Keményen korlátozni készül a készpénzhasználatot az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság márciusban rukkol ki új javaslatával, amely részben a szervezett bűnőzés ellen, részben a terrorizmus finanszírozásának ellehetetlenítése érdekében maximálja a készpénzzel fizethető áruk, szolgáltatások értékét. Ez logikus folytatása a pénzmosás elleni akciótervnek, amikor évekkel ezelőtt leálltak az új 500 eurós bankjegyek kibocsátásával, többek közt az illegális tranzakciók megnehezítése érdekében. A készpénzforgalom csökkentésének másik eszköze lesz az Európai Központi Bank által kiadott digitális euró.
A tagállamok szondázását követő konszenzus várhatóan 10 ezer euróban szabja meg a készpénzfizetés felső határát, ám a javaslat elfogadásáig még sok vita lesz. A 10 ezres limit mellett az szólhat, hogy a nemzetközi utasforgalomban aki be- vagy kilép az uniós külső határon 10 ezer euró feletti összeggel, annak bejelentési kötelezettsége van, az információt a pénzügyőrségnek kell írásban átadni. Ez semmiképen nem irányul a tőkeforgalom korlátozására, vagyis bárkinél lehet ennek az összegnek a többszöröse is, csak célszerű a pénz eredetéről és céljáról hiteles igazolással rendelkezni. Megjegyzendő, hogy ez az összeghatár nem oszlik meg az együtt utazók között. Ha például egy négytagú család utazik, és a családfőnél 30 ezer euró van, és nem jelenti be, de ellenőrzés során a táskájában megtalálják, nem hivatkozhat arra, hogy nem lépték túl a személyenkénti maximumot.
A nagyobb tételű készpénz használatáról való leszoktatás nem európai találmány. Ausztráliában például két éve van érvényben hasonló előírás, ott 10 ezer dollár a limit, hasonlóan Kanadában vagy az Egyesült Államokban. A készülő jogszabály tekintettel akar lenni az eltérő fizetési szokásokra és érdekekre. Azt a szempontot valószínűleg könnyű lesz elfogadtatni, hogy az adóelkerülés, a fekete gazdaság visszaszorításának hatékony eszköze volna a készpénzfizetési korlát, ám Brüsszelnek óvatosnak kell lennie, hogy elkerülje a vitát a tagállamok szuverenitásának kérdéséről. A pénzmosással szembeni hatékony fellépés az éremnek csak egyik oldala.
Fotó: Unsplash/Lena Balk
Franciaországban például már most is maximum 1000 euró értékben lehet készpénzzel fizetni, Görögországban ez még kevesebb, ott az 500 eurónál magasabb összeget már csak banki utalással lehet kiegyenlíteni. Ugyanakkor német nyelvterületen mások a szokások, az embereknek egészen meghitt a készpénzhez való viszonyuk, erről a “bizalmi kapcsolatról” vélhetően nem szívesen mondanának le. Felmérések arról tanúskodnak, hogy sokakban él kétely a banki infrastruktúra működése iránt, s felvetődik, hogy mi történik például akkor, ha éppen áramszünet miatt nem tud valaki fizetni. Ausztriában vagy Németországban különösen az idősek körében gyakori, hogy mindig tartalékolnak otthon párszáz eurót. Praktikus, de lélektani okai is vannak annak, hogy sokan vélik úgy, jobban kordában tarthatják kiadásaikat, ha bankjeggyel fizetnek. A kártya könnyelműségre csábít, nincs közvetlen kiadási kontroll.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A pedagógusok 100 százalékos táppénze azon is múlik, hogy PCR-teszt igazolja a koronavírus-fertőzést. A gyakorlat azonban az, hogy a tesztelő mentők előbb gyorstesztet végeznek, és ha az pozitív, akkor automatikusan karanténba kerül, PCR-tesztet már nem végeznek. Közben egyre több oktatási intézményben rendeltek el részleges vagy teljes zárást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete digitális munkarendet követel.
Csak egy maradhat, mint azt a Hegylakó rajongói jól tudják, ám a hazai miniszterelnök-jelölti előválasztás egyelőre még inkább fordítva működik: a legesélyesebbnek tartott politikusok várnak a döntéssel – vagy legalábbis indulási szándékuk bejelentésével.
Legkésőbb február 28-ig alá kell írniuk az egészségügyben eddig közalkalmazottként dolgozóknak az új szolgálati jogviszonyukról szóló munkaszerződésüket. Abból tudják meg, mennyi pénzért mi a munkájuk, melyek a kötelezettségeik, a jogaik. A múlt vasárnapig a legtöbb érintett még meg sem kapta meg a szerződését, így sokuknak egy hetük sem marad eldönteni, vállalják-e az új feltételrendszert vagy sem.
Megalakult a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Tagozata – jelentette be Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke, Botka László, Szeged, Nyirati Klára, Baja és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerdán, közös sajtótájékoztatón. A cél, hogy a települések egységesen lépjenek föl a létezésüket megkérdőjelező kormányzattal szemben.
Körvonalazódik, mi lesz majd az orvosokkal, de a betegek nem tudják, hogy ennek következményeként mi lesz ővelük. Úgy tűnik, akit csak lehet, át akarnak szorítani a fizetős magánellátásba.
A választások előtt összefogtak az igen különböző nézeteket képviselő, de az országnak egységesen demokratikus jövőt ígérő ellenzéki pártok, hogy legyőzzék a legyőzhetetlent: az előző évtized választásain kétharmados többséget szerzett, régóta uralkodó, a parlamentáris rendszert szétverő, az ellenzék kiiktatására törekvő, az abszolutizmus irányába tartó kormánypártot. Mindenhol a legesélyesebb ellenzékit indították és egységesen az ő támogatására szólították fel híveiket. Általános meglepetésre sikerrel jártak. De a sikerből nem lett demokratikus jövő. 116 évvel ezelőtt.
Japánról szóló sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Volt benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az Unesco világörökségeinek egyike, volt nagyhatalmú japán keresztapa, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között. Most a jakuzákról lesz szó, akiket rengeteg mítosz övez hazájukban épp úgy, mint a világ sok országában.
Már nincs olyan háziorvosi rendelő, amelyben ne kezdték volna el a koronavírus elleni védőoltások beadását. Az orvosok az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech vakcinákkal oltanak, illetve lehetőségük van oltópontra küldeni az embereket, ahol az érintettek az orosz Szputnyikot kapják meg. Egyelőre nem működik akadálytalanul a folyamat. Nehéz az időpontok egyeztetése, sok orvos nem tudta a megadott határidőn belül elérni az összes, számára kijelölt pácienst. De a rendelők is módosítják az időpontokat.
A Skype többször kicsengett, amikor a lány felvette a hívást. Egy teljesen meztelen, kamerája előtt maszturbáló férfi hívta. „Nem baj, hogy 12 vagyok?” – kérdezte a lány. „Nézz úgy, mintha én is annyi lennék” – érkezett a válasz. Az internetes behálózásról szóló „Hálóban” (V síti) című film sokkolta Csehországot. Az alkotás társadalmi vitát nyitott ki az internetes műveltségről és az erőszak virtuális formáiról. Az Oktatási Minisztérium azt tervezi, hogy a jelenséggel kötelező tananyagként foglalkozik.
