Kolosi Tamás: Ez maga a lassú lerohadás

Tóth Ákos | 2023.01.12. 18:36

Olvasási idő kb. 17 perc

Az uniós csatlakozás idején a Tárki kutatói a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából készítettek egy részletes tanulmányt, amelyben megírták, milyennek képzelik 2020-ban a magyar társadalmat. A most megjelent Társadalmi Riportban két szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván azt tekintette át, hogy mi valósult meg az akkori előrejelzéseikből. A 2004-es prognózis sok tekintetben pontosnak bizonyult – azonban volt, amire utólag visszatekintve sem számíthattak.

A 2004-es tanulmány megpróbált fölvázolni egy 2020-ig tartó jövőképet. 2004 szimbolikus dátum, Magyarország uniós csatlakozásának éve. Addig a magyar politikai elit kormányokon átívelően a csatlakozásért dolgozott. Ezután azonban már nem volt ilyen szimbolikus ügye a magyar politikának. Lehetett volna más, s ha igen, mi?

Biztos vagyok benne, hogy lehetett volna és kellett is volna más. Bár igaz, hogy az akkori tanulmányunk nagyon sok eleme beigazolódott az elmúlt 16-18 évben, de mégis, akkor még sokkal kedvezőbb érzésekkel állt hozzá a magyar társadalom, ahogy a tanulmányunk szerzői is, az európai csatlakozáshoz és az ezzel járó felzárkózási folyamathoz, de ezek után, sajnos, egy rendkívül nehéz tíz év következett. Röviden összefoglalva, a Medgyessy Péter nevéhez fűződő jóléti rendszerváltás hozott ugyan egyfajta életszínvonal-emelkedést, de gazdasági alapok nélkül, nagyon erőteljes eladósodással, erre jött rá Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki korszakában egy politikai válság, majd a pénzügyi világválság, s a 2010-es évtized első fele is ebből a gazdasági-pénzügyi válságból való kilábalásról szólt. Ugyan a 2010-es évek közepétől jött egy növekedési periódus, amikor a gazdasági és a foglalkoztatási növekedés, a munkanélküliség és a szegénység csökkenése egyaránt megfigyelhető volt néhány éven keresztül, de mindez együtt járt Magyarország politikai elszigetelődésével és a nemzetközi fősodortól való leszakadásával.

Az euró bevezetése nem lehetett volna egy, az EU-s csatlakozáshoz hasonló szimbolikus, pártok konszenzusán alapuló, közös cél? Ismerem az ezt ellenző pénzügyi-gazdasági érveket, mégis az az érzésem, hogy ez alapvetően politikai szándék kérdése lett volna.

Azt valóban nagyon nehéz megítélni, hogy az euró bevezetésének mi lenne vagy lett volna a rövid távú gazdasági, közgazdasági hatása. Minden politikai oldalról vannak ezzel kapcsolatban kételyek. Nekem azonban meggyőződésem, hogy ezek a megfontolások másodlagosak vagy sokadlagosak ahhoz képest, hogy az euró bevezetésének elmaradása együtt jár azzal, hogy Magyarország lemarad az európai fősodortól, és tartani lehet attól, hogy az Európai Unión belül kialakul egy úgynevezett első kör, vagyis az euróövezeti országok köre és egy második kör, amely az euróból kimaradó országokat tartalmazza.

Ezt olvashatja még a cikkben:

A 2022-es jóléti rendszerváltás szükségességéről és hatásairól.

Miért nem sikerült legitimálni magát Orbán-kormánynak?

Mi a jelenlegi politikai helyzet alapproblémája?

Mi a probléma a magyar oktatási helyzettel?

Milyen állapotban van a magyar polgárság?

A 2004-es remények és a valóság között mekkora a szakadék?

Visszatértünk-e az állampárti időkhöz?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés