Lukasenko háborújában beveti a migránsimpexet

Miklós Gábor | 2021.07.26. 12:50

Olvasási idő kb. 12 perc

„Megállítottuk a kábítószereket és a migránsokat, most azonban nektek kell megenni a kábszert és elkapni őket” – mondta pár hete Alekszandr Lukasenko belarusz zsarnok a minszki parlamentben. A fenyegető szavakat a Nyugatnak, az Európai Uniónak címezte azután, hogy országából egyre több közel-keleti menekülő jut át a litván határon. Hamarosan kiderült, hogy komolyan kell venni a fenyegetést. A diktátor azért kezdte ráereszteni a menekülőket Litvániára, mert az EU olyan szankciókat hozott a rezsim ellen a Ryanair Athén-Vilnius járatának eltérítése, Roman Protaszevics ellenzéki újságíró és társnője, Szofia Szapega elrablása miatt, amelyek érzékenyen érintik az amúgy is alig működő belarusz gazdaságot. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy írással kavarta fel a kedélyeket, amely szerint az egykori Szovjetunió területéből mindenkinek annyi jár, amennyit abba eredetileg bevitt.

Az EU reakciója nem maradt el, ezúttal és érzékeny veszteséget okozott a rendszernek. Megtiltották az uniós cégeknek, hogy belarusz állami vállalatoktól kőolajtermékeket és műtrágyát, különböző vegyi anyagokat vegyenek. A rezsim gazdasági működése igen egyszerű. Ipara politikai alapon olcsó orosz nyersanyagokat kap és ezeket feldolgozva haszonnal exportálja – főleg Nyugatra. A haszonból fenntartja az elnyomó apparátust és a ráfizetéses üzemek sokaságát. A lakosság alacsony, de kiszámítható jövedelemre, közepes közszolgáltatásokra, közbiztonságra számíthat. Ez a keret éppen most tör darabokra. Tilalmi listára tették Brüsszelben a három legnagyobb, szintén állami fehérorosz bankot. Egy másik érzékeny csapás: európai cégek nem köthetnek biztosítást az országgal kötött ügyletekre. Tehát komoly cég nem fog szállítani értékes gépet, berendezést, mert nem lesz garanciája, hogy ki is fizetik. A kőolaj- és műtrágyaeladás a rendszer fő külföldi bevételi forrása. Ennek kiesését Moszkva sem akarja, sőt nem is bírja pótolni.

Ezek után Lukasenko nyílt háborúba kezdett. Korábban is kollektíven „a Nyugatot” vádolta a demokratikus tömegmozgalmak támogatásával, sőt szervezésével. Elképesztő hangzavart csapott amiatt, hogy az európai országok többsége, az Orbán-kormány kivétel, szolidaritást mutatott a demokrácia-mozgalommal és nem ismerte el a csaló választás eredményeit. Lukasenko azt állítja, hogy nem saját népe vonult ellene az utcára, hanem a nyugati titkosszolgálatok. A rendőrterror mostanra annyit elért, hogy az utcákon síri nyugalom uralkodik.

Korábban sokan állították, hogy a belarusz zsarnok találékony politikus, jól egyensúlyoz Moszkva és a Nyugat között, időnként félreérthető gesztusokat tesz és látszólag enyhíti a nyomást, majd csavar egyet brutálisan. A tavalyi és az idei események világossá tették, még a látszat sem fontos számára, annyira ragaszkodik személyes uralma végső fenntartásához. Ezt az erőszakszervezetek és állami apparátus támogatja. A kiállást azért kapja meg, mert Vlagyimir Putyin soha nem vonta meg tőle nyilvánosan a támogatását, sőt pénzzel és más eszközökkel meg is mentette a tavalyi népmozgalom idején az összeomlástól. E gesztusok nyomán maradt a diktátor oldalán az elnyomó apparátus és az elit.

A hatalom fenntartása érdekében Lukasenko kegyetlen eszközökkel félemlíti meg az ellenállókat, s vad Nyugat-ellenes és oroszbarát propagandával erősítené meg saját bázisát. E kettős taktika részeként elárasztják a médiát koholt összeesküvések állítólagos híveivel. A lengyel kisebbség vezetőit lefogták, mint a nácizmus pártolóit. Ide tartozik a kirakatperek szervezése, vagy a Ryanair eltérítése, Protaszevics és Szapega elfogása. Amire nem számított, az a nyugati kormányok váratlan következetessége és az újabb kemény szankciók. Erre vetette be válaszként atombombáját, a migránsfegyvert.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés