Fóti Tamás Kilenc perc terror Bécsben

Hétfő este, kevéssel 8 előtt, Bécs első kerületében, a Seitenstettengassén álló zsinagóga tőszomszédságában ámokfutás kezdődött. Szemtanúk szerint egy férfi adott le sorozatokat automata fegyveréből, többeket eltalált a zsúfolt utcában. Összesen hat, egymáshoz közel fekvő helyszínen adott le lövéseket a nagy valószínűséggel egyetlen elkövető, bár teljesen még nem zárják ki, hogy lehettek társai.

A támadás összesen kilenc percig tartott. A tettessel végül sikerült a rendőröknek végezniük. Addigra 23 járókelő sebesült meg, közülük négyen haltak bele sérüléseikbe, hét ember állapota lapzártánkkor még válságos volt. A merénylő egy rendőrt is súlyosan megsebesített, állapota időközben stabilizálódott. A hatóságok felhívásban kérték a lakosságot, hogy akinek videó- vagy fényképfelvétele van, ne ossza meg a közösségi médiában, hanem töltse fel a rendőrség erre a célra szerkesztett honlapjára. Szerda reggelig mintegy 20 ezer feltöltés érkezett, ám ezek többnyire ugyanazt a tucatnyi eredeti felvételt ismétlik, amelyek a kérés ellenére mégiscsak utat találtak a népszerűbb platformokra. Elemzésük segíthet annak kiderítésében, voltak-e közvetlen társai az elkövetőnek.

A lövöldözés miatt támadt pánik megbénította az egész belvárost. A rendőrség arra kért mindenkit, ne menjen ki a szabadba, a belvárosi éttermek, színházak bezárkóztak, a vendégek nagy része csak a reggeli órákban merészkedett ki az utcákra, akkor tértek haza. A belvárost ellepték a Cobra és WEGA különleges terrorelhárító egységei, és a teljes bizonytalanságot jól tükrözte, hogy még kedden is helikopterekről igyekeztek átfésülni a környéket, hátha további menekülő merénylőkre bukkannak. Az iskolákban, óvodákban nem volt kötelező megjelenni, ha a szülők inkább úgy döntöttek, hogy otthon tartják gyermeküket, igazolás nélkül megtehették. A bécsi egyetem, az Uni Wien oktatóit is megkérték, hogy inkább otthonról dolgozzanak, az órákat amúgy is a Covid miatt már online tartják.

A WEGA különítményesek által lelőtt Kujtim Fejzulairól viszonylag sokat tudni. 20 éves, Ausztriában született a Macedóniából bevándorolt, az ottani albán kisebbséghez tartozó szülők gyermekeként. Kettős állampolgár volt, akit 2019-ben 22 havi szabadságvesztésre ítélt egy bécsi bíróság a szélsőséges Iszlám Állammal való kapcsolatai miatt. A bécsi Der Standard tavaly részletesen beszámolt a tárgyalásáról, ahol kiderült, bár nem érezte soha magát diszkriminálva Ausztriában, az iszlám vallás korán hatalmába kerítette.

Afganisztánba akart eljutni, meg is vette a repülőjegyet, mikor kiderült számára, hogy vízum híján nem tud beutazni. Útra kelt, a szír-török határon egy, az Iszlám Állam által fenntartott házban húzta meg magát, ám a török hatóságok rövid időn belül őrizetbe vették. Négy hónapi fogság után kiutasították és végül Ausztriában állították bíróság elé. Mit várt - tudakolta a tárgyalásvezető bíró. Jobb életet, saját lakást, jövedelmet, hangzott a lakonikus válasz, de nem rejtette véka alá, hogy kész lett volna fegyverrel is harcolni. A viszonylag súlyos, 22 hónapos szabadságvesztés kirovását azzal indokolta a bíró, hogy nem hajlandó a radikális iszlámot, ahogy a neonácizmust sem, a fiatalkori ellenkultúra számlájára írni.

Végül nem töltötte ki a teljes büntetését, tavaly decemberben szabadulhatott. Az persze még sok kérdést felvet majd, hogy a hatóságok miért nem kísérték figyelemmel Fejzulait, hiszen az iszlamisták éppen az ilyen, némiképp gyökértelen fiatalokból verbuválnak előszeretettel, és élnek vissza a radikalizmusra kaphatók kiszolgáltatottságával.

Karl Nehammer belügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nincs további merénylőre utaló konkrét nyom, de teljesen nem lehet kizárni, hogy nem magányos tettes áll a támadás mögött. Mindazonáltal Ausztria-szerte eddig 14 embert vettek őrizetbe, akik összefüggésbe hozhatóak a merénylet előkészítésével, 19 helyen tartottak házkutatást, a főváros mellett St. Pöltenben is, a nyomozás folyatódik. Őrizetbe vettek két svájci állampolgárt is Winterthurban, akik közvetlen kapcsolatban álltak Fejzulai-jal.

Sebastian Kurz kancellár egyértelműen dzsihadista terrortámadást említett tv-beszédében és óva intett attól, hogy a terroristák csapdájába essen a közvélemény. „Az iszlám terror az ellenség, amely a társadalom megosztására törekszik. A gyűlöletnek nem engedhetünk teret. Nincs harc a muszlimok és a keresztények vagy a bevándorlók és az osztrákok között, csak egy harc van, a civilizáció és a barbárság között.” Egyúttal bejelentette, hogy csütörtökig három napos gyászt tartanak az áldozatok emlékére.

A bécsiek döbbenettel vették tudomásul, hogy mostantól minden megváltozik, a terror az ő eddig békésnek vélt világukat is felforgatja. Párizs, Berlin, Brüsszel vagy éppen Nizza után a „nálunk ilyen nem történhet” illúziójával le kell számolniuk, a potenciális fenyegetés akár mindennapos is lehet. Kérdés, milyen politikai következményekkel kell szembenézni. A bevándorlás-ellenes Szabadságpárt alighanem igyekszik majd kihasználni a helyzetet, és hangulatot kelt a főváros nagyszámú muszlim lakossága ellen. Tompíthatja törekvésüket a sajtóban immár hősként kezelt két török férfi, akik önfeláldozóan mentették a sebesülteket, az eltalált rendőr hősiességüknek köszönhette életét. Üröm az örömben, utóbb a török soviniszta, félkatonai szervezet, a Szürke Farkasok köszöntésével fogadták ünneplésüket.

Ausztriában a nyolcvanas évek óta nem történt terrorista merénylet. 1981-ben a Palesztin Felszabadítási Szervezet Abu Nidal csoportja hajtott végre ugyanannál a Seitenstettengassén fekvő zsinagógánál fegyveres támadást, amely előtt most a lövöldözés kezdődött. Az utolsó bécsi merénylet 1985-ben esett, a schwechati repülőtéren, az izraeli El Al légitársaság beszállásra várakozó utasai estek áldozatul a palesztin terroristáknak, a támadásnak magyar sérültjei is voltak. Az egyik palesztin elkövető a mai napig osztrák börtönben ül, fokozott ellenőrzés alatt. A csoporttal még a nyolcvanas években több nyugati titkosszolgálat megállapodott, 1982-ben a franciák, a bécsi repülőtér elleni támadás után az osztrákok is, hogy az ő területükön nem követnek el merényletet, sőt, állítólag 1992-ig még egy összekötő irodát is fenntartottak Bécsben. Az 1974-ben alapított Abu Nidal csoport a kilencvenes években megszűnt, névadója 2002-ben meghalt.

Az Iszlám Államot kifüstölték Szíriából és Irakból, és ezzel a kalifátus, mint potenciális államhatalom megszűnt, de terrorszervezetként jelen van, mint ezt az elmúlt egy-két év nyugat-európai merényletei bizonyították. Az pedig csak idő kérdése volt, mikor csap le Ausztriára. Hírszerző források szerint ugyanis számukra nem volt ismeretlen terep Ausztria, még ha nem is célországként, hanem tranzitként használták. A bevándorlók viszonylag magas aránya miatt feltűnés nélkül közlekedhettek a Közel-Kelet és a Nyugat között, ráadásul Párizs, Brüsszel vagy London megnövelt biztonsági intézkedéseit nemigen lehetett Bécsben viszontlátni, legfeljebb a schwechati repülőtéren az állig felfegyverzett, golyóálló mellényes különítményesek emlékeztettek a kockázatokra.

Az Iszlám Állam aktivistái sok esetben úgy követnek el a nevében merényletet, hogy a gyakorlati kivitelezésben, szervezésben nem vesz részt, a támadást azonban látványosan magára vállalja. Általában csak ezt követően hoz létre intenzívebb kapcsolatot a „kipróbált” harcosokkal, akik ezután már anyagi, tárgyi támogatásra is számíthatnak. Az iszlamista honlapokat figyelemmel követő amerikai Site idézett egy dzsihadistát: „a bécsi támadás válasz az Egyesült Államok által vezetett koalícióban való osztrák részvételre”. A szervezet kedden este közleményében vállalta a merényletet, ennek valódiságát vizsgálják a hatóságok.

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.