A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Talán senkit sem ért meglepetés, hogy a Transparency International legfrissebb adatai alapján Magyarország lett a legkorruptabb állam az Európai Unióban. A legkevésbé korrupt országoknak kijáró maximális 100 pontból hazánk 42 pontot ért el, ezzel négy helyet rontott a listán a tavalyi helyezéséhez képest. A pontok absztrakciója helyett nézzük, miért probléma a magas korrupció az állampolgárnak.
Hol szembesül a korrupcióval egy átlagos magyar? Reggel felébred, a kávé mellé elolvassa a híreket, politikai beállítottságától függően elborzad az éppen aktuális témáktól. Elmegy a munkába, dolgozik, majd hazafelé bevásárol, telefonálgat, igyekszik kikapcsolódni, de ha úgy hozza a sors, elmegy orvoshoz. Megkérdezi a gyerekét, hogy mi volt ma az iskolában, amire az örök klasszikus válasz érkezik: semmi.
A példaként kiszemelt állampolgár valószínűleg hasonlóan válaszolna, ha megkérdeznénk tőle, mennyire van jelen életében a korrupció? Semennyire, mondaná.
Tévedne. A korrupció ugyanis hatással van az élete számos területére. A magyar átlagkereset ma bruttó 510 ezer 500 forint, ami a kedvezményekkel együtt 352 ezer forint nettót jelent havonta. Tehát 158 ezer 500 forint csak az adóra megy el. Az átlagkereset messze az Európai Unió átlaga alatt van, 2021-ben ennél csak Bulgáriában kerestek kevesebbet. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony jövedelmű gyermektelenek a fizetésük 44 százalékát fizetik be adóként, ami a legmagasabb teher az EU-ban. A magyarok a kiadásaik 17,8 százalékát költötték élelmiszerre 2021-ben, még az elszálló inflációt megelőzően. Ez már akkor is az EU átlaga felett volt. Nem csoda, hiszen a 27 százalékos ÁFA a legmagasabb az Európai Unióban.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Hogyan csökkenti a korrupció a magyarok jövedelmét?
Hogyan veszélyezteti a korrupció a magyarok egészségét?
Hogyan teszi tönkre a korrupció az oktatást?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
