Fóti Tamás Jogállami dagonyázás

Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján a fehérorosz elitet érintő szankciókról döntöttek és sürgették Minszket, kezdjen politikai párbeszédet az ellenzékkel. December közepéig adnak időt Törökországnak, hogy a Földközi-tengeren és a környező államokban a konfliktuskeresést a konstruktív politizálásra váltsa. A jogállamiság ügyében asztalra tett német kompromisszum sorsa erősen kérdéses.

Ütött Európa órája – mondta a Bundestagban Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU-csúcs előtt, ismertetve a vitás kérdéseket és a német álláspontot. Utóbbi jelentőségét emeli, hogy Németország tölti be az EU soros elnökségét, és a legfontosabb ügyben, a Covid-19 nyomán elhatározott, páratlan helyreállítási csomag elindításának útjában áll a kifizetések feltételéül szabott jogállamiság. Az EU Magyarország és Lengyelország kivételével elfogadta, hogy amennyiben a költségvetési és helyreállítási források felhasználása során korrupció igazolódik, akkor a kedvezményezettet büntethessék. A tagok többsége számára, nem is beszélve az Európai Parlamentről, már ez is nagy engedmény lenne, mert ők a szélesebben értelmezett jogállamiság csorbulása esetén nyúlnának szigorú eszközökhöz. A német kompromisszum különösen annak fényében érthető, hogy az Európai Bizottság a jogállamiságról első ízben készült jelentésében olyan hiányosságokat rótt fel Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek már eleve a pénzcsapok elzárásával fenyegetnének, ha megvolna ennek a jogalapja.

A jelentés majdnem minden országban talált kifogásolnivalót, ám a legdurvább, rendszerszintű problémákat főként a kelet-közép-európai tagállamokban azonosította be. Budapestnek ráadásul mindjárt magáncsörtéje is támadt az EB alelnökével, aki beteg demokráciának nyilvánította Magyarországot, amiért Orbán Viktor szerint Věra Jourovának le kellene mondania. Ez amúgy előre is vetíti a magyar kormány hozzáállását, minthogy szerinte a jelentés túlpolitizált, nem is akar róla érdemi vitát folytatni. Ez egyszersmind be is szűkítette Merkel mozgásterét. Ha gyors kompromisszumot akar, akkor a júliusi csúcson elfogadott, szándékosan homályosra sikeredett határozat szellemében, igyekeznie kell a legenyhébb szankciós konstrukciót keresztülverni.

 

Kérdés, hogy ez kielégíti-e az Európai Parlamentet, amelynek a beleegyezése nélkül pénz sincs. A múlt heti EU-csúcs nem hozott látványos áttörést, de berlini források szerint közelebb kerültek a megoldáshoz. A V4-ek a csúcs peremén külön is tárgyaltak a déli tagállamokkal. A spanyol, portugál, görög és olasz kormányfő nyomás alá helyezte őket, hiszen a 750 milliárd eurós alap megnyitása a számukra a legfontosabb. Bejelentkezett Mark Rutte holland kormányfő is, aki a júliusi csúcson a „fukarok” táborát vezette, s most megismételte, hogy „szigorú jogállamisági mechanizmust” akar látni, ami nélkül a hágai parlament rábólintását sem tudja garantálni. Rutte ragaszkodik a júliusi csúcs ilyen szellemű határozatához, ami Varsó és Budapest szerint nem létezik. A német elnökség viszont azt állítja, neki jutott a hálátlan feladat, hogy a júliusi homályos kompromisszumos megállapodást kikezdhetetlen jogi szövegbe ültesse át, és az asztalon lévő javaslat, amelyet az EU nagykövetek minősített többséggel már elfogadtak, pont ennek tesz eleget.

További súlyos politikai konfliktusokban kellene Európának egy hangon szólnia. Ciprust sikerült a csúcson meggyőzni arról, hogy ne blokkolja tovább a fehérorosz rezsimet sújtó szankciókat, megbosszulva, hogy az EU egyelőre nem lépett Törökországgal szemben a földközi-tengeri gázlelőhelyek ügyében. Ciprus ugyanis Athénnal együtt jogtalannak tartja a görög szigetek közelében végzett török feltárásokat és közös eu-s fellépést sürgetnek. A német kormány azonban, bár szintén illegálisnak minősíti a török lépéseket, visszafogottabb, és erre jó oka van. Szüksége van Recep Tayyip Erdoğan török államfő lojalitására, aki bármikor hajlandó lenne a menekültek millióit rászabadítani Európára, ráadásul, amint azt bizonyította az iraki és szíriai fegyveres beavatkozásával, legújabban pedig az örmény-azeri vitában, nem riad vissza katonai fölénye ütőkártyájának kijátszásától. Merkel azt ígérte, legkésőbb a decemberi csúcson értékelik újra a helyzetet, lényegében ultimátumot adva Erdoğannak. Ugyanakkor nyitva hagyja az utat két régi ankarai követelés előtt a vízumpolitika liberalizálásáról és a vámunió elmélyítéséről, amennyiben Törökország nem élezi tovább a konfliktusokat.

Nem mindenki volt elégedett ezzel a halasztással, Emmanuel Macron francia elnök szívesebben ütött volna meg szigorúbb hangot, Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig azt követelte, hogy szüntessék be a török csatlakozási folyamatot, amely amúgy jelképes, hiszen az egyes fejezetekről szóló tárgyalásokat évekkel ezelőtt befagyasztották.

A csúcs eredményt is mutathat fel. Képesek voltunk egy hangon megszólalni a fehérorosz válság ügyében, miután Ciprus heteken át akadályozta a büntető intézkedéseket. Szankcióval sújtanak mintegy 40 személyt, akiknek közük volt a választások elcsalásához és a tüntetők elleni brutális fellépéshez. A számlák befagyasztásától az utazási tilalomig terjedő intézkedések egyelőre nem érintik Alekszander Lukasenko elnököt. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint „ez akadályozná a válság leküzdésére tett diplomáciai erőfeszítéseket”, bár jelezte, hogy amennyiben ezek eredménytelenek lennének, akkor a további szankciók már nem kímélnék az elnököt. Merkel megjegyezte, mindenkivel szemben fellépnek, aki támadja a demokratikus mozgalmakat. Az EU követelése egyértelmű: párbeszéd az ellenzékkel annak érdekében, hogy mihamarabb új választásokat írjanak ki. A minszki válasz nem maradt el, máris visszavonták nyugati újságírók, tudósítók beutazási engedélyét, továbbá bejelentették, hogy összeállítottak egy listát azokról, akiktől megtagadják a vízumot.

Tárgyaltak az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokról is. Az EU keresi elegáns és óvatos módját annak, hogy Moszkvával újra strukturált formában párbeszédképes legyen, tudomásul véve, hogy Oroszország, mint nagyhatalom, nem kerülhető meg. A megosztottság miatt azonban ez egyelőre a bilaterális kapcsolatokra vár. A csúcson mindazonáltal határozatban tiltakoztak az orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij megmérgezése miatt és felszólították Moszkvát, működjön együtt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel, és tegyen meg mindent a merénylet felderítése érdekében.

Beteg a rendszer

Az Európai Bizottság mind a 27 tagállamot vizsgálta a jogállami kritériumok alapján. A hangsúlyt négy területre fektették: az igazságügyi rendszerre, a korrupcióval szembeni fellépésre, a média pluralizmusra, valamint a fékek és ellensúlyok meglétére. A jelentés Magyarország és Lengyelország esetében látta különösen aggasztónak az igazságügy függetlenségét, de a román, horvát, bolgár és szlovák átvilágítás is komor képet fest. A sajtószabadságot fenyegetés éri Spanyolországban, Magyarországon, Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában, az újságírók rendszeresen lejárató kampányoknak vannak kitéve.

Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, a cseh Věra Jourová a jelentés ismertetésekor bírálta az önkényuralmi tendenciákat, amelyek ellen az EB-nek fel kell lépnie. „A jogállamiság nem arról szól, hogy valaki jobb- vagy baloldali. Hanem arról, hogy igaza van-e vagy téved.” Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy a rendszeresen készülő jelentéssel módot találnak arra, hogy az idejében azonosított problémára megoldást találjanak. Az új eszköz arra kínál lehetőséget, hogy megelőzzék a kötelezettségszegési eljárás megindítását. A magyar miniszterelnök már közölte, hogy nem hajlandó együttműködni Jourovával, aki megsértette országát, amikor betegnek nyilvánította. A cseh biztos visszautasította a vádat, mondván ő Orbán rendszerét és nem az országot minősítette.

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.