Tóth Bea Beárnyékolja az infláció a kormányzati napelem-pályázatot

A kormány lakossági pályázatot hirdetett napelem telepítésre és fűtéskorszerűsítésre. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a fejlesztést az Unió fizeti. Csakhogy a jogállamisági problémák miatt az Unió nem küld pénzt. Sebaj, mondta a kormány, majd a költségvetés biztosítja a fedezetet. Csakhogy a költségvetés olyan rossz állapotban van, hogy a kormány éppen Bokros-csomag mértékű megszorítással próbálja a hiányt leszorítani. A jelentkezőket még a választás előtt értesítették a pályázatuk elfogadásáról, azóta nem történt semmi. Illetve történt: brutálisan felgyorsult az infláció, így a pályázatban megítélt összegből már nem valósítható meg a fejlesztés. Hiába szólt 100 százalékos támogatásról a kiírás, az igénylőknek ki kell fizetniük a fél évvel ezelőtti és a jelenlegi árak közötti egyre nagyobb különbözetet. Aki erre nem képes, az pórul járt.

Akció

Több, mint 43 ezer igény érkezett be a nagy lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázatra. Jelenleg ennyi háztartás reméli, hogy egyike lesz azoknak, amelyek igénybe tudják venni a támogatást. A rekordérdeklődés annak is köszönhető, hogy a pályázat feltételei lazábbak lettek, így kialakult a „mikor, ha nem most” hangulat. A kormány ugyanis több pályázati módosítás után márciusban eltörölte a plusz pontszámok rendszerét és négyről kettőre csökkentette a pályázati fordulók számát. „A módosítással megemeltük a lakossági napelem-pályázat első ütemének keretét annak érdekében, hogy mindenki kaphasson támogatást, aki a benyújtott pályázata alapján arra jogosult. Tehát nem az elért pontszámok, hanem a jogosultsági feltételek teljesítése alapján születnek meg a támogatói döntések” – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati oldalán.

– Rengeteg kritikát kapott a pályázat, s ezek hatására módosítottak is a feltételeken, s végül eltörölték a pontszámok rendszerét a tavaszi választások közeledtével. A minisztérium ezt a lépését azzal is magyarázta, hogy egy-egy pályázó nem használta ki azt a volument, amennyit egyébként megpályázhatott volna. Azt feltételezték ugyanis, hogy egy háztartás körülbelül 2,5-3 millió forintnyi összegre fog pályázni. Mivel csak a meglévő, aktuális áramfogyasztást lehetett ebből finanszírozni, ahhoz, hogy egy háztartás kihasználja ezt a keretet, abból 6-7 kW-os napelem is kijön, ami a nagyobb fogyasztású háztartásoknak szükséges. A legtöbb, többnyire gázzal vagy vegyes tüzeléssel fűtött átlagháztartás áramszámlája valójában elenyésző, maximum tízezer forint. Ennek kiváltásához pedig bőven elegendő egy 2-3 kW-os napelemes rendszer, ami már másfél millió forintból is meg tud valósulni. A másik szempont az volt, hogy a pályázat sok szakmai, például energetikai kritériumot nem vett figyelembe, ahogy nem volt összhangban a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) rögzített célokkal sem – mondja Schum Gergely, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ projektvezetője.

Mindezt azonban úgy lépte meg a kormány, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül is megelőlegezte a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak elosztását. Mint ismeretes, ezek azok az uniós pénzek, amelyeket eddig nemcsak, hogy nem kaptunk még meg, de a tervezetet sem hagyták jóvá az erre illetékes uniós szervek. Akárhogy is, ezután a döntéshozatali eljárás is megváltozott: „a pályázatok azok feldolgozásának sorrendjében, a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban” – ezzel egyidejűleg pedig a projekt megvalósítási határideje is meghosszabbodott.

A pályázati portálon leszögezik, hogy a pályázatok megvalósulását nem veszélyezteti, hogy még nincs megállapodás a magyar helyreállítási tervről, mert minden programot, amelyet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországnak járó forrásból terveztek indítani, a kormány a nemzeti költségvetési forrás terhére elindítja, abból teljes mértékben előfinanszírozza és biztosítja. Aminek az alapját a költségvetési kiigazítás, a hitelfelvétel és a devizakötvény-kibocsátás adja meg.

Döntően március végén és április első napjaiban kapták meg a szerencsésebb pályázók az értesítést a jogosultsági feltételek teljesítéséről. Az örömhírt azonban hallgatás követte – azóta sem az igénylők, sem a telepítő cégek nem tudják, mikor kapják meg a támogatói okiratot, amivel ténylegesen is elindulhat a napelem telepítése. A Portfolió kérdéseire a Technológiai és Ipari Minisztérium Kommunikációs Főosztálya mindössze annyit válaszolt, hogy jelenleg is tart a pályázati kérelmek értékelése, a jogosultsági feltételek ellenőrzése és a hiánypótlások feldolgozása.

– Nekünk sincs több információnk és más szakmai berkeken belül sem lehet tudni semmiről. Feltételezem, ennek az is az oka, hogy az EU továbbra sem adta oda a helyreállítási alap forrásait, ezért a kormány addig húzza az időt, amíg biztossá nem válik, hogy miből fogják tudni finanszírozni a pályázatot. Annyit tudni, hogy a legtöbb, napelemtelepítéssel foglalkozó cég már most kapacitásbeli problémákkal küzd, hiszen a munkájukat hónapokra előre lekötötték – mondja Schum Gergely.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!