Navracsics Tibor Brüsszelben: jött, látott, tovább trükközött
Olvasási idő kb. 6 perc
Bár a kormány a saját kommunikációja szerint folyton győz, valójában folyamatosan hátrálni kénytelen az európai színtéren, ugyanakkor egyetlen percre sem adja fel azt a szándékát, hogy kijátssza az uniós jogszabályokat.
Szerdán járt Brüsszelben Navracsics Tibor EU-tárgyalásokért felelős miniszter, azzal a céllal, hogy megoldja az egyetemi támogatások körül kialakult helyzetet. Emlékeztetőül, az Erasmus és a Horizont programokra új szerződést nem köthetnek a magyar kormány által alapítvánnyá alakított egyetemek és kutatóintézetek. Ennek oka, hogy gyakorló politikusok közvetlen irányítása alatt állnak, esetenként olyan miniszterek ülnek a közpénzekért pályázó kuratóriumokban, akik maguk döntenek a pályázatokról, valamint azért, mert az alapítványokon keresztül közvagyont szervezett ki a kormány magánvagyonná.
A vitatott helyzetet tehát maga kormány idézte elő.
Habár egyelőre csak az egyetemi támogatásokról folyik a vita, jelen pillanatban valójában a teljes helyreállítási alap és a teljes hétéves költségvetés a levegőben lóg. Összesen több mint 20 milliárd euró. Ezt a kormány nem tudja saját zsebből – pontosabban a mi zsebünkből pótolni –, valamint az Erasmus esete azt mutatja, hogy ha meg is lenne rá a fedezet, a most futó programok lejártával új szerződéseket sem lehet kötni. Hiába adna tehát pénzt a magyar költségvetés, az érintett intézmények hallgatói és kutatói nem vehetnek részt az európai együttműködésekben, amíg az alapítványok helyzete rendezetlen.
Fontos megjegyezni, hogy egyetlen más országot sem érint ilyen korlátozás, mégpedig azért nem, mert sehol másutt nem szervezte ki a közvagyont az állam olyan alapítványokba, amelyeknek az élére élethossziglan kormánytagokat ültettek, valamint a Mészáros-, Tiborcz- és egyéb NER-cégek vezetőit.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Miért nem stimmelnek Navracsics érvei?
Mit vár el az EU?
Mit teljesített ebből a kormány?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
