Tóth Bea Olyan magasak az árak, hogy már én kérek elnézést, amiért valamit nem tudunk olcsóbban megcsinálni

Új szófordulatot használ a kormányzati propaganda: háborús infláció. A kifejezés segít elrejteni a tartós drágulás mögött húzódó valódi okokat, mégpedig azt, hogy a magas infláció nem a február végén kitört háború és a szankciós politika következménye. A KSH adatai szerint a magyarországi infláció mértéke már tavaly novemberben elérte a 7,4 százalékot és most is magasabb, mint a legtöbb európai országban.

Akció

A járvány következményeként felborult a kereslet-kínálat egyensúly, elszálltak a világpiaci nyersanyag- és alkatrészárak, a globális hiányjelenségeken és az akadozó szállítási kapacitásokon a gazdaságösztönző intézkedések nem segítettek. Nem beszélve a választási osztogatásról, amit a kormány most extraprofit adó képében próbál visszaszerezni, ezzel is tovább fűtve az inflációt.

2021 őszén, amikor még csak felsejlettek a közelgő háborúra erősen utaló jelek, az áramellátás területén nagy átrendeződések zajlottak. Bedőlt a JAS Budapest Zrt. áramkereskedő. Decemberben az MVM Zrt. 25 százalékos közvetlen részesedést szerzett az E.ON Hungária Zrt.-ben, az orosz-ukrán háború kitörése előtti napon pedig egy közös közleményben tudatták, hogy az MVM megvásárolja az E.ON Áramszolgáltató Kft.-t és ezzel az MVM Csoport a hazai egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásra jogosult felhasználók kereskedő partnerévé válik.

A tavaszi országgyűlési választások közeledtével azonban olyannyira elszabadultak a piaci árak, hogy a kormány novemberben bejelentette: a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató és 4 milliárd forint nettó bevételnél kevesebbet elérő mikro-, kis- és középvállalatokra is kiterjeszti az „egyetemes”, a piacinál alacsonyabb és hatóságilag fixált áramárak lehetőségét, legfeljebb 2022. június 30-ig. Hogy a kkv-kra kidobott rezsiernyőt fedezze is valamiből, egy december utolsó napjaiban megjelent rendeletmódosítással februártól megszüntették a központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények számára, hogy egyetemes szolgáltatás szerinti áron vásárolhassanak villamos energiát.

Miközben a rezsicsökkentés elképesztő terheket ró az energiaszolgáltatókra és magára a magyar költségvetésre is – a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint tavaly 300 milliárd forintba került, idén akár 1300 milliárd forint is lehet –, a vállalkozásoknak könnyebbséget is jelent. Kisebb városokban, falvakban működő cipészeknek, kiskereskedőknek, táskajavítóknak, kulcsmásolóknak, akik kiszolgálják a lakosságot, és azoknak is, akik nagy fogyasztású gépekkel dolgoznak. Már ha egyáltalán tudtak élni a lehetőséggel, mert december végén a vállalkozások nagy része az adott áramszolgáltatóval már rég megkötötte a következő évre szóló szerződését, amitől elállni már aligha lehetett. Mindenesetre az áramszolgáltatók májusban már kiküldték a tájékoztató felhívást a vállalkozásoknak a közelgő június 30-ról, és jelezték, hogy a szerződésük hatvan nap múlva megszűnik.

A legtöbb vállalkozás arra számított, hogy a kormány, mint annyi mindent, ezt is meghosszabbítja. Ezért is keltett szorongást Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter elhintett mondata, hogy a kis- és középvállalatok jelentős része is ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat. Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának értelmezésében ez egy vállalkozás életében ötszörös, hétszeres rezsiáremelkedést jelentett volna, ráadásul azokban a családi házakban sem számolhattak volna rezsicsökkentéssel, ahova bejelentették a vállalkozás székhelyét, telephelyét. A kormány vissza is táncolt, Orbán Viktor százezer kisvállalkozást biztosított arról, hogy a lakosság mellett ők is bent maradhatnak az egyetemes szolgáltatásban. Kérdés, ki az a százezer, aki a kitételeknek is megfelel, és be is fér az ernyő alá.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!