Leértékelnék a magyar ombudsmant

A nemzetközi szakmai szervezet akkreditációs albizottsága az állampolgári jogok magyar biztosának visszaminősítését javasolja, vagyis kiállította az ország emberi jogi teljesítményéről és az elmúlt évtizedben alaposan átszervezett hivatal működéséről a bizonyítványt. Ha a lefokozó döntés 2022-ben hatályba lép, amire komoly esély van, a szavazati jogát is elveszíti a magyar ombudsman az ENSZ ernyője alatt működő szervezetben.

Többszöri halasztás után a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (Ganhri) Akkreditációs Albizottsága legutóbbi ülésén javaslatot fogalmazott meg a magyar alapvető jogok biztosának besorolásáról. Az albizottság rendszeresen újraértékeli valamennyi tagszervezet szakmai működését és függetlenségét, kategóriákba sorolva azokat. A korábban stabilan „A” kategóriás magyar ombudsman most először „B” minősítést kapott, aminek következtében – ha a Ganhri vezető testülete is elfogadja az albizottság állásfoglalását, ami többnyire már csak formális döntés – elveszítheti teljes jogú tagságát, s vele a szavazati jogát is a szervezetben. A visszasorolás lehetősége jó ideje napirenden volt, és a hosszadalmas folyamat nem is ért még a végére, de a presztízsveszteség már a leminősítésre tett javaslat miatt is egyértelműnek tűnik.

Egy esetleges végleges leminősítés következményeiről kérdeztük a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, hiszen a szervezet a munkája során gyakran fordul az ombudsmani hivatalhoz. Kádár András Kristóf szerint a B kategóriába sorolás, amennyiben véglegesen bekövetkezik, alátámasztaná a civilek és jogvédők által már régóta hangoztatott álláspontot, hogy az ombudsmani hivatal nem működik hatékonyan. Nem elegendő ugyanis a függetlenség formális, szervezeti feltételeinek megfelelni, hanem funkcionálisan is függetlennek lennie és – indokolt esetben – akár a politikailag érzékeny témákban is az állami szervek ellenében döntenie. Ennek a magyar ombudsmani rendszer a jelenlegi formájában semmilyen módon nem tesz eleget, szerepe formális. Kozma Ákos nevéhez lényegében semmi nem fűződik, holott korábban, még a NER előtt, az ombudsman a kormány ellenőrzésének egyik kiemelt szereplője volt, elég csak felidézni korábbról Gönczöl Katalin vagy Szabó Máté személyét és tevékenységét. Ám a NER-nek a hozzájuk képest kevésbé aktivista szerepfelfogást követő, a kormánnyal jóval puhábban bánó Székely László – ő 2013 és 2019 között töltötte be az ombudsmani tisztséget – is túl soknak bizonyult, hiszen egy-egy kiemelt ügyben, például a szegregáció kapcsán mégiscsak bírálni merészelte a kabinetet. Utódától hasonló merészségre nemigen kell számítani. 

Tulajdonképpen ez áll a Ganhri javaslatának hátterében is: a lefokozást javasló dokumentum kiemeli, hogy az ombudsman „vonakodott” bizonyos törvények esetén az Alkotmánybírósághoz fordulni, s külön nevesíti a külföldről finanszírozott szervezetekről szóló jogszabályt. A jelentés szerint Magyarországról számos jelzés érkezik emberi jogi sérelmekről, például a bevándorlók, valamint az etnikai és szexuális kisebbségekkel szemben, de a hivatal ezekkel nem foglalkozott elég hatékonyan, és „ezek elmulasztása a függetlenség hiányát” jelzi.  

Pedig Kozma Ákosnak lenne lehetősége bizonyítani. Itt vannak például az idén január elsejétől megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ügyei. Az EBH-t ugyanis az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába olvasztották be. A hatóság megszüntetését jelentő „Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról” szóló törvényjavaslat kevesebb mint egy hónap alatt, mindenféle egyeztetés nélkül ment át a kormánypárti szavazógépen. A jogszabályt a KDNP-s Vejkey Imre nyújtotta be – így kikerülhető ugyanis a társadalmi egyeztetés. A képviselő az EBH beolvasztását a munka hatékonyságának növelésével indokolta. Ez annyiban helytálló is lehetne, hogy mivel – szemben az ombudsman ajánlástételi jogával – az EBH kötelező erejű határozatokat hozott, így nagyobb lesz az Alapvető Jogok Biztosának súlya. Eddigi tevékenységét alapul véve: leginkább csak papíron.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!