Szabó Brigitta Egyre több magyart fenyeget a megélhetési válság

Szinte nincs nap, amikor ne érkeznének hírek olyan kormányzati döntésekről, amelyek miatt nehezebbé válik a mindennapi megélhetés. A forint gyengülése, a növekvő infláció, a KATA megszüntetése és a rezsicsökkentés feladása egyre többeket sodor pénzügyi válságba. A miniszterelnök szerint mindez a háború következménye. Valójában minden más lenne, ha nem költött volna el többezer milliárd forintot a választások megnyerésére, s most nem kéne visszavenni az emberektől a hiányzó összegeket.

Akció

Nincs beszélgetés anélkül, hogy rögtön az elején ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább. Amikor a katázó kisadózók kaptak egy gyomrost a kormánytól, az 400 ezer embernek fájt. De a rezsicsökkentés átalakítása már milliókat érint. A jelenlegi információk alapján nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a fogyasztóknak csupán a negyede fizet többet az energiáért, szakértők szerint sokkal inkább több, mint a fele. A rendszerváltozás óta nem történt még olyan Magyarországon, hogy a lakosságnak piaci alapon kellett volna fizetnie az energiáért. A gáz és az áram ára mindig is hatóságilag szabályozott volt. Annak, hogy épp most döntött így a kormány, amikor a piacokon ennyire drága még nem volt az energia, beláthatatlanok a következményei. Lesz, aki tízszer többet fog kifizetni a fűtésért.

Annak, aki havonta 144 köbméternél több gázt fogyaszt, az e fölötti részt már piaci alapon kell megfizetnie, vagyis a jelenlegi köbméterenként 110 forint helyett 913 forintot. Megnéztem a gázszámlánkat, kiszámoltam, hogy a mi családunkat hogyan érinti a változás.

A végeredmény megdöbbenő, ugyanis az eddigi havi 35 ezer forint helyett 268 ezer forint lesz a fűtésszámlánk. Az áramszámlánk pedig meg fogja közelíteni a havi 150 ezer forintot. Havi 418 ezer forint fűtésre és világításra. És nem csak augusztus elsejétől, hanem visszamenőleg, mivel átalánydíjat fizetünk. Vagyis tavaly télen úgy fűtöttünk és világítottunk, hogy nem tudtuk, az elszámolás végén tízszeres árat fogunk fizetni. Egy, a rezsicsökkentésbe még épp beleeső háztartás viszont a havi 210 kilowattóra áram és 144 köbméter gázfogyasztás után, továbbra is 7750, illetve 15 833 forintot fog fizetni havonta, a piaci 150 ezer forint helyett.

Ugyan cikkünk írásakor még nincsenek meg azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák a számítások pontos módszerét, a jelenlegi tudásunk szerint ez fog történni. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a hétvégén ugyan azt nyilatkozta, hogy a szabályozás részletes kidolgozásakor foglalkoznak majd azokkal, akik csak áramot fogyasztanak, kitérnek a kistelepüléseken élők helyzetére és a nagycsaládosok védelmére is, illetve figyelni fognak az egyes társadalmi csoportokra, de valójában nem sokat lehetett megtudni tőle.

Azt viszont tudni lehet, hogy az energiaárak nem az orosz-ukrán háború miatt kezdtek emelkedni, hanem a koronavírus okozta leállások miatt. Vagyis a választások alatt tett rezsivédelmi ígéretről már a kimondásakor is tudható volt, hogy felelőtlenség. Mint ahogyan az is, hogy az elmúlt években az energiahatékonyság nem volt benne a kormányzat szótárában. Az épületek korszerűsítésére kapott európai uniós támogatások vagy nem értek el a célcsoporthoz, vagy nem arra költötték, amire az EU adta. Jelenleg Magyarországon nem energia-veszélyhelyzet, hanem energiaszegénység van – és óriási méretekben lesz is. Az energiaszegénység fogalma alá tartoznak azok, akik nem képesek megfizetni a tisztességes életminőséghez szükséges alapvető energiaszolgáltatásokat. Ráadásul sokan most amiatt fognak elviselhetetlenül magas számlákat fizetni, mert nem volt pénzük ablakcserére vagy szigetelésre.

Ha igazi energia-veszélyhelyzet lenne, akkor a kormánynak értesítenie kellene az EU-t, ami cikkünk írásának időpontjáig nem történt meg. Emiatt az Európai Bizottság megkereste a magyar kormányt és tájékoztatást kért tőle, hogy egészen pontosan mit jelent szerinte az energia-veszélyhelyzet. A bizottság energiáért felelős biztosa, Kadri Simson közleménye szerint csak indokolt esetben lehet veszélyhelyzetet jelenteni, de előtte mindenképp tájékoztatni kell a Bizottságot. Több okból is, de a sok közül a legfontosabb, hogy a tagországoknak szolidaritási kötelezettségük van, amely szerint ki kell segíteniük a szomszéd tagországokat komoly baj esetén.

Vagyis, ha ezt kéri, megkapja a magyar kormány, de neki is oda kell adnia, ha másik tagállam kerülne nehéz helyzetbe. Épp emiatt azok a korlátozások és kiviteli tilalmak sem állják meg a helyüket, amelyeket be akar vezetni a kabinet. És ami külön „fájdalmas”, fogalmazott a közlemény, hogy ezen a héten tervezik bemutatni a télre vonatkozó terveket az energiabiztonság elérésére, ami miatt jó lett volna előre tudni a magyar szándékokat. Remélhetőleg a számítások alapja nem a jelenlegi fogyasztási hely lesz, mert ebben az esetben beleszámítódnak a hétvégi házak, az üresen álló, a fogyasztást nem, vagy csak ritkán generáló ingatlanok is.

Nincs energia-veszélyhelyzet azért sem, mert jelenleg, legalábbis a hivatalos és nyilvános adatok szerint, az orosz földgáz éppúgy, ahogyan eddig is, folyamatosan érkezik Magyarországra, mint ahogyan a villamosenergia-ellátás is folyamatos és biztonságos. A gáztározókban jelenleg 2,8 milliárd köbméter földgáz van, a lakosság éves fogyasztása 4,5 milliárd köbméter. Vagyis, a folyamatosan érkező gáz, a hazai termelés és a gáztározókban lévő mennyiség biztosítja, hogy ne legyen semmiféle veszélyhelyzet.

Ami miatt veszélyhelyzet van, hogy Magyarországnak ki kellene fizetnie az aktuális számlát Oroszország felé, ám üres az államkassza. A költségvetés hiánya meghaladta az éves előirányzat 90 százalékát és még csak az év hetedik hónapjában járunk.

Valójában tehát az energia-veszélyhelyzet nem más, mint költségvetési veszélyhelyzet, aminek a számláját a fogyasztók fizetik meg.

Beleértve azt a nehezítést, hogy a kormányzati gazdaságpolitika miatt az euró árfolyama történelmi magasságokban van, ami tükröződik a külföldről vett energiaárakban és begyűrűzik a fogyasztói árakba is.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!