Fóti Tamás Lassú kilábalás a válságból

A bécsi gazdaságkutató intézet, a WIIW őszi előrejelzése szerint a kelet-közép-európai országok csak lassan lesznek képesek kikecmeregni a koronavírus nyomán elhúzódó válságból. A 2019-es növekedési ütem visszahódítása a legtöbb állam számára még 2022-ben is csak óvatos derűlátással prognosztizálható.

A fő ellenség a Covid-19. A lezárások nyomán mindenütt csökkent a háztartások fogyasztása, a tartós fogyasztási cikkek vásárlását elhalasztották, és óriási veszteséget könyvelt el az idegenforgalom minden ága a légiközlekedéstől a vendéglátásig. A kelet-európai válságkezelés fiskális és monetáris politikája követte a nyugati eszköztárat, jelentős adókedvezményeket, adókulcscsökkentéseket vezettek be, előnyös hitelfeltételeket biztosítottak a vállalkozások számára. Hála a csökkentett munkaidőnek, a Kurzarbeitnek, sikerült kordában tartani a munkanélküliséget, az év elejéhez képest általában csak egy-két százalékkal növekedett.

Kelet-Európában a munkahelyvédelmi programokban az állami hozzájárulás mélyen a nyugati szint alatt maradt, átlag 50-60 százalékos volt a munkabér állami támogatása, Szlovénia kivételével, ahol az osztrák 80 százalékos szubvencióhoz hasonlóan volt nagyvonalú a kormány. A térség kormányzatai a kutatóintézet szerint minden elérhető eszközt bevetettek, hogy serkentsék a belső fogyasztást, a cégek számára pedig meghozzák a befektetési kedvet. A legtöbb államban, az eurózónához tartozóak kivételével, csökkentették a kamatokat, legalábbis ahol erre megvolt a mozgástér.

A koronavírus következményeinek kormányzati enyhítésére a térség uniós tagjainak kellő fedezetet biztosít az Új Nemzedék helyreállítási program, amelyből például Bulgária és Horvátország évi részesedése meghaladja GDP-jük 3 százalékát. Viszont a Nyugat-Balkán egyes országai, továbbá Ukrajna és Moldávia eladósodásuk miatt csak külső segítséget tudnak igénybe venni, mutatott rá a jelentést koordináló Vasily Astrov online sajtótájékoztatóján.

Az előrejelzés abból az optimistának mondható alap-forgatókönyvből indul ki, hogy jövőre elérhető lesz a koronavírus vakcinája, és a kormányok nem kényszerülnek tartósabb lezárás elrendelésére. A térség legtöbb országában a gazdaság szerény mértékű növekedésével számolnak, az egyetlen kivétel Fehér-Oroszország, ahol a politikai válság elhúzódó recesszióhoz vezet.

Magyarország esetében a kilátások nem rosszak. Feltételezve, hogy a vírus leküzdésében belátható időn belül számítani lehet a vakcinára és a fertőzés jelentősen visszaesik, úgy a bécsi kutatók szerint a magyar növekedés a legmagasabb lehet régiónkban 2022-ben. A prognózis szerint 4,6 százalékos GDP bővülésre számíthatunk. A 2019-es növekedési szintet jövőre csupán Törökország, Litvánia és Szerbia éri el.

Richter Sándor, a jelentés magyar fejezetének szerzője komoly kockázati elemet lát az Európai Unió és Magyarország jogállami vitájában. Jobb esetben szerinte csak késlelteti az uniós források lehívását, rosszabb esetben a Helyreállítási Alap és a kohéziós alapok kurtítása is sújthatja a kilábalást a válságból, amit eddig leginkább a járműexport és az idegenforgalom érzett meg. Az Orbán-kormány válságkezelése egyébként eltér a legtöbb EU tagállamétól. Jóllehet az unió enyhített a költségvetési hiány feltételein, Orbán el akarja kerülni, hogy akár Brüsszelnek, akár a Nemzetközi Valutalapnak beleszólása lehessen a magyar pénzügyekbe, ha külső segítségre szorulna az ország.

 

Ezért eltekintett az olyan keresletet ösztönző intézkedésektől, amelyek közvetlenül növelték volna a költségvetés deficitjét. Ez is oka volt annak, hogy a második negyedévben 19 százalékkal zsugorodott az állami beruházások mértéke, ami majdnem a duplája a magánszektor visszaesésének. Hasonlóan a háztartások jövedelmének drasztikus csökkenését sem kompenzálta az állam, megfelelve Orbán „munkaalapú társadalmának”, s a munkanélküli segélyt továbbra is csak 3 hónapra fizetik. A kormány sokat várt a hiteltörlesztési moratóriumtól, amelynek összegét a GDP négy százalékára becsülték, ám a jelek szerint a lakosság az így nyert megtakarítását nem fordította fogyasztásra.

A kormány mindazonáltal nem tudja teljesen elkerülni a költségvetési hiány növekedését, az eladósodás mértéke ismét meghaladja a GDP 70 százalékát. Az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak 6 milliárd euró jutna, megfejelve 10 milliárd eurós hitellehetőséggel. Ha a kormány nem felel meg az EU alapérték-feltételeinek, ha teret enged a korrupciónak, amit elsősorban az Európai Parlament és az EU költségvetés nettó befizetői kifogásolnak, akkor ezek a pénzek veszélybe kerülnek, ami tovább rontana a gazdaság helyzetén.

Az intézet úgy látja, hogy a Covid első hulláma kevésbé sújtotta a kelet-európai térséget, mint a nyugatit. A lezárások, korlátozások néhol meg is haladták a nyugatiakat, ami leginkább a szolgáltatásokat érintette, ám keleten ez az ágazat kisebb részt hasít ki a gazdaságból. Inkább megérezte viszont Horvátország és Montenegró a turizmus drámai visszaesését, a visegrádiak és Szlovénia pedig a külkereskedelmük hanyatlását. A górcső alá vett 23 ország rengeteg bizonytalansággal szembesül, ám ha a vírus lassan lecseng, s nem fenyeget az egészségügyi rendszerek megroppanása, akkor jövőre 3,1, 2022-ben 3,3 százalék lesz a növekedés üteme. Ugyanakkor Oroszországnak és Kazahsztánnak még két év múlva is be kell érnie 2,5 százalékkal, ugyanis a WIIW várakozása szerint nem számíthatnak olajjövedelmük különösebb megugrására: az árak a jelenlegi szint körül alakulnak, és a kitermelést fékezi az Opec országokkal kötött megállapodás.

Törökországnak eddig sikerült viszonylag jól átvészelnie a negatív hatásokat, aminek köszönhetően idén csupán 3 százalékkal csökken a GDP-je, megjegyezve, hogy ebben nagy részük volt a hatalmas hitelfelvételeknek. Ezeknek tudható be a magas infláció, a líra gyengülése és a folyó fizetési mérleg romlása. A következő két év komoly fellendülést hozhat, viszont kockázati tényező a térség geopolitikai bizonytalansága és a külső adósság finanszírozása.

A WIIW már korábban is figyelmeztetett a térség nem uniós országainak gazdasági aránytalanságaira. Elvesztegetett két évtizedként jellemezte az intézet igazgatóhelyettese a Nyugat-Balkán országainak gazdasági elmaradását. Richard Grieveson szerint az EU túlságosan is ambiciózus célt követ, ha valóban azt gondolja, hogy Szerbia vagy Montenegró 2025 körül csatlakozásra érettek lesznek. Felzárkózásuk legfeljebb az évtized végére érik be, ezért Brüsszelnek inkább arra kellene törekednie, hogy már addig is integrálja őket gazdasági tekintetben, nyújtson több lehetőséget a belső piachoz való kapcsolódásukhoz.

Beszédes, hogy Albánia, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Montenegró együttes GDP-je is csak a szlovák szintet éri el. Az EU számára nem jelentene különösebb hátrányt, ha nagyvonalúbban támogatná a térséget, a piacok mellett az uniós alapokhoz való hozzáférés lenne az igazi segítség. Végül is, a Nyugat-Balkán együttes GDP-je alig haladja meg az EU egy százalékát. A térség gazdaságainak egymás közötti integrációja nem volt sikeres, ezért kellene uniós perspektívában gondolkozni.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.