Fóti Tamás Kórkép-körkép: így olt Európa

Európában a már jóval az ünnepek előtt elkezdődött szigorítások több országban is a Covid-fertőzések csökkenéséhez vezettek, de van, ahol drámai mértékű az emelkedés. Nagy-Britanniában például, ahol legelőször bukkant fel a gyorsabban fertőző új mutáció, attól tartanak, ha nem sikerül radikálisan fékezni a terjedést, megtelnek a már eddig is zsúfolt londoni kórházak. Az Amszterdamban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elsőként a német-amerikai vakcinát, a Pfizer-BioNTech cég termékét engedélyezte, így az EU tagállamai is ezt kapták meg legelőször. Az Európai Bizottság (EB) az év utolsó hónapjaiban hat gyógyszergyártóval kötött opciós megállapodást, vagyis az engedélyeztetések függvényében jut összesen 640 millió adag vakcinához.

A BioNTech termeléséből 300 millió ampullát kötött le. A cégnek gyártási nehézségei vannak, de már épül új üzemegysége ugyancsak a németországi Marburgban, és a tervezettnél sokkal korábban, február végén kezdődhet a gyártás. Itt az első félévben 250 millió dózist állítanak elő. Az EMA engedélyére vár a svéd-brit AstraZeneca-Oxford, a massachusetts-i Moderna, a szintén amerikai Johnson & Johnson, a német CureVac és a francia Sanofi.

Van egy hetedik cég is, az amerikai Novavax, amely a tesztek harmadik szakaszában tart, és amellyel az EB szintén „felderítő” tárgyalásokat folytat, maximum 200 millió adagról lenne szó. Az amszterdami ügynökség igazgatóhelyettese, Noel Wathion szerint az AstraZeneca eddig csak részadatokat osztott meg az ügynökséggel, és még nem nyújtotta be hivatalos engedélyeztetési kérvényét sem. Így bajos lenne február előtt számolni az amúgy ígéretes vakcinával, amely sokkal olcsóbb, mint a Pfizeré. Egyelőre nem tervezik a Szputnyik V orosz vakcina vizsgálatát, azonban, mint az EB egy szóvivője korábban jelezte, Magyarországnak lehetősége van a rendkívüli helyzetre hivatkozva saját hatáskörben, nemzeti hatóságánál engedélyeztetni a hatóanyagot.

A BioNTech-Pfizer vakcinája a Comirnaty nevet viseli, az EMA honlapján magyarul is hozzáférhető a leírása. Ebből kiderül, hogy a 0,3 ml dózisból kétszer kell oltatni, legalább három hetes különbséggel. Az EMA hangsúlyozza, hogy egyelőre nincs ismerete arról, hogy a második oltás kiváltható-e esetleg másik cég vakcinájával. Ellentmondó hírek keltek lábra arról, hogy fertőzhet-e, aki megkapta az oltást. A gyártók még nem tudtak erről egyértelműen nyilatkozni, virológusok is megosztottak a kérdésről.

Megfontolt kapkodás

Az EB karácsony utánra tervezte a koordinált oltások megkezdését. Ez persze hatalmas logisztikai kihívással járt, hiszen az ünnep idején kellett gondoskodni a vakcina legtöbb esetben közúti eljuttatásáról. A cél némileg jelképes is volt: kezdődjön egy időben az oltás. Amint Brüsszel szervezte a tagállamok nevében a beszerzéseket és igyekezett a legigazságosabban elosztani az első adagokat, úgy az injekciók azonos idejű beadásával is azt akarták hangsúlyozni, hogy egyik tagállam sem jut előnyhöz a többiekkel szemben.

Magyarország és Szlovákia kormánya szándékosan egy nappal korábbra időzített, továbbá egy német tartomány, Szászország is túlbuzgónak bizonyult. A magyar kormány nyilván azt kívánta jelezni, hogy ebben is fütyül a brüsszeli elképzelésre, mintha valami óriási merénylet lett volna szuverenitásunk ellen (ami egybevágott az emlékezetes „állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampánnyal) és igyekezett is azt kommunikálni, hogy milyen nevetséges, hogy már kezünkben a bölcsek köve és akkor fölöslegesen várnunk kell egy napot. Ez valójában akkor tűnt abszurdnak, amikor kiderült, hogy a tízezer oltás beadása – a korábbi, ma már meggondolatlannak tűnő kormányfői felvágásra, hogy két nap alatt lebonyolítható az egész ország beoltása – még egy hét alatt sem végezhető el.

Hogy a szlovák kormány is más utat járt, az talán magyarázható azzal, hogy Pozsonynak a járványra adott válasza is rendhagyó volt, meg tudták oldani, hogy rekordidő alatt tesztelték az egész ország lakosságát, tehát ebbe könnyebben illeszthető volt az idejekorán kezdődő oltás. Az EU több tagállamában is kiderült, hogy nem voltak kellően felkészülve az oltások levezénylésére, néhol kaotikus állapotok uralkodtak. Ilyenkor reflexszerűen érkezett Brüsszelnek címezve a bírálat, ám hamar kiderült, jobb lenne, ha mindenki előbb a saját háza táján seperne.

Az EB folyamatosan gondoskodik a tagállamokba történő szállításról, de – amint ez szinte borítékolható volt – meg kell küzdenie a támadásokkal, hogy ott, Brüsszelben tehetnek arról, hogy kevés oltóanyag áll rendelkezésre. Aki ilyen vádat fogalmaz meg, az nincs tisztában az eljárással. Az EB-nek hónapokkal korábban kellett lekötnie a termelési kapacitásokat, amikor még egyáltalán nem lehetett tudni, melyik cég terméke kaphatja meg az EMA áldását. A koncepció az volt, amit a BioNTech tulajdonosai rosszallva könnyelműnek neveznek, hogy a vakcinák hozzávetőlegesen azonos időben készülnek el és kapnak engedélyt. Ez nem egészen így történt, így hiába a lekötött több száz millió ampulla, ha egyelőre várni kell rájuk.

A tagállamok a brüsszeli forrástól függetlenül is beszerezhetnek oltóanyagot, legalábbis, ha van rá lehetőségük, tekintettel arra, hogy a Pfizer és az AstraZeneca is kapacitásproblémával küzd. EU-szerte ahhoz a „trükkhöz” folyamodnak, hogy nem tartalékolnak a legalább 3 héttel később esedékes második oltásra, bízva abban, hogy lesz majd elegendő készlet. Sőt, több országban is követik a gyártók óvatos becslését, hogy a második oltás elodázható, bár nem világos, hogy már addig is valóban 100 százalékos védettséget élveznek-e a beoltottak.

A Pfizer vakcinájának nagy hátránya, hogy tárolása mínusz 70-75 fokon történik. Vele szemben praktikus szempontokból előnyösebb színben tűnik ki a AstraZeneca oltóanyaga, amelyet nem kell ennyire lehűteni és ezért szállítása is egyszerűbb. Ugyanakkor 70 százalékos hatásfoka, jóval elmarad riválisának 95 százalékától, bár a cég azt állítja, hogy magasabb adagolással ez 100 százalékra javítható.

Nagy-Britannia az AstraZenecára tett, és a Brexitnek köszönhetően természetesen elegendő, ha saját nemzeti gyógyszerügynökségével engedélyezteti. A veszélyeztetettek már megkapták az első oltásukat és a britek az EU tagállamoknál korábban kezdhetik meg a tömeges oltásokat, újév első napjaiban már egymillió embert oltottak be. A vírus agresszívebb mutációjával is küzdő brit egészségügy úgy számol, hogy 2021 első negyedévében a lakosság nagy része megkapja az első oltást, a második dózisnak 4-12 héten belül kell megesnie. Most naponta 55 ezer körüli az újonnan fertőzöttek száma. A londoni kormány tanácsadói azt javasolják Boris Johnson miniszterelnöknek, hogy januárban maradjanak zárva az iskolák, Johnson egyelőre ellenáll, jóllehet a tanárok politikailag erős szakszervezete is a bezárást követeli.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!