Nyomorból nyomorba – Uniós pénzből növeli a szegregációt Nyíregyháza

Ádám Teszt | 2021.07.24. 06:58

Olvasási idő kb. 14 perc

– Majdnem húszan lakjuk ezt a házat, s néhány nap múlva költöznünk kell. De csak egy egyszobás, lakást kaptunk e helyett a Guszeven. Hol férünk ott el annyian? De ha nem fogadom el a felkínált lakást, ezt a házat rám bontják és semmim nem marad

– mondja sírva egy idősebb asszony Nyíregyháza egyik romák lakta szegregátumában, az úgynevezett Keleti lakótelepen. A ház – amely három generációnak ad otthont – rettenetes állapotban van, ahogy a szomszédos épületek is. A telep útjai – ha egyáltalán utaknak nevezhetőek – autóval járhatatlanok. A víz hatalmas gödröket vájt magának, van, ahol a pocsolyák annyira mélyültek, hogy inkább tavacskának tűnnek. Egy éppen erre járőrőző rendőrautó akkorát nyekken az egyik ilyen pocsolyában, amelyben szinte elmerül, hogy majdnem tengelytörést kap. Az asszony szótlanul nézi a rendőrautót, ahogy az megpróbál kievickélni a kátyúból. Amikor a jármű végre kikapaszkodik a gödörből, folytatja.

– Az egyik fiam messze dolgozik, építkezésen, a költözés miatt jött haza. Kétségbe van esve. Az új lakásba nem tud jönni, két kicsi gyereke van. Egy lakásba tízen? Össze leszünk tömörödve? Nem csak higiéniailag tarthatatlan, de a távolságot sem tudjuk megtartani. Akkor meg jön a gyámügy! Talán kapnak a családok átmeneti otthonában szállást, ezt ígérik legalábbis – mondja.

Aztán a fiú veszi át a szót.

– Rendesen keresek az építkezésen. Próbáltunk albérletet találni a városban, de ahogy rám néztek, már mutatták is, merre menjek kifelé. A kutyát szívesebben beengedik, mint engem a két gyerekkel és a párommal – mondja.

– Így tesznek tönkre szép kis családokat – fűzi hozzá elkeseredett édesanyja. – Világéletemben dolgoztam, utána lehet nézni! Egyszer sem kértem segélyt. Nyolc évesen már tapostam anyámmal a vályogot, aztán túrtam a földeket Nagycserkeszen. És most itt tartok. Engem már csak az érdekel, hogy a három gyerekem és az unokáim ne kerüljenek el innen.

Sok családnak hasonló a története. A házakat jellemzően több generáció lakta, de ezek helyett a telepfelszámolást követően lényegesen kevesebb férőhellyel rendelkező lakást ajánlott fel a város.

A Keleti lakótelepet hivatalosan valamivel több mint ötszáz ember lakta a telepfelszámolás előtt, de mivel sokan hátralékosként, illetve papírok nélkül éltek itt, a telep lakosainak tényleges száma inkább hét-nyolcszázra tehető. A projekt első nagy hibája az volt, hogy nem mérték fel pontosan azt, hány embernek a lakhatását kell biztosítani a telep eldózerolását követően. Szegregátumokban gyakori jelenség, hogy egy-egy ingatlanban ténylegesen sokkal több család él, mint amennyiről a vagyonkezelő önkormányzatoknak hivatalos tudomásuk van. Amikor azonban ilyen nagyívű projektbe kezd egy település, a hivatalnak kötelessége lenne a tényleges viszonyokat, az ottlakók valódi létszámát feltérképezni. (Úgy tudjuk, a Keleti lakótelepen élő családok harmadának volt érvényes lakásbérleti szerződése.)

De kanyarodjunk vissza a kezdetekre!

A Pénzügyminisztérium 2016-ban felhívást tett közzé a „Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja” címmel. A program mögött európai uniós források álltak. A pályázat deklarált célja – az uniós pénzfelhasználáshoz kötött kritériumokkal összhangban – az volt, hogy a leszakadó, elszegregálódott városrészek rehabilitációját a társadalmi integráció elősegítése mellett oldják meg. Egyszerűbben fogalmazva: a pénzt az európai adófizetők nem arra adják, hogy az emberek az egyik cigány telepről a másikra kerüljenek. Az emberek ezt pontosan tudják, ódzkodnak is tőle, hogy egy másik szegregátumba költözzenek át.

– Senki sem kérte ezt! De ha nem vállaljuk, mehetünk az utcára – mondják többen is.

– Hirtelen kapok egy telefont, hogy költözzek a Guszevbe. Egy kegyetlenül kicsi lakásba – panaszkodik egy fiatalabb nő, akinek három gyereke van. – Más utat nem hagynak az embernek, csak azt, „oldd meg!”. Már rég lejárt itt a szerződésünk, nem tudtuk fizetni a lakbért. Jogtalanul laktunk itt. Jött a telefon, hogy nyolc napon belül hagyjam el a házat, mert lerombolják. De hová menjek a három gyerekemmel? A legkisebb 5 hónapos, a legnagyobb 5 éves. De az ügyintéző nő csak azt hajtogatta, hogy „én megértem, sajnálom”. „Te mindenre ezt mondod!” ezt válaszoltam neki.

Nyíregyháza önkormányzata tehát sikerrel pályázott, programjának a „Szociális Városrehabilitáció Nyíregyháza szegregált területein” címet adta. A projekt összköltsége 1.7 milliárd forint, amelyből a város vállalta, hogy felszámolja a Keleti lakótelepet és az innen kiköltöztetett embereknek lakásokat újít föl a Guszeven (amely Huszár telep néven is ismert).

A pályázati adatlap szerint a projekt célja a „leszakadó és leszakadással veszélyeztetett városi területen élők közösségi és egyéni szintű társadalmi integrációja, aminek eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javulnak”. Ma már tudjuk, hogy a másik cigány telepre költöztetéssel a városvezetés sem az integrációs, sem az életlehetőségek javításának célját nem teljesítette. Annak ellenére sem, hogy a Huszár telepi lakások valamivel jobb állapotúak, mint az eldózerolt Keleti lakótelepi épületek.

– Egy teleprehabilitációt nem lehet így csinálni – mondja Glonczi László, a nyíregyházi Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke, aki a súlyos jogsértések miatt panasszal fordult az Alapvető Jogok Biztosához és az Európai Ombudsmanhoz. Glonczi szerint az önkormányzat a támogatást odaítélő Pénzügyminisztériummal együtt uniós pénzből duzzasztja fel a lakóhelyi szegregációt és szolgálja ki az iskolai szegregációra való helyi igényeket. 

A Keleti lakótelep felszámolását követően ugyanis a gyerekek többsége a Huszártelepre költözött, ahol a legközelebbi iskola a helyi görögkatolikus Sója Miklós Általános Iskola. Ez egy szegregált intézmény, ahová szinte kizárólag roma gyerekek járnak. Egy olyan intézményről beszélünk, ahonnan nem vezet út még az érettségiig sem. Mint a legtöbb szegregált iskola, ez is konzerválja vagy tovább növeszti a gyerekek családból hozott hátrányait. Korábban a Keleti lakótelepi gyerekek állami fenntartású, vegyes összetételű iskolába jártak/járnak, főleg a Bem József Általános Iskolába és a Móra Ferenc Általános Iskolába. Ahhoz, hogy ezekben az intézményekben tudják folytatni a tanulmányaikat, több kilométert kellene utazniuk, ami busszal lehetséges. A buszhoz azonban támogatásra lenne szüksége a kísérő szülőknek, hogy segítsék a kisebb gyerekek bejárását. Támogatás azonban nincs, tehát marad tehát a szegregáció. Az erre vonatkozó kérdéseinket a nyíregyházi önkormányzat megválaszolatlanul hagyta. Amikor tehát arról van szó, hogy a város nem csupán a lakóhelyi szegregációt növelte, hanem az oktatási szegregációt is súlyosbította, arról is beszélünk, hogy sok-sok kisgyerektől veszik el a vegyes iskolába járás esélyét.

– A Keleti lakótelep felszámolása évtizedek óta napirenden volt, olyan embertelen, méltatlan lakhatási körülmények között éltek ott emberek, ami egyszerűen már nem volt fenntartható. S bár a Keleti lakótelep felszámolására most sor került, az ott élők tényleges integrációja nem valósult meg. Felújított, magasabb komfortfokozatú lakásokba költöztek, de valami mégsem változott: továbbra is szegregátumban, roma telepen élnek. A gyerekek biztonságosabb, egészségesebb lakhatáshoz jutottak, oktatási helyzetük viszont romlott – mutat rá Kegye Adél ügyvéd, aki az ügyben a civilek képviseletét ellátja.

Glonczi László tájékoztatása szerint néhány család kapott lakást integrált közegben, azaz a Huszártelepen kívül. A többi, 40-50 család a Huszártelepre költözött vagy költözik a közeljövőben. Azoknak, akik sohasem rendelkeztek érvényes szerződéssel, vagy úgy laktak ingatlanokban, hogy abban már másik család is élt, esetleg jogcím nélküli lakáshasználók voltak, semmilyen lakhatást nem ajánlottak fel a bontást követően. Ezek az emberek feltehetően hajléktalanná válnak vagy a rokonaikhoz költöztek.

Glonczi állítja, hogy sok család nem akart a Huszártelepre költözni, de többüket azzal nyomasztották, hogy ha nem fogadják el a felajánlott lakást, akkor a hatóság kiemeli a gyerekeket. Miután a gyámhatóság rendszeresen emel ki gyerekeket a szülők szegénysége miatt a családból, ez a fenyegetés egyáltalán nem hangzott üresnek.

Glonczi László azt mondja, nem vonták be a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzatot az egyeztetésekbe, amikor arról volt szó, hogy melyik család hova költözzön a Keleti lakótelepről. (A korábbi választási ciklusban megválasztott RNÖ csak a projekt előkészítésében vett részt.) Helyi civileket, köztük a később RNÖ képviselőnek is megválasztott Glonczit, illetve az RNÖ elnökét, Balogh Artúrt, illetve Káté Tibor RNÖ képviselőt már 2019 novemberében megkeresték a Keleti lakótelepen élők azzal, hogy nem akarnak a Huszártelepre átköltözni.

Glonczi László panaszt nyújtott be az Európai Bizottsággal kapcsolatban is, a jogvédő ugyanis időben, tehát a teleprehabilitációs projekt kezdő szakaszában, 2020. januárjában jelezte a bizottság felé, hogy Nyíregyháza városa rosszul használja fel az uniós támogatást. Az azóta eltelt másfél év alatt számos családot költöztettek át a Huszártelepre, ahol úgy csináltak helyet az újonnan beköltözőknek, hogy akiknek korábban tartozásuk halmozódott fel, kilakoltatták. Hiába jelzett időben Glonczi László, az Európai Bizottság a füle botját nem mozgatta, a panaszra válasz azóta sem érkezett. Pedig lenne mit vizsgálniuk: hiszen kérdéses, hogy a Pénzügyminisztérium pályázati kiírása és pályázatot támogató döntése megfelelt-e a Bizottsági útmutató a Tagállamok számára az Európai Strukturális Alapok oktatási és területi szegregációval szemben című dokumentumban foglaltakkal. Ez az útmutató világosan meghatározza a forrásfelhasználás feltételeként szabott alapelveket, köztük azt, hogy az uniós forrásból megvalósuló projektek nem vezethetnek újabb szegregációhoz.

„Miután a kiírás és a nyertes pályázat sem felelt meg ezeknek az elvárásoknak, egyúttal közvetlen jogsértést idézett elő, ennélfogva a Bizottság akkor járt volna el helyesen, ha a megállapításait követően nyomban kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben és a rendelkezésére álló eszközökkel gátat szab annak, hogy más településeken uniós forrásokat hasonló módon, a lakóhelyi szegregáció fenntartására és a romák elleni jogsértésekre fordítsanak. Különösen annak fényében aggasztó a Bizottság mulasztása, hogy 2016 óta a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt van már folyamatban kötezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, aminek kirobbantó oka épp a Nyíregyháza Huszártelepén működő görögkatolikus cigány iskola volt. A telepfelszámolási program egyik következménye ennek az iskolának a feltöltése olyan gyerekekkel, akik korábban – míg a Keleti lakótelepen éltek – integrált állami iskolákba jártak, de most a telepi iskolába iratkoztak át, vagy ott kezdték meg már tanulmányaikat” – olvasható Glonczi László panaszában.

A projekttel kapcsolatos botrány itt még nem ér véget: a Huszártelepen felújított és frissen átadott lakások elképesztő állapotban vannak.

– December 17-én költöztünk, egy hétre rá már megjelent a penész a falakon, állandóan hipózni és törölgetnem kell – vezet körbe „új” lakásán egy fiatal anya, akinek kicsi gyerekei vannak. A penészgomba súlyos betegségeket okoz, emiatt a család retteg.

– Már most, néhány héttel a beköltözés után repedezik a fal – mutatja egy másik fiatal asszony a lakását. Ő télvíz idején csak úgy tud tüzelni (mivel érdekes módon fatüzelésű kályhák vannak a frissen felújított lakásokban), hogy félig nyitva van az ajtó. Így kerüli el, hogy befüstölje a kályha a lakást. Több lakásban is jártunk: a penész szinte mindenhol felütötte a fejét, több otthon bejárati ajtaja alatt rés tátong, ott szökik ki a meleg, a nyílászárók rosszul zárnak, a padlót rágja a salétrom. Ezt sikerült Kovács Ferenc polgármesternek kihoznia 1,7 milliárd forintból: súlyosbodó lakhatási és oktatási szegregációt, egészségtelen, rossz minőségű lakásokat. Természetesen szerettük volna az önkormányzatot megkérdezni, de megkeresésünket válaszra sem méltatták.

Vecsei Miklós, a roma stratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztost is megkérdeztük, mi a véleménye erről az ügyről. Illetékesség hiányára hivatkozva nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés