Közoktatás

Már van ellenzéki minimum, de csatlakozik-e a Jobbik?

| 2021.03.02. 06:38

Olvasási idő kb. 7 perc

Sokszor elhangzik, mennyire fontos lenne, ha a közös listán induló ellenzéki pártok nem csak azzal kampányolnának, hogy „Orbán takarodj!”. Tavaly ősszel közleményben tudatták a pártelnökök, hogy megalapították a programíró bizottságot. A közlemény szerint a „bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek”.

Az oktatás olyan terület, ahol lenne mire építkezni. A 2018-as választások előtt született ugyanis egy fontos dokumentum: az Oktatási minimum. Ez azért lényeges, mert az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben ezen a területen hozta a legtöbb olyan intézkedést, amelyek következményei a legkiszolgáltatottabb rétegeknél a legfájdalmasabbak. A különböző oktatáspolitikai döntések miatt nőtt a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya, emelkedett a tinédzserkori terhességek száma, erősödött az oktatási szegregáció, csökkent a diplomát szerzők aránya.

Bár az oktatás szereplői nem helyeznek olyan nyomást a kormányra, mint az egészségügyben dolgozók, ez nem jelenti azt, hogy megnyugtató lenne a helyzet: növekszik a szaktanárhiány, s különösen igaz ez a hátrányos helyzetű iskolákra. A pedagógustársadalom speciális korösszetétele miatt néhány éven belül óriási lesz a pedagógushiány a tömeges nyugdíjba vonulások miatt. A béreket nem sikerült rendeznie a kormánynak: a korábbi emelések – már akinél emeltek – értéküket veszítették a gazdasági konjunktúra miatt kialakuló bérversenyben. Mára ott tartunk, hogy a 3-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok alapbérét is elérte a garantált bérminimum, ami nem teszi vonzóvá a fiataloknak a pályát. A szakképzésben – a jogbiztonság elvére fittyet hányva – tíz év alatt legalább ötször alakítgattak a rendszer alapjain, a legtöbbet ezzel az odajáró fiataloknak ártva. Az egyik legjelentősebb veszteség az alapítványi iskolák szektorát érintette: csak azok maradtak életben, amelyeknek a hatalom megkegyelmezett. E sokszínű iskolapiac fájóan összetöpörödött.

Még a döntéshozók közül is sokan érzik, hogy a jelenlegi, a 19. századi tudáseszményre építő, vagyis a 21. századdal köszönőviszonyban sem lévő tanterv rossz a gyerekeknek. A tanszabadság korlátozása, az önkormányzati iskolarendszer felszámolása, a finanszírozás átalakítása mind-mind gátolják, hogy a pedagógusok a tanterv szolgai „leadásán” kívül bármi érdemi, pedagógiai munkát végezzenek. Persze, tisztelet a kivételeknek. És akkor még nem tértünk ki arra, hogy milyen nagy a hiány a fejlesztőpedagógusokból, gyógypedagógusokból.

A teljesség igénye nélküli összegzésünk jól mutatja: az oktatás egészen drámai változáson ment át. De muszáj emlékeznünk arra, hogyan buktak meg korábbi, jószándékú és jó irányú reformkísérletek azon, hogy nem volt társadalmi többsége a változtatásoknak. Emiatt is kulcsfontosságú, hogy a közös nevező szükségességét az ellenzéki pártok felismerték, és 2018-ban a választások előtt a főbb alapelvekben megegyeztek. Ezek közül a legfontosabbak: a tanszabadság és a 18 éves tankötelezettség visszaállítása, és az esélyegyenlőség biztosítása, ezen belül is a roma gyerekek oktatási diszkriminációjának azonnali megszüntetése.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés