Látszólagos a jólét, tombol a szegénység

| 2021.08.05. 06:42

Olvasási idő kb. 11 perc

Az elmúlt időszakban számos olyan statisztika látott napvilágot, amelyek szerint a magyarok igenis, jól élnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például arról számolt be, hogy rekordokat döntögetnek a megtakarítások. Vagyis, a lakosság a jövedelmének egyre nagyobb arányát képes félretenni nehezebb időkre, vagy csak azért, hogy még több pénze legyen. Az MNB szerint az első negyedévben több mint 68 ezer milliárd forint (Magyarország éves GDP termelése 47 ezer milliárd forint) volt a lakosság pénzügyi vagyona. Ha az átlagokat nézzük, akkor egy háztartásra több mint 16 millió forint megtakarítás jutott. Ez a pénz bankbetétekben, otthon, értékpapírokban, részvényekben, részesedésekben, nyugdíjpénztáraknál, biztosítóknál halmozódott fel. Ebből például készpénzben és bankbetétekben 18 ezer milliárd forint volt az év első három hónapjában, részvényekben, részesedésekben 27 ezer milliárd. Nagyon ment az állampapírpiac, a kisbefektetők közel 9500 milliárd forint hazai állampapírt vettek. Január-március között több mint 1100 milliárd forinttal nőtt a háztartások vagyona. Sokan visszaforgatták az előző negyedévben nyert hozamokat is.

Ugyanekkor az is látszik, hogy a lakosság bízik abban, hogy jól mennek majd a dolgai, ugyanis a negyedév végén már több mint ezer milliárd forintnyi bankhitel volt a tulajdonában, ami utoljára a devizahitelezés csúcspontján, 2010-2011-ben volt hasonló mértékű.

Érdekes a megtakarítások szempontjából a K&H Bank egyik friss kutatása is, amely azt mutatja, hogy a 19-29 éves fiatalok esetében is rekordmagasságban van a megtakarítási hajlandóság. A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy félretesz pénzt. Ráadásul a tavalyi 649 ezer forinttal szemben, 736 ezer forintjuk van ilyen célra elkülönítve. A legtöbben lakásvásárlásra gyűjtenek és sokan szeretnének utazni is.

Ami megjelenik a pénzügyi adatokban, az nagyjából látszik a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexében is, amelynek értéke ugyan júliusban, négy hónap emelkedés után kissé csökkent, de így is a válság előtti szint közelében maradt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az előző hónaphoz képest enyhén romlónak, ám a válság előttit elérőnek, megtakarítási képességét pedig kissé javulónak értékelte. Júliusban ugyancsak elérte a válság előtti, 2019 év végi szintet a GKI konjunktúraindexe is. Az EU által támogatott felmérés szerint az üzleti várakozások a júniusi megtorpanás után ismét emelkedtek, a fogyasztóiak viszont kissé romlottak, bár így is a májusi szintjük fölött maradtak.

Az összességében javuló várakozásokat támogatja a kormányzati kommunikáció a gazdaság erejéről, s a várakozás arra vonatkozóan, hogy a második negyedévben már kétszámjegyű lesz a gazdasági növekedés.

A KSH egyik friss, ugyan 2019-re és 2020-ra vonatkozó kiadványa szerint is javul az élet Magyarországon: 2019-ben a háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelme – 12,5 százalékos növekedés mellett – 1 millió 611 ezer forintot tett ki. Azt írják a Háztartások életszínvonala, 2019 című kiadványban, hogy a 16 évesnél idősebb magyar lakosság életkörülményeinek szubjektív megítélése számos területen javult. Az emberek általános életelégedettsége 6,3-ról 6,8-re nőtt, de saját egészségi állapotuk megítélésében is közel 4 százalékpontos javulás figyelhető meg az előző évhez képest, így akkor a lakosság 62,1 százaléka mondta jónak vagy nagyon jónak egészségi állapotát.

A KSH kiadványa szerint a háztartások szubjektív véleményét tükrözik azok az adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy fejenként mekkora havi jövedelemre lenne szükségük bizonyos megélhetési szintekhez. Minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez – írják. Míg az első decilisben (a népességet az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezik, s tíz egyenlő részre osztják), a társadalom legalsó rétegében fejenként havi 102 ezer forintot is elégségesnek ítéltek egy átlagos életvitelhez, addig a 10. decilisben, vagyis a leggazdagabbak, fejenként 193 ezer forintot tartottak minimális szintnek. A legalsó rétegben a háztartások tényleges jövedelme nem érte el még a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott szintet sem, a legfelsőben viszont a háromszorosa annak, mint ami elég lenne az átlagos színvonalhoz. A KSH megállapította: tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma, illetve, hogy a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbség nem változott az előző évhez képest. A kiadványban persze főképpen 2019-es adatok vannak, s a társadalom szétszakadásának igazi növekedése tavaly történt.

Az, hogy az MNB által is kimutatott mértékben nőttek a megtakarítások, az az emberek válságban tanúsított viselkedéséből ered. Amikor baj van, a lakosság visszafogja a költéseit, készülve a nehezebb időkre, vagyis pénzügyileg tudatossá válik. Az USA-ban például a szokásos 5-10 százalékos megtakarítási ráta felment egészen 30 százalékig. Az ottani kormány a lezárások alatt mindenkinek adott havonta 2000 dollárt, amit nagyon sokan félretettek.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés