Ónody-Molnár Dóra Nyomorból nyomorba – Uniós pénzből növeli a szegregációt Nyíregyháza

1,7 milliárd forint uniós támogatást költött a Kovács Ferenc vezette Nyíregyháza arra, hogy telepfelszámolás címén az egyik cigány telepről a másikra költöztesse az embereket. Ezzel nemcsak a másik telep lakosságának a számát növelte, hanem az oktatási szegregációt is. A költözéssel ugyanis azok a gyerekek, akik korábban vegyes, állami iskolákba jártak, a helyi, görögkatolikus cigány iskolában folytatják tanulmányaikat. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete panasszal fordult az Alapvető Jogok Biztosához és az Európai Ombudsmanhoz.

– Majdnem húszan lakjuk ezt a házat, s néhány nap múlva költöznünk kell. De csak egy egyszobás, lakást kaptunk e helyett a Guszeven. Hol férünk ott el annyian? De ha nem fogadom el a felkínált lakást, ezt a házat rám bontják és semmim nem marad

– mondja sírva egy idősebb asszony Nyíregyháza egyik romák lakta szegregátumában, az úgynevezett Keleti lakótelepen. A ház – amely három generációnak ad otthont – rettenetes állapotban van, ahogy a szomszédos épületek is. A telep útjai – ha egyáltalán utaknak nevezhetőek – autóval járhatatlanok. A víz hatalmas gödröket vájt magának, van, ahol a pocsolyák annyira mélyültek, hogy inkább tavacskának tűnnek. Egy éppen erre járőrőző rendőrautó akkorát nyekken az egyik ilyen pocsolyában, amelyben szinte elmerül, hogy majdnem tengelytörést kap. Az asszony szótlanul nézi a rendőrautót, ahogy az megpróbál kievickélni a kátyúból. Amikor a jármű végre kikapaszkodik a gödörből, folytatja.

– Az egyik fiam messze dolgozik, építkezésen, a költözés miatt jött haza. Kétségbe van esve. Az új lakásba nem tud jönni, két kicsi gyereke van. Egy lakásba tízen? Össze leszünk tömörödve? Nem csak higiéniailag tarthatatlan, de a távolságot sem tudjuk megtartani. Akkor meg jön a gyámügy! Talán kapnak a családok átmeneti otthonában szállást, ezt ígérik legalábbis – mondja.

Aztán a fiú veszi át a szót.

– Rendesen keresek az építkezésen. Próbáltunk albérletet találni a városban, de ahogy rám néztek, már mutatták is, merre menjek kifelé. A kutyát szívesebben beengedik, mint engem a két gyerekkel és a párommal – mondja.

– Így tesznek tönkre szép kis családokat – fűzi hozzá elkeseredett édesanyja. – Világéletemben dolgoztam, utána lehet nézni! Egyszer sem kértem segélyt. Nyolc évesen már tapostam anyámmal a vályogot, aztán túrtam a földeket Nagycserkeszen. És most itt tartok. Engem már csak az érdekel, hogy a három gyerekem és az unokáim ne kerüljenek el innen.

Sok családnak hasonló a története. A házakat jellemzően több generáció lakta, de ezek helyett a telepfelszámolást követően lényegesen kevesebb férőhellyel rendelkező lakást ajánlott fel a város.

A Keleti lakótelepet hivatalosan valamivel több mint ötszáz ember lakta a telepfelszámolás előtt, de mivel sokan hátralékosként, illetve papírok nélkül éltek itt, a telep lakosainak tényleges száma inkább hét-nyolcszázra tehető. A projekt első nagy hibája az volt, hogy nem mérték fel pontosan azt, hány embernek a lakhatását kell biztosítani a telep eldózerolását követően. Szegregátumokban gyakori jelenség, hogy egy-egy ingatlanban ténylegesen sokkal több család él, mint amennyiről a vagyonkezelő önkormányzatoknak hivatalos tudomásuk van. Amikor azonban ilyen nagyívű projektbe kezd egy település, a hivatalnak kötelessége lenne a tényleges viszonyokat, az ottlakók valódi létszámát feltérképezni. (Úgy tudjuk, a Keleti lakótelepen élő családok harmadának volt érvényes lakásbérleti szerződése.)

De kanyarodjunk vissza a kezdetekre!

A Pénzügyminisztérium 2016-ban felhívást tett közzé a „Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja” címmel. A program mögött európai uniós források álltak. A pályázat deklarált célja – az uniós pénzfelhasználáshoz kötött kritériumokkal összhangban – az volt, hogy a leszakadó, elszegregálódott városrészek rehabilitációját a társadalmi integráció elősegítése mellett oldják meg. Egyszerűbben fogalmazva: a pénzt az európai adófizetők nem arra adják, hogy az emberek az egyik cigány telepről a másikra kerüljenek. Az emberek ezt pontosan tudják, ódzkodnak is tőle, hogy egy másik szegregátumba költözzenek át.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egyéves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!