Kis budapesti neonparádé

Kormos Lili | 2022.02.15. 10:50

Címkék:

Budapest

Olvasási idő kb. 13 perc

A ‘70-es években körülbelül kétezer neonreklám világított a fővárosban, ebből ma jó, ha kétszáz van a helyén, és még ennél is kevesebb működik. Sokak szerint ezek a fényes reklámok a múlt megmentendő relikviái, mások úgy gondolják, hogy a szocialista éra lenyomatai, amelyeket inkább eltüntetni kéne, mint megőrizni.

Akció

Patkós Lucával, a neonmentést célzó Cső! projekt elindítójával és Merker Dávid szociológussal, a hosszúlépés.járunk? városi séta projekt társalapítójával arról beszélgettünk, hol lennének a legjobb helyen ezek az ikonikus fényreklámok, mit jelentettek egykor és mit jelentenek most egy város életében, de ebben a cikkben a neoncsöveken keresztül még a múltunkhoz való viszonyunkhoz is közelebb kerülhetünk.

Kedves, csemegekosár, Főz Süt Fűt – csak néhány a Patkós Luca által készített, sötétben derengő plakátok közül, amelyeken Budapest ikonikus neonreklámjai láthatók, és amelyek megvásárlásával most ahhoz is hozzájárulhatunk, hogy a még helyükön lévő, de nem üzemelő neonok újra világítsanak a budapesti éjszakában.

Luca a Képzőművészeti Egyetemen végzett tervezőgrafikusként, diplomamunkájában pedig az akkor még működő Neonon csoport által megálmodott fiktív, budapesti neonmúzeum számára tervezett arculatot. Ez nagyjából meg is határozza a projekt indulását, de arra is kíváncsi voltam, miért épp a neon keltette fel az érdeklődését? Mint elmondta, grafikusként tekint ezekre a reklámokra, ugyanúgy észreveszi köztük a szépet és az izgalmasat, mint ahogy a boltban kiszúr egy izgalmas csomagolást, vagy egy különleges boroscímkét.

„Ez volt az elsődleges, az egész műfaj esztétikája. Aztán meg ott van a történetük, ahogyan hozzátartoznak vagy legalábbis hozzátartoztak a budapesti éjszakához. Szeretem a régi fotókat, amelyeken látszódnak ezek a nappal észrevehetetlen neonok, melyek csak éjszaka kezdenek el élni” – mondja Patkós Luca.

Fények, nagyváros

Valóban, ha egy tetszőleges nagyvárosra gondolunk, akkor annak napvilágnál megvannak a maga jellegzetes szimbólumai, Merker Dávid szerint Budapestnek ilyen például a piros jegykezelő, a telefonfülkék, a különböző korszakokból ránkmaradt közműfedő-lapok. Az éjszakai látképet viszont a fények, a csillogó reklámok határozzák meg, ­mindegy, hogy Londonról, Tokióról, New Yorkról vagy épp Budapestről beszélünk.

Bár korábban úgy gondoltam, a neon a nem olyan régi retró egyik emblematikus eleme, Dávidtól azt is megtudtam, hogy az első budapesti neonreklámot 1908-ban helyezték ki, és utána egészen 1945-ig tele volt hasonlókkal a város. A ’20-as, ’30-as évek neonreklámjai azonban szinte egytől-egyig eltűntek a második világháború rettentő pusztításában. A ’70-es évek központi neonosítása már egy másik történet, mégis, kíváncsi voltam, mennyire nehéz rekonstruálni a 90-100 évvel ezelőtti állapotokat, ha az akkori fényreklámok mind megsemmisültek?

Dávid szerint, bár időigényes munka, de a korabeli fotók sokat segítenek a múlt felidézésében, innen lehet tudni, hogy mennyi neon világított a fővárosban. Olyan is akadt köztük, nyilvánvalóan egy-egy étterem homlokzatán, amely csak azt hirdette, hogy éppen ki zenél ott esténként. A várost éjszaka fényben fürdető reklámok éppúgy a világvárosnak számító Budapest arculatához tartoztak, mint a földalatti vasút vagy a mozgólépcső, esetleg épp az emblematikus plakátok.

Ez utóbbiak persze más besorolás alá esnek a Tanácsköztársaság idején és a két világháború közt is virágzó plakátművészetnek köszönhetően, egy-egy példány műtárgynak számít, gyűjtők vadásznak rájuk vagy épp a Széchényi Könyvtárban őrzik őket. Hogy ennek analógiájára az egykori neonreklámok miért nem váltak ilyenformán értékké, annak gyökerei Merker szerint az egész neonosítási program eredetében keresendők:

„Azért volt ennyi neon Budapesten, mert született egy MSZMP-párthatározat róla 1970-ben, a X. kongresszuson, és elindítottak egy neonosítási programot a városban. Mivel nem volt valódi piac, ezért ezek nem valódi reklámok voltak, melyeknek egy illúziót kellett volna bemutatniuk, hanem azt, hogy Főz Süt Fűt. Viszonylag egyszerű, érthető, elérhető üzenetek voltak ezek, grafikusok által tervezettek, s nosztalgikus hangulatot hívnak elő mindenkiből, így sokan így azonosítjuk gyerekkorunk városát. Egy neonreklám ugyanúgy a városkép meghatározó része, sőt sokak számára még inkább az, mint a Bazilika, a Mátyás templom, vagy a Lánchíd.”

Aztán a szocializmussal együtt ment a Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat neon gyáregysége is, viszont jött a piacgazdaság, és már kevésbé volt szempont, hogy egy reklám szép legyen, az annál inkább, hogy olcsó, arról nem is beszélve, hogy egy felület annál értékesebb, minél többször eladható – egy neonreklám viszont egyszeri befektetés, annak viszont legalább elég költséges.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés