Kurt Gödel osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus volt. Brünnben született 1906-ban, meghalt Princetonban, 1978-ban. A 20. század egyik legnagyobb hatású matematikusa volt. Itt és most csak a világot megrengető nemteljességi tételéről lesz szó (valójában ez két tétel, de ezen most lépjünk túl), ami a következő: minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. Kicsit pongyolábban fogalmazva, minden „valamirevaló” elméletnek van megoldhatatlan problémája. Még pongyolábban fogalmazva: vannak olyan kérdések, amelyek nem válaszolhatók meg az axiómarendszer fogalmaival.
Akiknek már távoli ködbe vész a középiskolásai matematika óra, azok számára írom, hogy az axióma alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe, amelyet az adott keretek között magától értetődőnek fogadunk el, és úgy tekintjük, hogy az nem szorul további bizonyításra. Erre építhető minden más elv, elgondolás az adott logika szerint. Vannak tehát olyan kérdések, amelyek kivezetnek az axiómarendszerből. A válasz rájuk máshol, más fogalomrendszerben keresendő.
Az már szinte közismert, hogy a matematika az élet minden területére bevonult. Már régóta megkerülhetetlen a fizikában, a kémiában, a biológiában, a geológiában, de a társadalomtudományokban, a szociológiában már éppen úgy jelen van. Mégis felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kerül a politikába a matematika. Ebben a cikkben ezt fogom felvázolni.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését
Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.
Elolvasom
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
