg az, amit a vita vitája mindig kifejez: létezik-e győzelemre esélyes kihívó?

Ennek előállítása az ellenzéki előválasztási versengés tétje. Az előválasztás pedig azért jöhetett létre, mert előzőleg az ellenzéki pártok, vagyis közülük hat, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum és a Párbeszéd szövetségre léptek egymással. Hiszen együttműködési és előválasztási javaslatok korábban is voltak: Karácsony Gergely 2011-ben javasolt a Jobbikig érő technikai koalíciót, Bajnai Gordon 2012-ben szerette volna egységmozgalom ernyője alá terelni az ellenzéket, 2013-ban Botka László javasolta, hogy dőljön el előválasztáson Bajnai Gordon és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltségért folytatott rivalizálása, 2014-ben létrejött egy Jobbik nélküli közös lista, 2017-ben Botka László Gyurcsány Ferenc és a Jobbik nélküli ellenzéki közös listára tett javaslatot. 2018-ban az MSZP és a Párbeszéd Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége alatt afféle perszonálunióra lépett, és a DK-val koordinált jelöltállításban egyezett meg, vagyis felosztották egymás között a körzeteket, ahol csak az egyikük vagy csak a másikuk indult, a jelöltjét visszavonó partner támogatásával. Összellenzéki helyi koalíciók kialakulására azonban 2019-ig, az őszi önkormányzati választásig kellett várni, ami egyúttal azt is bebizonyította, hogy az előválasztást meg kell előznie az együttműködésnek: a győztes jelöltek közös támogatásának ígérete nélkül ugyanis semmi értelme az egész procedúrának.

A 2020-2021-es politikai évad ebben az értelemben annak a nagy ugrásnak az ideje, amikor az ellenzéki pártok az országos politikában szövetségre léptek, és belevágtak az előválasztási projektbe.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés