Szabó Brigitta Nem veszélyeztetné a magyar energiabiztonságot az orosz olajembargó elfogadása

„Az első öt csomagra hajlandók voltunk igent mondani, de az energiaembargó a vörös vonal, amin átléptek. Az olaj- és gázembargó tönkretehet minket” – mondta Orbán Viktor, aki ezért a hatodik szankciós csomagot elutasítja. A hivatalos indoklásnak azonban nincs köze az igazsághoz. Az ellenkezésnek inkább ahhoz a több mint 60 milliárd euróhoz van köze, amit 2027-ig megkaphatna Magyarország, ha a jogállamisági és korrupciós problémák miatt nem indult volna ellene eljárás.  

Adódott az alkalom, a magyar kormány pedig él vele, hiszen hozzá akar jutni mind a koronavírus miatt létrehozott helyreállítási alap, mind pedig felzárkóztatási és mezőgazdasági alap támogatásaihoz, amelyeket most visszatart az EU. Illetve meg akarja tartani a rezsicsökkenést és a Mol nyereségét az orosz beszerzésen. Ezért aztán az energiabiztonság veszélybe kerülésére hivatkozva, blokkolja az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot, amelynek leglényegesebb eleme az olajembargó, vagyis az, hogy az uniós tagállamoknak hat hónap múlva le kell állítaniuk a nyersolaj, az év végéig pedig a finomított olajtermékek behozatalát Oroszországból. Kivétel ez alól Magyarország és Szlovákia, amelyek kitettségük miatt 2023 végéig kapnának felmentést.

Hogy nem csupán az orosz kőolajól való függőség, hanem egy komplett magyar csomag áll szemben az uniós csomaggal, az biztos, hiszen a hivatalosan megfogalmazott hazai félelmek jórészt csak kifogások. És ezt Brüsszelben is pontosan tudják. Meg azt is, hogy az EU most, amikor történelmi lehetősége van arra, hogy kiüsse Putyin elnök kezéből a legnagyobb politikai eszközét, s amikor az USA, Kína, Oroszország és az EU erőviszonyainak gazdasági, geopolitikai átrendeződése történik, nem bukhat el.

A kialakult patthelyzet egyik alapoka, hogy Magyarország ellen folyamatban van a jogállamisági mechanizmus, amelyet az uniós pénzek védelme érdekében indított el az Európai Bizottság, még április végén. Az eljárás 5-9 hónapig is eltarthat, és a vége az lehet, hogy az Európa Tanács, a tagállamok minősített többségével, áldását adja a magyar jogsértésekkel arányos pénzügyi büntetésre, ami a támogatások egy részének elvonását jelenti.

Vera ­Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja az eljárás megindításáról szóló sajtótájékoztatóján azt mondta, a testületnek természetesen ehhez bizonyítania kell a jogállamiság és az uniós költségvetés veszélyeztetése közötti összefüggést. Ez utóbbi folyamat nem lesz könnyű, mert bár Magyarországnak, azaz a magyar miniszterelnöknek és kormányának hivatalosan alig van barátja az EU-ban, gyakorlatilag mindig megtalálja az érdekegyezést azzal, akinek a támogatására szüksége lehet. Ugyan azt lehetne hinni, hogy Angela Merkel német kancellár leköszönésével Németország már nem nagyon akarja védelme alá venni Orbán Viktort, ám az olajembargó speciel egy olyan kérdés, amiben a németek és a magyarok érdeke hasonló, mindkét gazdaság nagyban függ az orosz energiától, azaz a színfalak mögött mégis barátkozni kell. Németország gázfelhasználásának kétharmada származik Oroszországból. Ez még nem is lenne baj, ha gyorsan át tudnának állni más erőforrásokra, ám a 2011-as fukushimai atomkatasztrófa után Németország az összes atomerőművét leállította, illetve ezzel párhuzamosan, 2030-ig tart az a már elindított folyamat, amkorra a szénerőművek leváltása is megtörténik. Vagyis Németország egy átalakulási folyamatban van, amelyben az orosz energia elérhetősége fontos szempont.

Az igaz, hogy Magyarország energiaimport-függősége európai összehasonlításban nagyon magas. Az Eurostat adatai szerint a kőolajtermékek esetében 87 százalékos, a földgázt tekintve 76 százalékos, míg a fosszilis tüzelőanyagok esetében 44 százalékos a behozatal aránya. Az unió 27 tagállamának átlagos energiaimport-függősége 57,5 százalék, amelybe a fosszilis tüzelőanyagok, a földgáz, olaj- és kőolajtermékek, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok is beletartoznak.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint az uniós tagállamoknak novemberben kellene felhagyniuk az orosz nyersolaj, majd év végéig a finomított olajtermékek behozatalával, s ez alól kapott volna 2023 végéig szóló felmentést Magyarország, azaz a Mol és Szlovákia. A magyar vállalatnak Százhalombattán és Pozsonyban is van finomítója, utóbbiban 100 százalékban, Százhalombattán pedig jelenleg 65-70 százalékban orosz olajat dolgoznak fel. Az olajembargóról egyhangú szavazásra lenne szükség, de többen, Magyarország és Szlovákia mellett Horvátország, Csehország, Bulgária és Görögország is szeretne bizonyos könnyítéseket, felmentéseket. Orbán Viktornak ezzel is szerencséje van.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!