Lakner Zoltán Nagy Márton nagy mondásai

A közvetlen beavatkozás csábítása

Recessziót kiált a különadók kivetésével megbízott miniszter, Nagy Márton, aki Matolcsy György legjobb tanítványából előbb a riválisává vált, majd utódjává, abban az értelemben, hogy most ő az a kormánytag, aki az unortodox gazdaságpolitikai elképzeléseket kitalálja és tálalja. A miniszterelnöki kegy elnyerése azonban azzal a kockázattal jár az új sztárminiszter számára, hogy idővel vele vitethetik majd el a balhét, őt koptatják el a szűnni nem akaróan növekedő krízis során.

Akció

„A megugró infláció a gyors gazdasági helyreállás ára, amelyet a jegybanknak kell kezelnie, míg a kormány feladata a tartós konjunktúra biztosítása”, biztosította a kétkedőket Nagy Márton, akkor még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként 2021 szeptemberében.

Erre azért is érdemes emlékeztetni, mert, ahogyan Surányi György, volt jegybankelnök fogalmazott a Friderikusz podcast minapi adásában, a kormányzati propaganda hatására mintha egyre többen kezdenének „úgy emlékezni”, hogy az infláció 2022 márciusában kezdődött. Holott, már Nagy Márton 2021. őszi magyarázata is hagyott maga után kívánnivalót, hiszen például Büttl Ferenc közgazdász négy évvel korábban, 2018 őszén írt cikket a Mércére, amely arról szólt, hogy az emelkedő infláció szerkezete miatt elsősorban a legszegényebbek megélhetése kerülhet veszélybe.

Ez volt egyébként az a különös időszak, 2018 második fele, amikor Orbán és Matolcsy egyaránt közelgő világgazdasági válságot jövendöltek. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, milyen komoly szerepe van a válságra való felkészülésnek, különösen a jegybankokénak. Mondta ezt az a jegybankelnök, aki 2013 óta tartó tevékenysége során nyilvánvalóvá tette, hogy nincs árfolyamcélja, és a gyengülő forint miatt keletkező deviza-átváltási nyereséget úgy kezelte, mint a saját „cége” hasznát, amit az államháztartás finanszírozása helyett az MNB alapítványi rendszerének létrehozására fordított, vitatva azt, hogy ez a pénz ily módon is közpénz maradt. Matolcsy e műveletei közepette már szorosan mellette dolgozott Nagy Márton, előbb ügyvezető igazgatóként, majd 2015-tól az MNB alelnökeként.

A világjárvány bekövetkeztét, és a drámai gazdasági leállást a magyar kormány persze ugyanúgy nem láthatta előre, mint más sem, mégis, a járvány idején történő kiköltekezés egyáltalán nem mutatta azt a képet, hogy egy válságálló gazdaságról és válságálló gazdaságpolitikáról beszélhetnénk. Szinte minden országban nőttek a kiadások, a hiány és eladósodás, mert a kormányok igyekeztek kompenzálni a satufékezést, nem akarták, hogy teljesen leálljon a fogyasztás, illetve tömegesen maradjanak az emberek jövedelem nélkül. A magyar kormány azonban az ekkor létrehozott gazdaságvédelmi alapnak csak a negyedét használta ténylegesen a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek elhárítására, nem emelte meg a szociális ellátásokat, ellenben (ismét) óriási pénzekhez juttatta saját klientúráját. Ezt követte a választási osztogatás beharangozása, majd megvalósítása, amelynek szerkezete ismét nem válságkezelési vagy szociális célokat szolgált, csakis választási szempontokat.

A járvány idején figyelhetett fel arra a különös jelenségre a közvélemény, hogy Matolcsy György rendszeresen a kormány gazdaságpolitikáját kritizáló nyilvános dolgozatokat tett közzé. Pontosabban, nem is ez volt meglepő, mert Matolcsy világéletében ezt tette, már akkor is, amikor Antall József Gazdaságpolitikai Titkárságát vezette 1990-ben, s rendszeresen, kívül-belül fumigálta Rabár Ferenc pénzügyminisztert. Rabár nagyrészt emiatt távozott igen hamar a posztjáról, Antall viszont, ahogyan Debreczeni József fogalmaz a miniszterelnökről szóló könyvében, nem akarta megtartani a főnökét fúró beosztottat, ezért inkább elküldte Londonba.

Szóval, Matolcsynak hosszú múltja van a kollégáknak szóló nyilvános beszólásokban, amit, ezek szerint, a jelenlegi miniszterelnök legalábbis jóváhagyólag eltűr, ezzel is jelezve minden emberének: állandóan versenyezteti őket. A jegybankelnök jó ideje vitázik a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériummal, nemegyszer párhuzamosan tettek közzé nagyszabású gazdaságpolitikai stratégiai koncepciókat, most azonban megváltozott a bírálat vonalvezetése. A fantaszta Matolcsy 2020-2021-ben a költségvetési fegyelem szószólójává vált, illetve a „kanyarban előzés” koncepciója jegyében arról beszélt, aminek egyébként egyedül lenne értelme, hogy a válságot szerkezeti átalakításokra kellene felhasználni.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!