Tóth Bea A legfontosabb nemzeti célban vall kudarcot a kormány

Még soha nem született annyira kevés gyerek Magyarországon az év első három hónapjában, mint idén. Bár a kormány nemzetstratégiai célként jelölte meg a magyarság fogyásának megállítását, a legújabb adatok szerint a népességcsökkenés tovább folytatódik. A kudarc annál fájóbb, hogy az elmúlt 12 évben felfoghatatlan mennyiségű pénzt költött a kormány a gyerekszám növelésére. A születésszám bezuhanása azt mutatja, hogy a társadalom tehetősebb csoportjaira fókuszáló támogatási rendszer nem oldja meg a demográfiai válságot.

„16 éve vagyok miniszterelnök, és saját tapasztalatból mondom, hogy a demográfiai felismerések kormányzati intézkedésekké alakítása volt mindig számomra a legnehezebb szakmai kihívás” – hangzott el Orbán Viktortól a tavaly szeptemberi Demográfiai Csúcson. Nagy valószínűséggel ez így is van: illiberális demokráciában autokratikus vezetéssel hatalmon lehet ugyan maradni, de egy kiszámíthatatlanul változó gazdasági és társadalmi környezetben csak kis mértékben lehet a gyerekvállalási kedvet elősegíteni kormányzati eszközökkel és állami családtámogatásokkal.

Ahogyan az Spéder Zsolt demográfus egy korábbi nyilatkozatából kiderült, a társadalom elöregedésének folyamatát megfordítani ugyan nem lehet, de lassítani fontos volna, ezért nem mindegy, hogy egy kormány milyen döntéseket hoz. Az is igaz, hogy nincsenek bevált receptek. Minden európai ország saját meggyőződése szerint próbál hatni a demográfiai folyamatokra.

Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa nemrégiben arra hívta föl a figyelmet, hogy idén januárban drasztikusan kevés gyerek született, 6602-en, ami tavaly januárhoz képest 10 százalékos, 2020 januárjához képest pedig 19 százalékos csökkenés. A demográfus arra a tényre is rámutatott, hogy a modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egy adott év első három hónapjában soha nem született húszezernél kevesebb gyerek, mint ahogy az idén megtörtént. A KSH előzetes adatai szerint egész pontosan mindössze 19 ezer 688 gyermek született. (Ha az első negyedév adataival számolunk, a legoptimistább esetben akkor is csak igen alacsony, 85 ezer születésszámra számíthatunk 2022-ben.)

A számok mögött szakértők szerint a 2021 tavaszán beindult tömeges oltások miatti aggodalom állhat. Valóban, 2020 végén és 2021 elején az orvosok azt javasolták, hogy az oltás felvétele után ajánlott három hónapig várni a gyermektervezéssel. Ám 2021 márciusában, egyébként Európában az elsők között, a Nemzeti Népegészségügyi Központ már engedélyezte a várandósok oltását mRNS-típusú vakcinával. Erről Novák Katalin akkor még a családokért felelős tárcanélküli miniszterként adott hírt, ezzel is bizalmat ébresztve nemcsak a kismamákban, de valamennyi felnőttben. Hiszen ebben a pár hónapban az oltási terv igencsak átpolitizálódott, emlékezzünk csak a keleti vakcinák beszerzésére vagy a közérdekű adatok elhallgatására, így eluralkodott valamiféle oltásellenes hangulat is.

Azóta rendre érkeznek a nemzetközi ajánlások, amelyek szerint kifejezetten javasolt a várandós és szoptató édesanyák, valamint a lombikprogramot tervezők oltása is. Érdekes az is, hogy az első negyedévet tekintve Dánia, Finnország és Izland születésszáma nemcsak, hogy nem esett vissza, épp ellenkezőleg, a születésszámok növekedtek, ahogy a termékenységi ráta is. Egyébként Finnországban 2021 júniusában, Izlandon és Dániában 2021 júliusában, Norvégiában pedig augusztusban indították el a várandósok oltását mRNS-vakcinákkal.

De mi várható az év hátralevő részében az élveszületések számát tekintve, ha még emlékeztető oltások is követték az első oltást? Mert akár „be is lehet hozni” az első negyedéves jelentős mínuszt, már csak azért is, mert a házaspárok fölvették a babaváró hitelt. Ám fennállhat annak az eshetősége is, amit Kapitány Balázs vetett föl: „esetleg a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék kipukkanásának első jelei figyelhetők meg az új adatokban”.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!