Fóti Tamás Kórkép-körkép: így olt Európa

Európában a már jóval az ünnepek előtt elkezdődött szigorítások több országban is a Covid-fertőzések csökkenéséhez vezettek, de van, ahol drámai mértékű az emelkedés. Nagy-Britanniában például, ahol legelőször bukkant fel a gyorsabban fertőző új mutáció, attól tartanak, ha nem sikerül radikálisan fékezni a terjedést, megtelnek a már eddig is zsúfolt londoni kórházak. Az Amszterdamban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elsőként a német-amerikai vakcinát, a Pfizer-BioNTech cég termékét engedélyezte, így az EU tagállamai is ezt kapták meg legelőször. Az Európai Bizottság (EB) az év utolsó hónapjaiban hat gyógyszergyártóval kötött opciós megállapodást, vagyis az engedélyeztetések függvényében jut összesen 640 millió adag vakcinához.

A BioNTech termeléséből 300 millió ampullát kötött le. A cégnek gyártási nehézségei vannak, de már épül új üzemegysége ugyancsak a németországi Marburgban, és a tervezettnél sokkal korábban, február végén kezdődhet a gyártás. Itt az első félévben 250 millió dózist állítanak elő. Az EMA engedélyére vár a svéd-brit AstraZeneca-Oxford, a massachusetts-i Moderna, a szintén amerikai Johnson & Johnson, a német CureVac és a francia Sanofi.

Van egy hetedik cég is, az amerikai Novavax, amely a tesztek harmadik szakaszában tart, és amellyel az EB szintén „felderítő” tárgyalásokat folytat, maximum 200 millió adagról lenne szó. Az amszterdami ügynökség igazgatóhelyettese, Noel Wathion szerint az AstraZeneca eddig csak részadatokat osztott meg az ügynökséggel, és még nem nyújtotta be hivatalos engedélyeztetési kérvényét sem. Így bajos lenne február előtt számolni az amúgy ígéretes vakcinával, amely sokkal olcsóbb, mint a Pfizeré. Egyelőre nem tervezik a Szputnyik V orosz vakcina vizsgálatát, azonban, mint az EB egy szóvivője korábban jelezte, Magyarországnak lehetősége van a rendkívüli helyzetre hivatkozva saját hatáskörben, nemzeti hatóságánál engedélyeztetni a hatóanyagot.

A BioNTech-Pfizer vakcinája a Comirnaty nevet viseli, az EMA honlapján magyarul is hozzáférhető a leírása. Ebből kiderül, hogy a 0,3 ml dózisból kétszer kell oltatni, legalább három hetes különbséggel. Az EMA hangsúlyozza, hogy egyelőre nincs ismerete arról, hogy a második oltás kiváltható-e esetleg másik cég vakcinájával. Ellentmondó hírek keltek lábra arról, hogy fertőzhet-e, aki megkapta az oltást. A gyártók még nem tudtak erről egyértelműen nyilatkozni, virológusok is megosztottak a kérdésről.

Megfontolt kapkodás

Az EB karácsony utánra tervezte a koordinált oltások megkezdését. Ez persze hatalmas logisztikai kihívással járt, hiszen az ünnep idején kellett gondoskodni a vakcina legtöbb esetben közúti eljuttatásáról. A cél némileg jelképes is volt: kezdődjön egy időben az oltás. Amint Brüsszel szervezte a tagállamok nevében a beszerzéseket és igyekezett a legigazságosabban elosztani az első adagokat, úgy az injekciók azonos idejű beadásával is azt akarták hangsúlyozni, hogy egyik tagállam sem jut előnyhöz a többiekkel szemben.

Magyarország és Szlovákia kormánya szándékosan egy nappal korábbra időzített, továbbá egy német tartomány, Szászország is túlbuzgónak bizonyult. A magyar kormány nyilván azt kívánta jelezni, hogy ebben is fütyül a brüsszeli elképzelésre, mintha valami óriási merénylet lett volna szuverenitásunk ellen (ami egybevágott az emlékezetes „állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampánnyal) és igyekezett is azt kommunikálni, hogy milyen nevetséges, hogy már kezünkben a bölcsek köve és akkor fölöslegesen várnunk kell egy napot. Ez valójában akkor tűnt abszurdnak, amikor kiderült, hogy a tízezer oltás beadása – a korábbi, ma már meggondolatlannak tűnő kormányfői felvágásra, hogy két nap alatt lebonyolítható az egész ország beoltása – még egy hét alatt sem végezhető el.

Hogy a szlovák kormány is más utat járt, az talán magyarázható azzal, hogy Pozsonynak a járványra adott válasza is rendhagyó volt, meg tudták oldani, hogy rekordidő alatt tesztelték az egész ország lakosságát, tehát ebbe könnyebben illeszthető volt az idejekorán kezdődő oltás. Az EU több tagállamában is kiderült, hogy nem voltak kellően felkészülve az oltások levezénylésére, néhol kaotikus állapotok uralkodtak. Ilyenkor reflexszerűen érkezett Brüsszelnek címezve a bírálat, ám hamar kiderült, jobb lenne, ha mindenki előbb a saját háza táján seperne.

Az EB folyamatosan gondoskodik a tagállamokba történő szállításról, de – amint ez szinte borítékolható volt – meg kell küzdenie a támadásokkal, hogy ott, Brüsszelben tehetnek arról, hogy kevés oltóanyag áll rendelkezésre. Aki ilyen vádat fogalmaz meg, az nincs tisztában az eljárással. Az EB-nek hónapokkal korábban kellett lekötnie a termelési kapacitásokat, amikor még egyáltalán nem lehetett tudni, melyik cég terméke kaphatja meg az EMA áldását. A koncepció az volt, amit a BioNTech tulajdonosai rosszallva könnyelműnek neveznek, hogy a vakcinák hozzávetőlegesen azonos időben készülnek el és kapnak engedélyt. Ez nem egészen így történt, így hiába a lekötött több száz millió ampulla, ha egyelőre várni kell rájuk.

A tagállamok a brüsszeli forrástól függetlenül is beszerezhetnek oltóanyagot, legalábbis, ha van rá lehetőségük, tekintettel arra, hogy a Pfizer és az AstraZeneca is kapacitásproblémával küzd. EU-szerte ahhoz a „trükkhöz” folyamodnak, hogy nem tartalékolnak a legalább 3 héttel később esedékes második oltásra, bízva abban, hogy lesz majd elegendő készlet. Sőt, több országban is követik a gyártók óvatos becslését, hogy a második oltás elodázható, bár nem világos, hogy már addig is valóban 100 százalékos védettséget élveznek-e a beoltottak.

A Pfizer vakcinájának nagy hátránya, hogy tárolása mínusz 70-75 fokon történik. Vele szemben praktikus szempontokból előnyösebb színben tűnik ki a AstraZeneca oltóanyaga, amelyet nem kell ennyire lehűteni és ezért szállítása is egyszerűbb. Ugyanakkor 70 százalékos hatásfoka, jóval elmarad riválisának 95 százalékától, bár a cég azt állítja, hogy magasabb adagolással ez 100 százalékra javítható.

Nagy-Britannia az AstraZenecára tett, és a Brexitnek köszönhetően természetesen elegendő, ha saját nemzeti gyógyszerügynökségével engedélyezteti. A veszélyeztetettek már megkapták az első oltásukat és a britek az EU tagállamoknál korábban kezdhetik meg a tömeges oltásokat, újév első napjaiban már egymillió embert oltottak be. A vírus agresszívebb mutációjával is küzdő brit egészségügy úgy számol, hogy 2021 első negyedévében a lakosság nagy része megkapja az első oltást, a második dózisnak 4-12 héten belül kell megesnie. Most naponta 55 ezer körüli az újonnan fertőzöttek száma. A londoni kormány tanácsadói azt javasolják Boris Johnson miniszterelnöknek, hogy januárban maradjanak zárva az iskolák, Johnson egyelőre ellenáll, jóllehet a tanárok politikailag erős szakszervezete is a bezárást követeli.

Németországban eddig negyedmillióan kapták meg az oltást. A tömegpszichózisra jellemzően, amikor kiderült, hogy nem áll rendelkezésre elegendő ampulla, akik eddig inkább kivártak volna, a hiányt hallva most oltatnák magukat. Nem segítik a helyzetet a politikusok elhamarkodott nyilatkozatai se, különösen, hogy a tartományi kormányok nem feltétlenül képezik le a szövetségi koalíció összetételét, így bírálatukban nincsenek tekintettel a berlini kényes egyensúlyra. Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök például botrányosnak tartja, hogy a BioNTech német cég, Németországban állítja elő a vakcinát és a németek mégse jutnak hozzá a kívánt mértékben. Józanabb hangot ütött meg Jens Spahn (CDU) szövetségi egészségügyi miniszter, aki szerint az eredeti elképzeléseknek megfelelően zajlik minden, január végére 4 millió német lesz beoltva. A szövetségi kormány és a tartományok között egyetértés van abban, hogy a jelenlegi korlátozásokat január 10. után is fenntartják, a kérdés csak az, hogy két vagy három héttel hosszabbítsák-e meg. A koalíciós pártok keresik azt a jogi eszközt, amellyel megtilthatják, hogy cégek szolgáltatásaikat az oltás feltételéhez kössék. Meg akarják akadályozni, hogy például légitársaságok vagy moziláncok, éttermek csak az oltást igazoló utast, vendéget fogadjanak. „Ez társadalmi megosztottsághoz vezetne” – nyilatkozta Johannes Fechner (SPD) parlamenti képviselő a hamburgi Die Zeitnek.

Ausztriába hetente 60 ezer Pfizer vakcina érkezik, hasonlóan az uniós gyakorlathoz, előbb azokat az egészségügyben dolgozókat oltják, akik maguk is érintkeznek covidosokkal, akár a kórházakban, akár a tesztállomásokon. Velük párhuzamosan a készletek függvényében kapják az oltást az idősotthonok lakói és személyzetük. A napi új fertőzöttek száma 1500 körül alakul, a tendencia egyértelműen csökkenő, igazolva a szigorú korlátozásokat. Karácsony előtt óta lehetőség van az ingyenes antigén-, illetve PCR-tesztek elvégeztetésére. A bécsi tesztállomásokon előzetes regisztráció után végzik el a tesztet, nem csak osztrákok számára, az egyetlen feltétel, hogy a jelentkezettek tünetmentesek legyenek. Erre támaszkodva a kormány be akarta vezetni, hogy a negatív lelettel rendelkezőket felmentsék a korlátozások alól, amit az ellenzék ellenállása meghiúsított.

Belgiumban meglepték a hatóságokat az új adatok: az utolsó héten 30 százalékkal esett az új fertőzöttek száma az előző héthez képest, kevesebb a kórházi ápolt is, bár az ő számuk csupán 7 százalékkal csökkent. A naponta elhunytak száma heti átlagolásban 69 volt. Koen Van der Heuvel, a flandriai Puurs polgármestere azzal büszkélkedett, hogy városkája két termékkel járult hozzá a világ jólétéhez: a Duval sörrel és a BioNTech/Pfizer vakcinájával, amit ott gyártanak. Ennek ellenére Belgium szervezési okok miatt csak egynapos késéssel csatlakozott a többi eu-s országhoz. Előbb az idősotthonok személyzetét és lakóit oltják be. A cél, hogy az év végéig a 11,6 milliós ország 70 százaléka, azaz közel 8 millió ember kapja meg a vakcinát.

Hollandiában is jelentősen visszaesett a fertőzések száma, a hatóságok azonban óvnak a korai örömtől, arra figyelmeztetnek, hogy az ünnepek idején kevesebb tesztet is végeztek. A 17 milliós országban naponta közel negyvenen halnak meg a Covid miatt. Az oltásokat késve, csak január 8-tól kezdik, előbb az egészségügyi személyzetre és az idősotthonok lakóira, ápolóira kerül sor. Január végéig 830 ezer adag érkezik a Pfizerből, és szintén rendeltek a Modernából, amelynek remények szerint még januárban meglesz az engedélye. A kormány gyorsított eljárásban újra nekifut korábban elkaszált rendeletének, hogy aki külföldről érkezik, annak negatív PCR tesztet kell prezentálnia. Egy család Tanzániából jött haza és megtagadta a teszt elvégzését. A bíróság múlt csütörtöki ítéletében elfogadta a jogász családfő azon érvelését, hogy a kötelező teszt sérti „testi integritását”. A kormány fellebbezéssel élt.

Svájc ugyan nem teszi kötelezővé a Covid elleni oltást, azonban keresi annak lehetőségét, hogy akik nem regisztrálnak az oltásért, azok nevét megosszák a szomszédos országokkal. A nyilvánvalóan adatkezelési problémákba is ütköző lépésről még folynak az egyeztetések. Hat kanton közül négyben úgy döntöttek, hogy nem zárják le a síparadicsomokat az iparág életben tartása érdekében. A 2020-21-es sí-idény turisztikai veszteségét a kantonok 15 és 50 százalék közé teszik. Feltűnést keltett, hogy december utolsó napjaiban „eltűnt” több száz brit turista, akik gyaníthatóan kapcsolatban lehettek a rendkívül agresszív új mutációval fertőzöttekkel, és ezért karanténban kellett volna lenniük vagy azonnal haza kellett volna utazniuk. A britek ehelyett a szomszédos Franciaország felé fogták menekülőre. 

Oltás csak taj-számmal

Nyilvánosságra hozták a magyarországi oltási tervet. Az I. kategóriába az egészségügyben dolgozók kerültek, az orvosoktól a takarítókig. Oltásuk már megkezdődött. A II. kategóriába a szociális ellátásban dolgozók és az ilyen ellátásban részesülők tartoznak. A III. kategóriába „a Covid–19-fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek” kerültek. Ők az internetes regisztráló felületen vagy postai levélben jelentkezhetnek oltásra. A IV. osztály az állami alkalmazottak közül a rendvédelmiseket és a kormánytisztviselőket tartalmazza. Az V. kategóriába azok a 18-59 évesek tartoznak, akiknél fennállnak „a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek”. Őket követik a sorban a „kritikus infrastruktúrában dolgozók”, végül a VII.-be jöhet mindenki más, azaz valamennyi 18-59 éves, akik a fenti csoportokba nem tartoznak.

A nyilvánosságra került tervezet szerint csak azok kaphatnak oltást, akiknek van tajszámuk. (A Népszava közlése szerint 2019-ben 532 ezer embernek nem volt tajszáma.) A vakcinát továbbá csak azok kaphatják meg, akiknél az elmúlt hat hónapban nem igazolták a koronavírus-fertőzést. Az nem derül ki a tájékoztatóból, hogy ezt miként ellenőrzik. Az alapbetegségek listája sem ismert. Föltűnő továbbá, hogy a pedagógusokat külön nem nevesítik a kategóriákban. 

 

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.