Fóti Tamás Jön az európai digitális oltási igazolvány

Júniusig elkészül az Európai Unió digitális oltási igazolványa, erről állapodtak meg a tagállamok a múlt csütörtöki csúcstalálkozón. Az igazolvány, amelynek adatait az okostelefonokon is le lehet majd hívni, tartalmazni fogja az oltások fajtáját, idejét és pontos leírását, mi ellen is védenek, sőt, a fertőzésen átesettek is kaphatnak róla igazolást.

Abban már kevésbé voltak egységesek az uniós vezetők, hogy milyen kedvezmények párosuljanak az igazolványhoz. A hagyományos déli turista célpontok, mint Spanyolország, Portugália, Görögország, Málta nem akarnának már szezont kihagyni, de Ausztria is azt szeretné, ha az igazolvány megkönnyítené a beutazást. Mások, például Németország, óvatosságra intenek. El kell kerülni a társadalmi megosztottságot – nyilatkozta Angela Merkel német kancellár célozva arra, hogy sokan nem kaphatnak oltást bizonyos betegségek, allergia esetén.

Továbbá ügyelni kell arra, hogy ily módon se gyakoroljanak nyomást az emberekre, hogy oltassák be magukat. Különben is, még választ kell találni olyan kritikus kérdésekre, hogy vajon a beoltottak nem fertőznek-e. Ezt még nem sikerült a kutatóknak megnyugtatóan kideríteniük. Merkel szerint ráérnek az igazolvánnyal, tekintettel az eddig beoltottak alacsony számára.

Milyen tanulságok vonhatók le a járvány eddigi kezeléséből, különösen, ami a vakcinákat illeti? Lendületesebbnek kell lennie az engedélyezési eljárás, a gyártás és az elosztás folyamatának – hangzik a csúcs konklúziója, ami sovány eredménynek tűnhet, hiszen nélkülözi a konkrét javaslatokat. Tény, hogy mind a tagországok, mind az Európai Bizottság, az EB eddig ismeretlen kihívással szembesülnek. Ezt jól jellemezte az egymásra mutogatás, a bűnbakkeresés, amiért nem sikerült úrrá lenni a válságon. Késik a felismerés, hogy az EU jelenlegi struktúrája, az intézmények tisztázatlan önállósága, de mindenekelőtt a tagállamok gyakori különutas hozzáállása nem teszi alkalmassá a történelmi járvány hatékony orvoslását. Sokkal több, sokkal szorosabb együttműködés kellene, és a felhatalmazása, hogy szükség esetén az EB azonnal közbeléphessen.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke természetesen érzékeli a hiányosságokat, tisztában van korlátaival. Most arról tájékoztatta a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy szinte már mindegyik tagállamban jelen van a koronavírus brit mutánsa. Ezért szükség van az eddigi koordináció megerősítésére, harmonizálni kell a védekezéseket. A fertőzöttektől vett minták egy részét génszekvenciális vizsgálatnak vetik alá, hogy időben fel tudjanak készülni új mutánsok jelentkezésére, amelyek a jelek szerint aggasztó mértékben terjednek. Ennek irányítására Brüsszel segítséget kínál, amihez extra források jóváhagyását kérte a tagországoktól.

Az EB mindent elkövet, hogy a vakcinagyártók tartsák magukat a szerződésekben vállaltakhoz, a BioNTech/Pfizer és a Moderna teljesítik szállítási kötelezettségeiket, az AstraZeneca „megdolgozása” még folyik. Von der Leyen elismerte, hogy az AstraZeneca kieső kapacitása nélkül nem tartható az EU oltási menetrendje. A cél az volt, hogy nyárig a lakosság 70 százaléka megkapja az oltást – ezt most szeptemberig kitolták. Hollandia például az első negyedévre rendelt 4,5 millió adagnak csupán 10 százalékát kapta meg a brit-svéd cégtől – tudatta Mark Rutte miniszterelnök, akit kevéssé vigasztal, hogy a negyedévből még egy hónap hátra van. Mario Draghi olasz kormányfőnek máris kész ötlete van: tessék exportblokád alá venni a szerződésüket megszegő cégeket, és nem csupán addig, amíg nem teljesítenek, hanem hosszabb időre. Még a csúcs előtt öt tagállam, Spanyolország, Litvánia, Lengyelország, Belgium és Dánia közös levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez annak érdekében, hogy az EU több vakcinát állítson elő. Mint írták, nem csak a meglévő gyárak termelésének kapacitását kell növelni, de létre kell hozni új termelő üzemeket is. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy „ha szükség lesz az újraoltásokra, Európa minden polgárának biztosítsa az új vakcinákat, beleértve az mRNA vakcinákat is”. A levél ezzel a BioNTech/Pfizer és a Moderna által kifejlesztett technológiára céloz.

Egyelőre EU-szerte maradnak az utazási korlátozások, a személyforgalomban csak a halaszthatatlan határátkeléseket engedélyezik. Ugyanakkor arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb legyen a fennakadás a fuvarozásban, biztosítani kell az áruk és szolgáltatások akadálytalan forgalmát. Brüsszel azt akarja elérni, hogy lehetőség szerint ne nehezítsék a határmenti régiókban lakók életét, legalábbis azokét, akiknek munkahelye a szomszédos országban van. Nem a bevásárló turizmusra gondolnak, hanem a napi pendlizőkre. A gyakorlatok eltérnek, például Bajorország szigorú be-kiutazási stopot rendelt el a tiroli gócpont környékére, amivel sem Sebastian Kurz osztrák kancellár, se a bizottsági tisztviselők nem értenek egyet, de tehetetlenek. A csúcs előtt Didier Reynders, az EB igazságügyért felelős tagja hat országot figyelmeztetett, Belgiumot, Finnországot, Dániát, Magyarországot, Németországot és Svédországot, hogy messzire mennek, amikor egyedi szigorításokat léptetnek hatályba a Schengen övezetben. Különösen akkor furcsák ezek a korlátozások, amikor olyan országból érkezőkről van szó, ahol a járvány még kedvezőbb számokat produkál, talán köszönhetően a hatásosabb védekezésnek. Az általános tilalmak helyett célirányosabb intézkedésekre van szükség, például kézenfekvőbb megoldás lehetne a kötelező karantén elrendelése. 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.