Tóth Ákos Állambiztonsági kockázatok

"Polgári gondolatok" a hadkötelezettség visszaállításától a civilek törvényesített megfigyeléséig

Aki azt hitte, hogy a Fidesz konszolidációra törekszik, annak elég csak a titkosszolgálati vezérőrnagy, Horváth József vagy Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója legutóbbi nyilatkozataira gondolni, amelyek semmi ilyesmit nem sejtetnek. A civil szervezetek további vegzálásokra számíthatnak, orosz mintára, az állambiztonsági hagyományoknak megfelelően.

Vészjósló cikket közölt a közelmúltban a Magyar Nemzet, amelyben Horváth József, a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszél, hogy az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény módosítására van szükség, mert az immáron csaknem harmincéves jogszabályban a nemzetbiztonsági kockázat definícióját hozzá kellene igazítani a kor elvárásaihoz. Erre – teszi hozzá Horváth, akit a cikkben egész egyszerűen csak „szakértőként” emlegetnek – meg is van a lehetőség, hiszen a kormányoldalnak biztosított a törvény módosításához szükséges kétharmados többsége.

És hogy mire gondol a szakértő? Nos, a vezérőrnagyi rangban lévő Horváth úgy véli, szükség lenne arra, hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat. A cikkben kevesellte, hogy jelenleg csak az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjait világítja át az Alkotmányvédelmi Hivatal, márpedig szerinte bármelyik képviselő birtokába kerülhetnek olyan információk, amelyek érzékenyek a magyar nemzet biztonsága szempontjából. „A képviselők átvilágítása során együtt lehetne működni a partnerszolgálatokkal, sokféle megoldás létezik, és nem dughatjuk homokba a fejünket” – jelentette ki Horváth, hozzátéve: nem zárhatjuk ki azt sem, hogy bármely állam oldaláról érkezhet olyan fenyegetés, amely ellen fel kell tudnunk lépni.

A nyilatkozatból világosan látszik, hogy Horváth nem Oroszország vagy általában a Kelet felől látja a lopakodó veszélyeket, másrészt ügynöki együttműködést csak ellenzéki képviselők esetén feltételez.

A szakértő mondataiból egyenesen következik az az állítólagos összefüggés, hogy Magyarországot olyan fenyegetések érhetik, amelyeknek közük van magyarországi – értelemszerűen ellenzéki – képviselőkhöz. Vagyis, az alapját szolgálhatják azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint magyar ellenzéki képviselők más államok szolgálatában állnak, vagyis: ügynökök. Sőt ezt lényegében tényként igyekszik beállítani a kormánypárti sajtó: elég csak arra gondolni, hogy a Párbeszéd társelnökét, parlamenti képviselőjét, Szabó Tímeát – aki a most megalakult ­orszá­g­gyűlésnek is tagja – az előző ciklusban az a vád érte, hogy a CIA ügynöke.

Mindezt arra alapozták, hogy öt évig brit és amerikai lapoknak, illetve hírügynökségeknek tudósított. Ezután a Harvard Egyetem jogi karához tartozó kutatóprogramnál dolgozott kutatásvezetőként. 2001 nyarán pedig három hónapot töltött Pakisztánban, ahol civil szervezetekkel dolgozott. 2001-től az ENSZ missziójával közreműködve segédkezett az afgán kormány felállításában, az ország békéjének helyreállításában, majd csatlakozott a CARE International civil szervezethez, ahol egy országos emberi jogi programot vezetett.  Vagyis – így az immáron nem is leplezett gyanúsítás – Szabó Tímea a CIA ügynöke.

A képviselő pedig hiába perelte be rágalmazásért mások mellett Deák Dánielt és Rákai Philippet – vagyis közpénzzel kitömött kormánypárti megmondóembereket –, illetve egyéb sajtótermékek közt az Origót, az Indexet, a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet, a Magyar Hírlapot, a TV2 Tények című műsorát, tehát a szintén közpénzekből fönntartott propagandatermékeket, valószínűleg ez már állandó jelzőként ragad rá. Ugyanígy, Horváth József gondolatmenetét követve, ekként húzható rá bárkire, aki nem a kormány érdekeit szolgálja.

Rogán kulcsszerepben

A Hvg információi szerint komoly harc zajlik a kormányzaton belül azért, hogy ki felügyelje a szakszolgálatokat. A lap úgy értesült, hogy a két polgári titkosszolgálat, a hírszerzésért felelős Információs Hivatal és az elhárítási tevékenységet végző Alkotmányvédelmi Hivatal gazdát cserélhet. Az AH most a Pintér Sándor vezette belügy alá tartozik, az IH pedig Szijjártó Péter területe. Vannak olyan elképzelések, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnökség alá is besorolhatják ezeket a szerveket. 

Sokat mondó, hogy ugyanő, szintén a Magyar Nemzetben, annak kapcsán, hogy a közelmúltban négy magyarországi plázában is bombariadó volt, arra a következtetésre jutott, hogy így próbálják „büntetni” azokat az államokat, amelyek ki akarnak maradni az orosz-ukrán háborúból. Horváth szerint azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy „közvetlenül a választások előtt milyen mértékű vehemenciával követelték az ukránok, hogy szállítsunk fegyvert, lőszert, és hogy vegyünk részt a háborúban. Magyarországon is szép számmal föllelhetőek ennek a követelésnek a támogatói a baloldalon.”

Vagyis, csakhogy levonjuk e gondolatmenet tanulságait, a bombariadók az ukránokhoz köthetők, a baloldal az ukránokat pártolja ebben a konfliktusban, vagyis a bombafenyegetés a baloldal műve.

És ha ehhez hozzátesszük a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária álláspontját, aki arról ír a Pesti Srácoknak írt véleménycikkében, hogy a háborút az Egyesült Államok vívja Oroszországgal az ukránokon keresztül, és feltett szándéka, hogy Európát is hadviselő féllé tegye, nem nehéz leszűrni a végkövetkeztetést: aki az ukránok oldalán áll, márpedig a baloldali ellenzék igen, az az USA érdekeit képviseli, vagyis a CIA ügynöke. Ebben az összefüggésben a Horváth József által megfogalmazott gondolat, amilyen hagymázasnak, olyan pusztítónak is tűnik.

Legyinthetnénk persze, ki is az a Horváth József. Nos, a „szakértő” azonban nem akárki, és az is biztos, hogy komoly múltja van képviselők, párttagok megfigyelésében: a rendszerváltozás előtt a Belügyminisztériumban dolgozott, ahol szakértelmének köszönhetően 1989-re a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja lett, alhadnagyi rangban. Feladata az úgynevezett „szektás” egykori és aktív párttagok, trockisták, álbaloldaliak elhárítása volt.

A rendszerváltás után a Fidesz reaktiválta a szakkértelmét, Kövér László titkosszolgálati miniszter és államtitkára – későbbi utódja –, Demeter Ervin szakértője lett, majd a Fidesz-kormány kinevezte az NBH főigazgató-helyettesének.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!