A magyar kormány eltolta magától a járványkezelés felelősségét

| 2021.11.05. 08:24

Olvasási idő kb. 12 perc

Miközben a magyar kormány titkos hadműveletként tekint a koronavírus-járvány kezelésére, a különböző szakértőktől egymásnak ellentmondó vagy épp a másikra rálicitáló nyilatkozatok sora hangzik el az utóbbi hetekben. Így arról, hogy mi a helyzet, szinte semmit sem tudni biztosan, alig van használható adat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) viszont türelmetlen. Nyílt levelet írt a világ legerősebb gazdaságait vezető hatalmaknak arról, hogy a közegészségügyi forrásokhoz való egyenlő hozzáférés és az összehangolt fellépés az egyetlen módja annak, hogy leküzdjük a Covid-19-et. A G20-ak válaszul a hétvégén megteremtették egy globális megegyezés alapjait, amelynek fő üzenete: az oltás mindenki joga és nem a kevesek kiváltsága.

Rómában találkoztak a hétvégén a világ legnagyobb gazdasági hatalmai, a G20-ak (19 ország és az EU), s az egyik központi kérdés a koronavírus-járvány volt. A WHO nyílt levelet írt az ott jelenlévő kormányfőknek, amelyben arra hívta fel a figyelmüket, hogy miközben a magas jövedelmű országokban száz lakosnak 133 adag Covid-19 védőoltást adtak be, az alacsony jövedelműekben mindössze négyet. „A vakcinák megoszlásának egyenlőtlensége minden nap életekbe kerül, és továbbra is mindenkit veszélyeztet. A történelem és a tudomány világossá teszi: a közegészségügyi forrásokhoz való egyenlő hozzáférés és az összehangolt fellépés az egyetlen módja annak, hogy leküzdjük a Covid-19-hez hasonló globális közegészségügyi csapást. Közös erőre van szükségünk az életek megmentéséhez, a szenvedés csökkentéséhez és a fenntartható globális fellendülés biztosításához. A világ legnagyobb gazdaságainak vezetőiként önöknek megvan a felelősségük és a hatalmuk a járvány megfékezésére azáltal, hogy kiterjesztik a vakcinákhoz és más eszközökhöz való hozzáférést oda, ahol ezekből a legkevesebb van” – írták. A WHO vezetői szerint egyértelmű, hogy bátorság és ambíció is szükséges ahhoz az elköteleződéshez, hogy a járványból való kilábalás és az egyenlőtlenség leküzdése mellé álljon egy ország.

A WHO Egészségügyi és Gazdasági Tanácsa (Council on the Economics of Health For All) szerint a gazdasági nagyhatalmak vezetőinek szembe kell nézniük azzal, hogy egyrészt növelni szükséges az egészségügyre fordított forrásokat, másrészt célzottabban, irányítottabban, hatékonyabban kell elkölteni a pénzt. A befektetéseket úgy kell értelmezni, mint a nemzet és az egészségügy hosszú távú nyereségét, a globális fejlődés kulcsát.

A G20-ak vezetői azzal válaszoltak, hogy a hétvégi találkozón megteremtették a feltételeit egy új globális egyezménynek, amelynek célja, hogy a világ minden országának hozzáférést biztosítsanak a koronavírus elleni vakcinákhoz. Ahogy a WHO, úgy a G20-ak szerint is, ehhez adott minden előfeltétel. Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter megerősítette: létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy aláírjuk a római megállapodást, amelynek alapján mindenkit beoltanának a világon a koronavírus ellen.

Az oltás ugyanis mindenki joga, nem pedig kevesek kiváltsága.

A WHO szerint persze cselekedni is kell, s ha tényleg a gyógyulás a cél, akkor az év végéig a világ népességének 40 százalékát, 2022 közepére pedig globálisan 70 százalékát be kell oltani. Jens Spahn német egészségügyi miniszter még Rómában jelezte, hogy a szükséges 40 százalék eléréséhez Németország még idén eljuttat százmillió adag védőoltást a segítségre szoruló országokba. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter, főképpen a Szputnyik vakcinával kapcsolatos nehézségek miatt, illetve a külföldi utazások megkönnyítése érdekében arra kérte a tagokat, hogy kölcsönösen ismerjék el egymás digitális védettségi igazolásait, illetve legyen közös álláspont a védőoltással rendelkező emberek külföldi utazásait illetően.

Ezek az elképzelések. A valóság pedig az, hogy a fejlett világ lakosságának az a része, amely nincs beoltva, azért nincsen, mert nem akarta a vakcinát.

 

USA. Lakosságarányosan az oltást megtagadók száma az Amerikai Egyesült Államokban a legmagasabb. Nem véletlen, hogy Joe Biden elnöki rendelettel akarja kötelezővé tenni, hogy legalább a szövetségi alkalmazottak és a kormányzat alvállalkozói legyenek beoltva – írta a The Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva. Az amerikai vezetés ettől azt reméli, hogy megnő az oltási hajlandóság, s lehetőség lesz lassítani a delta variáns terjedését. Jelenleg azonban alacsony az oltakozási hajlandóság az USA-ban, a felnőttek fele van beoltva, s minden eddiginél élesebb viták folynak a kötelező maszkviselés és a védőoltás kérdéseiről.

Oroszország. Putyin elnök ellenzi a kötelező védőoltást. Ellenben tombol a járvány. Ahogyan az MTI moszkvai tudósítója arról beszámolt, a múlt hét második felétől tizenegy napig tartó ­járványügyi munkaszünetet vezettek be Moszkvában. Közben országos szinten az új fertőzöttek száma először haladta meg a 40 ezret és a halálos áldozatoké is rekordot döntött. A Kommerszant című napilap értesülése szerint a Kreml hamarosan országos kampányt indít a védőoltás népszerűsítésére, a fő üzenetük az lesz, hogy csakis beoltottan lehet teljes értékű életet élni.

Olaszország. A kormány a meggyőzés keményebb formáját választotta, október közepe óta csak azok dolgozhatnak, akiknek van oltási igazolványuk. Akinek nincs, azok felfüggeszthetők a munkavégzés alól, s 5 nap után a fizetésüket is visszatarthatják. Mindez akkor történt, amikor az olasz lakosság 73,8 százaléka már be volt oltva. Az intézkedéssel a kormányzat meg szeretné akadályozni a téli időszakban a vírus esetleges felfutását.

Lettország. Azok, akiknek nincs oltási igazolványuk vagy nem rendelkeznek gyógyultsági igazolással, csak az alapvető szükségleti cikkeket árusító boltokban vásárolhatnak, a bevásárlóközpontokba nem léphetnek be. Az állami szektorban kötelező a védőoltás, s ahol lehetséges volt, távmunkát vezettek be.

Sokféle megoldás van tehát. A magyarországi eleinte sikeresnek tűnt, hiszen az uniós tagállamok között előkelő helyen állt a lakosság átoltottságát tekintve, most azonban az utolsó harmadban cammog. A 12-19 éves korosztály 46, a 20-59 évesek 64, a 60 év felettiek 85 százaléka oltott. Ahhoz, hogy idén egészen bizonyosan szabadon meg lehessen tartani a karácsonyt és ne kelljen mindenkinek otthon ülnie, a felnőtt lakosságon belül el kellene érni a 90 százalékos átoltottságot.

Ehhez képest a kormányzat az elmúlt napokban meghozta az összes olyan döntést, amellyel felelősséget ruház át. Így aztán több millió embernek írtak e-mailt, hogy vegyék fel a harmadik oltást. A beoltott 5,95 millió ember közül 1,2 millió élt a lehetőséggel. A kormány ugyanakkor rábízta az összes szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény vezetőjére, hogy saját hatáskörben döntsön az elhagyási és látogatási tilalomról.

Az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét a dolgozóiknak, s szankciókat is alkalmazhatnak azzal szemben, aki nem oltatja be magát. A munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Ha ez nem történik meg, fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást a munkavállaló, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Az állami szférára vonatkozóan „elvárt” az oltás, az önkormányzatoknál a polgármesterek dönthetnek. Amennyiben az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét. Ahogyan most látszik, a járvány negyedik hullámának csúcsa – legalábbis a szakemberek ezt állítják – két hónap múlva következik be, ami azt jelenti, hogy az állam által megadott ­határidők nemigen segítik a védekezést.

Továbbá, a kormány november elsejétől ismét kötelezővé tette a maszkviselést a tömegközlekedési eszközökön. Azonban nem kell védettségi igazolvány és maszk a kulturális intézményekbe, sport-, és tömegrendezvényekre, a közösségi terekben és a boltokban sem. A főváros azonban saját hatáskörben úgy döntött, hogy Budapesten a mozikban és a színházakban újra kötelezővé teszi a maszkviselést, sőt a fürdőkben is hasonló intézkedés várható. Sok munkaadó is maga dönt ezekben a témákban. Van, ahol november 2-től csakis maszkban dolgozhatnak a munkavállalók, illetve olyan is, amely a munkavállalói egyik felét távmunkában, a másikat az irodában foglalkoztatja, aztán cserélnek. Így nagyobb tér jut a foglalkoztatottaknak, ezzel is növelve a távolságot közöttük. Több olyan cégről is tudomásunk van, ahol a dolgozókat hetente egyszer kötelezően tesztelik.

Arról is intézkedett a kormány, hogy a kórházakban újra bevezessék a látogatási tilalmat, illetve a koronavírusos betegek számának növekedése miatt újabb kórházakat vont be az ellátásukba. Megint rendszertelenül, s oly módon, hogy minden egyéb ellátás lassulhat vagy akár le is állhat. A megyei és a fővárosi kórházak látják el a súlyos koronavírusos betegeket, az enyhe és középsúlyos esetek mennek a megyei és a városi intézményekbe. Emellett minden közfinanszírozott intézmény köteles ellátni a covidos vagy Covid-gyanús betegeket, akiknek nem a vírussal összefüggő problémájuk van. Mondjuk, olyan esetekben, amikor egy covidos eltöri a lábát, vakbélgyulladása van, szívinfarktust kap. Arról azonban semmiféle információ nincs, hogy vajon minden kórházban el vannak-e különítve az ágyak az ilyen pácienseknek vagy majd kreatív lesz, aki éppen ügyeletben van. Továbbá nincs információ arról sem, hogy ezúttal hogyan oldják meg a kórházak, hogy a nem covidos osztályokon miként kerüljenek egymástól távolabb a betegek azért, hogy egy tünetmentes covidos ne fertőzhessen meg mindenki mást.

Mindebből az látszik, hogy felértékelődött az egyének felelőssége – elővigyázatosabbak-e a jogszabályi előírásoknál, vagy legfeljebb csak azokat tartják be, egyáltalán, betartják-e. Abban szinte minden szakember egyet ért, hogy az országos, 60 százalékos átoltottság önmagában csak arra elég, hogy kevesebben kerüljenek lélegeztetőgépre.

A WHO is azt mondja egyébként, hogy a védőoltás csak az egyik eszköz, önmagában nem megoldás. Viszont minden megvan a valódi megoldáshoz, csak dönteni kell róla. S ezen is túlmutat, hogy a világszervezet vezetői szerint a pandémia világosan megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek finanszírozása radikális átalakításra szorul, mert már egyáltalán nem képes megvédeni az embereket. De ez csak a közeljövő feladata, a jelené azt elintézni, hogy a közelgő ünnepeket ne kelljen emberek sokaságának idősek otthonába zárva vagy a saját lakásukba, ám a családjuktól elzárva tölteni. Hogy ne a betegség és annak fenyegetése határozza meg az év utolsó napjait, hanem annak a reális reménye, hogy az élet újra élhető lesz.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés