Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra | 2022.09.28. 09:40

Címkék:

roma szegregáció

Olvasási idő kb. 18 perc

A Dr. Ámbédkar Technikum vezetői, Derdák Tibor és Orsós János azt kezdeményezik, hogy Magyarország törölje a „faj" szót a magyar joganyagból. Kezdeményezésük apropóját Orbán Viktor tusványosi beszéde szolgáltatta, de köze van ahhoz az évfordulóhoz is, amelyet a közelmúltban ünnepeltek: Indiában kilencven éve született megállapodás a dalitok, vagyis a kitaszítottak kötelező kvótarendszeréről, amelynek következtében ma a legalsó kaszt-béliek a társadalmi élet minden területén lakosságarányosan vannak jelen. Derdák Tibor és Orsós János is úgy látja: ma Magyarországon a cigányság mindössze a demokratikus kísérlet jól manipulálható díszlete.

A Dr. Ámbédkar Technikum néhány napja ünnepelte a Punéi Egyezmény alírásának 90. évfordulóját. Miért érdekes egy miskolci középiskolának az, hogy felidézzen egy indiai történelmi eseményt?

Orsós János: Vannak párhuzamok az elnyomott társadalmi rétegek 90 évvel ezelőtti indiai és a mai magyar helyzete között. Ugyanakkor a magyar állampolgárok hozzáállása a demokratikus értékekhez és az emberi jogokhoz eleve indokolttá teszik, hogy felhívjuk a figyelmet Dr. Ambédkar és Gandhi történelmi súlyú megállapodására.

Derdák Tibor: Önmagában már az is fontos, hogy egy középiskola napirenden tartsa az emberi jogok kérdését. Ezzel kapcsolatban a magyar közoktatásban van egyfajta hullámzó trend. Az oktatásirányítás – szemben az Európai Unió gyakorlatával – most éppen kevésbé bátorítja azt, hogy az emberi jogok úgy általában szóba kerüljenek. A mi alapállásunk az, hogy földrajzilag is szélesebbre kell vonni a perspektívát, hiszen nem csak Európa létezik a világon, hanem olyan társadalmak is, amelyekről azt hinnénk, hogy úgymond nem ők találták fel a spanyolviaszt. Mi, európaiak, szeretjük azt hinni, hogy az európaiak találták fel.

Orsós János

Ez egy erőteljes vonulata volt Orbán Viktor nyári, tusnádfürdői beszédének is. A kormányfő ezt mondta: „A kínai, az indiai, az oroszt nevezzük ortodoxnak, sőt maga az iszlám is. Most azt látjuk, hogy a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert is kitanulták, de a nyugati értékeket nem vették át, sőt eszük ágában sincs átvenni. A Nyugat ennek ellenére a saját értékeit akarja terjeszteni, amelyet a többiek megalázónak éreznek, amit mi megértünk, időnként még mi is annak érezzük”.

D. T.: Általános nézet Európában, hogy a fehér ember talált ki ezt-azt és amazt is, a nem fehér ember pedig ezeket átveszi. De ez tévedés. Mélyen gyökerező tévedés ez a hazai közgondolkodásban, amely politikai kurzusokhoz sem kötődik, s Magyarországon az emberek általában is így gondolják. Ezt a nézetet erősítik a forgalomban lévő iskolai tankönyvek is, amelyekben mindenki, aki szép és jó, az fehér.

O. J.: Nagyon aktuális ez a 90. évforduló. Ma Magyarországon, Európában, a világban, válság van. Korábban a koronavírus miatt, most az orosz-ukrán háború miatt. 1932-ben, amikor a Punéi Egyezmény köttetett Dr. Ámbédkar és Gandhi között, a „fejlett világ” épp az 1929-es gazdasági világválság után volt, Hitler pedig itt, Európa közepén éppen hatalomra került. Eközben India az egész világ számára jelentős lépéseket tett az emberi jogok terén. A Punéi Egyezmény arról szól, hogy a kitaszítottak, azaz a dalitok milyen módon részei a demokráciának úgy, hogy ők kaszton kívüliek. Gandhi és Dr. Ámbédkar megegyezett arról, hogy nem önállóan alakítanak pártot a dalitok, hanem részei lesznek a teljes indiai parlamentnek. Azokra a pártokra szavazhatnak, amelyek Indiában indulnak. A punéi paktumban kvótákat vezettek be. Az indiai alkotmányos rendben ennek nyomán később fokozatosan mindenhol kvótát írtak elő, kezdve a parlamenti helyektől az egyetemekig, az állami munkahelyekig bezárólag. A közszférában és minden állami struktúrában lakosságarányosan kell jelen lenniük a dalitoknak. A Punéi Egyezmény az alapja a független India alkotmányos berendezkedésének. Előírják, hogy a kitaszítottaknak jelen kell lenniük a társadalom minden szegmensében, és nem csak a kasztok által hagyományosan kijelölt területeken. Miért fontos ennek az üzenete ma, Magyarországon? Azért, mert 90 év után Indiában már ott tartunk, hogy egy-egy szövetségi állam főminisztere, sőt olykor a köztársaság elnöke dalit származású. Ha bemegyünk az egyetemekre, nem azt látjuk, mint az ELTE-n, ahol szinte nincs cigány, hanem az indiai egyetemeken a dalitok számottevően vannak jelen. Ha a magyarországi cigányok emancipációját nézzük az indiai demokráciához képest, akkor éppen 90 évvel el vagyunk maradva. De mivel a trendek ma annyira más irányba mennek, még néhány száz év, ha ugyan ez meg tud valaha is fordulni.

D. T.: A kelet-európai politikai elitek azt képzelik, hogy a demokrácia az egyenlő jogokon áll vagy bukik. Ha nincsen elkülönítés a buszokon a cigányok és nem cigányok között, és van szavazati joguk a cigányoknak, akkor minden rendben van, és már csak hátrányokról beszélhetünk, amelyek társadalompolitikai korrekcióval úgymond orvosolhatók. Az indiai alkotmányjogi fejlődés nagy tanulsága az egész világ számára, hogy ez nem így van. Nem úgy van, hogy elég egyenlő jogokat biztosítani a szavazáskor minden állampolgárnak, és akkor már csak segíteni kell, hogy a hátrányos helyzetüket ledolgozzák. Egy csudát! Az egyenlő jogok biztosítása egy ilyen súlyos társadalmi elkülönítés esetén, mint amilyen a kelet-európai cigányok elkülönítése, azt jelenti, hogy a társadalom egy jelentős része csak díszlet a demokratikus kísérlethez, ráadásul egy könnyen manipulálható díszlet. Hiszen a társadalom egy jelentős része egyáltalán nem tud bejutni a döntéshozás fórumaira, és ez alkalmat teremt arra, hogy a hatalmon levők manipulálják a demokráciát ezzel a nagyon nagy szavazói réteggel. Magyarországon ez zajlik. Az alsó 10% kirekesztése a döntéshozásból a társadalom egésze számára megmérgezi a demokráciát. Ezért egy alkotmányos berendezkedés itt, Kelet-Európában nem elégedhet meg azzal, hogy a cigányoknak hasonló szavazati joguk van, mint másoknak. Meg kell nézni, mit csináltak azok az országok, amelyek fölszámolták ezt a fajta kasztszerű elkülönítést. Erre kiváló példa India.

O. J.: Ha nem írják bele a kvótát Ámbédkarék a paktumba, akkor Indiában ma ugyanaz lenne a helyzet, mint Magyarországon, a dalitok szavazhatnának, ám nem kerülnének be a parlamentbe, ahogy lényegében nem kerültek be az elmúlt évtizedek során romák sem a magyar parlamentbe. És ugyanígy nem kerülünk be az államtitkárságokra, az okmányirodákba, a recepciókra, a tűzoltóságra, a cserkészek vagy az ápolók közé. Ha megnézzük az indiai adatokat, hogy milyen arányban érettségiznek, diplomáznak a dalitok és ehhez képest mekkora arányban vannak jelen a társadalom különböző szegmenseiben, akkor látni fogjuk, hogy az európai szegregáció mennyivel erősebb kasztrendszert állít fel, mint amit mi megtanultunk Indiáról.

Derdák Tibor

Ha nincs is kvóta, de törekvéseket látok. Az Orbán-kormány így vagy úgy, de mégis csak behúz roma fiatalokat a keresztény szakkollégiumi rendszeren keresztül a minisztériumokba, vagy a Fidesz hatalmasra duzzasztott utánpótlásképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak is van roma programja. Ha nem is gyorsan, de végül a választási összefogás ellenzéki pártjai is megértették Márki-Zay Péter javaslatát, hogy szerepeljen a lista befutó helyein három roma képviselő.

O. J.: Fontos megjegyezni, hogy az ellenzéki összefogás magától nem biztosított volna parlamenti képviseletet a romáknak. Nézzük csak meg a most felállt DK-s árnyékkormányt, hány cigány van benne?

D. T.: Mondjuk ki! Nulla.

O. J.: Ez az ellenzéki baloldal elképzelése a romák demokráciában való részvételéről. Márki-Zay Péter egyedül volt az, aki azt mondta, hogy csak akkor áll az ellenzék élére, ha minden párt delegál befutó helyen egy romát. Vajon a baloldal, amely demokratikusabbnak hiszi magát a jobboldalnál, számol majd a demokrácia megerősítésének folyamatában a legnagyobb hazai kisebbséggel? Nem, nem számol vele. Ellenben a jobboldal igen, és ezért dicséret illeti a Fidesz-kormányt, amelynek az elmúlt évek során volt látható romapolitikája, kezdve a roma szakkollégiumi hálózatokkal, folytatva az államigazgatással, ahol megjelentek olyan fiatalok, akik adott esetben a roma szakkollégiumokból kerültek ki. Ezek látható intézkedések.

D. T.: Megerősítem ezt. Azokban a városi önkormányzatokban, ahol a baloldal többséghez jutott az önkormányzati választásokon, nyomát sem látjuk roma képviselőknek. Mondjuk itt, Miskolcon, hogy messzire ne menjünk. Ez fel sem merült. Nemhogy roma képviselők nincsenek beválasztva, hanem a végrehajtó hatalomban, vagyis a városi apparátusban sem jelenik meg a cigány szakembereknek az a rétege, amely pedig egyébként Miskolcon is létezik. Csak épp az ellenzéki összefogástól nem kapnak meghívást ezek az emberek a városi ügyek intézésére.

Ha lenne egy, a Punéi Egyezményhez hasonló megegyezés Magyarországon, akkor kvótákkal segítve ma egészen másképp nézne ki a romák reprezentációja, jól értem?

D. T.: Igen. Ez egy olyan jelentős fejlemény, amit a világ demokratikus fejlődéséhez India hozzátett 90 évvel ezelőtt. Természetesen nem csak Indiában, hanem más országban is léteznek ilyen intézkedések.

O. J.: Meg kell nézni, hogy néz ki egy nyugat-európai vagy egy hollywoodi film. Természetes, hogy vannak benne feketék. Mi meg innen, Kelet-Európából cikinek gondoljuk, ha ezekben a filmekben a „kötelező fekete” megjelenik, de látjuk, hogy ez igazából mit is jelent. Amikor a rendőr rátérdel egy fekete nyakára, nem csak a feketék mennek el tüntetni.

D. T.: Mondok egy másik országot. Romániában, ha gimnáziumba jelentkezik egy cigány tanuló, van egy keret, amelynek alapján fel kell venni őt. A keret sajnos egyelőre Erdélyben többnyire betöltetlen marad, mert nem jutnak el idáig a cigány tanulók. De ott, ahol igen, ez biztosíték arra, hogy a román állam odafigyel rá, hogy igenis, legyenek jelen a gimnáziumokban a cigányok. Hol vagyunk ettől Magyarországon? Az a minta, ez a 90 évvel ezelőtti indiai történet, amit mi a magyar társadalomnak bemutatunk, nem valami egyedülálló, különleges dolog, mert a kasztrendszer már olyan súlyos volt, hogy azt már tényleg muszáj volt lebontani. Teljesen megszokott eszközzé vált a világ demokráciáiban, hogy ha súlyos társadalmi elkülönítés létezik bizonyos rétegekkel szemben, akkor azt felszámolják. Ez alól Magyarország kivétel.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Orbán Viktor tusványosi beszédéről

A romák Európán belüli vagy kívüli népnek számítanak a miniszterelnöki fajelméletben?

Hogyan reagált Orbán Viktor az iskola vezetőinek meghívására?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés