Nagy Imre Társaság alelnöke: Orbán úgy forgatja ’56-ot, ahogy az érdekei diktálják

Tóth Ákos | 2022.11.25. 08:47

Olvasási idő kb. 15 perc

Minden évben, amikor vigyázban állunk a közgyűlésünkön a halottaink emlékére, összeszorul a szívünk, hogy újból eltávozott húsz-harminc társunk. Mi próbáljuk ugyan pótolni őket, de hát ugyan, Nagy Erzsébetet, Vészi Jánost, Kopácsi Sándort vagy Király Bélát hogyan is lehetne pótolni? – kérdi Haas Péter, a napokban a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő Nagy Imre Társaság alelnöke, akivel nemcsak a szervezet múltjáról és jelenéről, hanem a mártír miniszterelnök megítélésének szeszélyességéről és Orbán Viktornak az ’56-os forradalom sajátos újraértelmezési kísérletéről is beszélgettünk.

A napokban lesz harminc éve annak, hogy megalakult a Nagy Imre Társaság. Mi hívta életre a szervezetet és változtak-e azóta a céljaik?

A társaság céljai kissé kibővültek, részben azért, mert ezt fontosnak éreztük, részben kényszerűségből. Ez nyilván összefügg Nagy Imre megítélésének változásával is.

Önnek milyen a Nagy Imre-képe?

Kaposváron van egy szobor róla, amely körül járható, olyan, mintha Nagy Imre, ez az előrehajoló alak egy lenne közülünk. És tulajdonképpen egész életében az is volt. Nem volt elszánt forradalmár, aki az egész életét valamilyen eszmének szentelte volna, hanem csak egy közülünk, olyan ember, aki szeretett élni. Ha tehette, polgári életmódot élt, ügyelt az öltözködésére, szívesen töltötte a családja körében az idejét, szerette a jó ételt, italt, szerette a magyar nótát. Ízes beszédű, vidéki, kicsit köpcös ember volt, mint a legtöbben. Az adta a népszerűségét is, hogy az emberek úgy érezték, közülük való. Persze a személyiségének megítélése a korszellemtől függően változott, volt ő elhajló revizionista is, aki az ellenforradalmárok uszályába került, már ha egyáltalán beszéltek róla idehaza ’56 után. A mi társaságunk megalakulásának előzményéhez szorosan hozzátartozik Borisz Jelcin akkori orosz elnök parlamenti fölszólalása, aki egy párizsi eseményről hazatérve megszakította az útját, és Magyarországra látogatott, ahol…

…bocsánatot kért 1956-ért.

Igen, de ezt csak az tudhatta abban a pillanatban, aki értett oroszul, mert valami oknál fogva a tolmácsberendezés épp akkor mondta föl a szolgálatot. De ez már mindegy is, valóban bocsánatot kért, sőt ellátogatott a temetőbe is, ahol meghajolt a mártírok emléke előtt. Tulajdonképpen ez volt a Nagy Imre Társaság megalakulása szempontjából a döntő momentum, mert ezen fellelkesedve Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet és férje, Vészi János a barátaikkal akkor határozták el a társaság megalapítását azzal a céllal, hogy ápolja a mártír miniszterelnök életművét, s annak tanulságait minél szélesebb körben terjessze. Ez a célunk bővült ki azzal, hogy mivel utóbb nagyon változó volt ’56 és Nagy Imre személyének megítélése, úgy éreztük, kötelességünk a forradalom emlékének ápolása is. Gondoljon csak vissza a 2016-os emlékévre, amikor a hivatalos fölszólalók szinte mindenről és mindenkiről beszéltek, csak épp Nagy Imréről nem. Mintha kizárólag csak a pesti srácokat tekintették volna a forradalom hőseinek. Természetesen mi is rendkívül nagyra értékeljük a pesti srácok áldozatvállalását és hősiességét, de az ’56-os forradalom hősei nem kizárólag ők voltak, hiszen ott volt Nagy Imre kormánya, ott voltak az egyetemisták, a vidék Magyarországa is.

A rendszerváltásnak ’56 egyfajta talapzata lett, ami szimbolikusan is kifejeződött Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével. Mi változott meg ezután?

Valóban, 1990-ben és utána egy rövidebb ideig valódi nemzeti megegyezés volt 1956-ot és Nagy Imrét illetően. Igaz, 1990-ben már érzékelhető volt a politika hatása, amikor az országgyűlés elfogadta az ’56 emlékének megörökítéséről szóló törvényt, mert abból Nagy Imre személye valahogy kimaradt. Csak 1996-ban, születésének századik évfordulóján, már a Horn-kormány idején fogadták el a Nagy Imre elismeréséről szóló törvényt.

Azért annak volt szimbolikus értéke, hogy Horn Gyula, az egykori karhatalmista miniszterelnöksége alatt iktatták be ezt a törvényt. Ez egyrészt a közös sérelmeinken való felülemelkedés szimbóluma, illetve annak a jele, mennyire ép állapotban volt még akkor a magyar demokrácia.

Nem titok, hogy valóban nagy vitát váltott ki körünkben az, hogy 1994-ben Nagy Erzsébet együtt koszorúzott Horn Gyulával. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ekkor kezdődött a társaság aranykora, hiszen az Országgyűlés törvénybe iktatta Nagy Imre emlékezetét, ekkor jött létre az Orsó utcai, ma is rendkívül népszerű Nagy Imre Emlékház.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés