Oltani vagy sem? – Magukra hagyott szülők

| 2021.09.05. 17:00

Olvasási idő kb. 17 perc

A járvány kitörése után viszonylag hamar megérkeztek az oltóanyagok, amelyek célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a fertőzés kialakulását, illetve a legenyhébbre a betegség lefolyását. Jó okkal feltételezhető, hogy az oltottak, még ha elkapják is a vírust, elkerülhetik a kórházak intenzív osztályát. Az oltás várhatóan nagy mértékben csökkenti egy újabb járványhullám halálozási kockázatát a sérülékeny immunrendszerrel rendelkező krónikus betegek, az elhízással küszködők és az idős emberek között.

De vajon mi a helyzet a gyerekekkel?

Magyarországon – sok más fejlett országhoz hasonlóan – megkezdődött a 12 éven felüli gyerekek oltása. Csakhogy míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élénk vita folyik arról, hogy szükséges-e a gyerekeket oltani, addig idehaza alig esik szó arról, milyen tudományos érvek és ellen­érvek szólnak mellette és ellene. a magyar állam lényegében semmilyen vitát nem szentel ennek a témának. Az oltással kapcsolatos döntést az állam tehát úgy bízza a szülőkre, hogy alig elérhetők megbízható információk az oltás előnyeiről vagy esetleges kockázatairól, így arról sincs ismeretük, hogy mi a kockázatosabb a gyerekük számára, az oltás vagy az, ha elkapják a vírust. Ehhez képest viszont erőteljes a nyomás – különösen a pedagógusok érdekképviseletei részéről –, hogy minél több gyereket oltsanak be. Eközben a kormány visszafogottan ösztönzi a szülőket arra, hogy oltassák be a gyerekeiket.

„A gyerekekre maszkot tenni és az iskolák bezárása irracionális, tudománytalan gyermekbántalmazás” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk nemrégiben a New York Post című lapban. Karol Markowitz, a cikk írója arra figyelmeztet: friss bizonyítékok támasztják alá, hogy a gyerekeket nem fenyegeti a Covid-19, még csak nem is terjesztők. Markowitz egy, az Egyesült Királyságból származó tanulmányra támaszkodik, amely világosan leszögezi: a gyerekek sokkal alacsonyabb arányban terjesztik a koronavírust, mint a felnőttek. (Shamez Ladhani epidemiológus egy 141 iskolára kiterjedő vizsgálatot végzett, ahol a gyerekeket és az iskolai dolgozókat is monitorozták a Covid-19 kockázataival összefüggésben. a kutatóorvos megállapította, hogy a gyerekek nemigen viszik haza családjukhoz a vírust és nagyon kevéssé fertőznek. A legfrissebb kutatások tehát megerősítették azt a korábbi eredményt, hogy nem az iskolák a fertőzés központjai.)

Ha a kisgyermekek alacsony kockázatúak az iskolákban, mégis maszkot kényszerítünk rájuk, az nagy kockázatokkal jár – állapítja meg a New York Post újságírója, és egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: míg sok állami iskola bezárt a járványtól való félelem miatt, addig számtalan magán és egyházi iskola nem. Ezekben a gyerekek bejárhattak és sportolhattak, maszk nélkül élhették a mindennapi életüket. „És minden rendben zajlott: a nyitott iskolákkal rendelkező államokban nem volt több gyermekkoronavírus-eset, és biztosan nem volt több kórházi kezelés vagy haláleset” – állapítja meg a cikk, rámutatva arra, hogy szerinte a zárást követelő tanári szakszervezeteket felelősség terheli.

A New York Post – amely, tegyük hozzá, még ha ebben az ügyben nem is érvényesülnek feltétlenül a politikai törésvonalak, Trump elnök egyik támogatója volt – egy másik adatra is rámutat: egy ­McKinsey-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az iskola bezárása miatt a tanév végére „fölhalmozott” tanulási veszteség igen jelentős, különösen a matematika terén – a diákok átlagosan öt-kilenc hónapnyi tanulást veszíthetnek el ebben a tanévben. Ez a veszteség a színes bőrű diákoknál sokkal nagyobb, akár 6-12 hónapos lemaradás is lehet, szemben a fehér diákok 4-8 hónapjával.

A McKinsey-tanulmány a 2019–20-as tanév hatásait vizsgálva arra is rámutatott, hogy azok a diákok, akik olyan nappali tagozatos iskolába jártak, amelyet nem zártak be, vagyis részesülhettek a személyes oktatás előnyeiben, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akiknek – és itt élesen fogalmaz a cikkíró – „az iskoláját a szakszervezetek és a politikusok közel egy teljes évig bezárták”. a lap szerzőjének konklúziója, hogy mivel a gyerekek nem ugyanúgy terjesztik a Covid-19-et, mint a felnőttek, ezért az iskolák nem tekinthetők fertőző forrásoknak. „A gyerekek ritkán betegednek meg a Covid miatt, és amikor ez megtörténik, az nem rosszabb, mint a megfázás. Ezt a tényt magunkévá kell tennünk, és fel kell szólalnunk azokkal a hivatalnokokkal, újságírókkal szemben, akik a gyerekeket fertőzőgócpontnak titulálják. (…) Hagynunk kell a gyerekeket újra élni, ha másként teszünk, az kegyetlenség, és igen, egyenlő a tudomány tagadásával” – írja Karol Markowitz.

A tudományos folyóiratok egyik fontos lapja, a NATURE júliusban szintén arról cikkezett, hogy a Covid-19 okozta halálozás vagy súlyos betegségek kockázata hihetetlenül ritka a gyermekek körében. A tudományos cikk kiemeli: a halálesetek fele olyan személyeknél fordult elő, akiknek komplex fogyatékosságuk, így magas egészségügyi ellátási igényük volt, például csöves etetés vagy légzési segítség. Ennek ellenére a cikkben Danilo Buonsenso gyermekorvos arra figyelmeztet, hogy e tanulmány nem értékelte a kevésbé súlyos lefolyású eseteket vagy a hónapokig elhúzódó tünetek előfordulását.

„Bár a súlyos, akut betegségek alacsony aránya fontos hír, de ez nem jelenti azt, hogy ne figyeljünk a gyerekekre. a legfontosabb, hogy amennyire csak lehetséges, ők is immunizálva legyenek” – fogalmaz a gyermekorvos.

A NATURE cikkében idézett kutatók azt találták, hogy egyes állapotok – elhízás, és/vagy szív-, illetve idegrendszeri rendellenességek – magasabb halálozási vagy intenzív terápiás kockázatokkal járnak a gyerekeknél is. De a kockázat abszolút növekedése nagyon kicsi volt.

Ezt támasztja alá az Egyesült Államok járványügyi hivatala, a CDC adatsora is, amely szerint a 12-17 éves, kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek közel harmada intenzív terápiás kezelésre szorult, de a legtöbb kórházba szállított tininek, az érintettek hetven százalékának volt valamilyen alapbetegsége. A CDC arra biztatja a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket.

Július végén a Berliner Zeitung egy új egyetemi tanulmányra hívta fel a figyelmet. E szerint a gyerekek hosszú távú immunitást fejlesztenek ki a Covid-19 ellen. a freiburgi, a heidelbergi, a tübingeni és az ulmi egyetemi klinikák egyöntetően arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírus-fertőzés enyhe lefolyású a gyermekeknél, ami azt jelenti, hogy kevesebb a tünetük, mint a felnőtteknek és sokkal jobb az immunvédelmük is. A Berliner Zeitung azt írja, hogy a fertőzésre adott immunválasz átlagosan erősebb volt a gyermekeknél, és tovább is tartott, mint a felnőtteknél, függetlenül attól, jelentkeztek-e tünetek. A cikk leírja a vizsgálat módszertanát is: 328 családot – ezeknek legalább egy tagja fertőzött volt – többször is megvizsgáltak. A kutatásban így összesen 548, 6 és 14 év közötti gyermek és 717 felnőtt vett részt. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál a családoknál, ahol van egy fertőzött ember, a gyermekek szignifikánsan kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a felnőttek. Fertőzés esetén a gyerekek ötször nagyobb valószínűséggel maradnak tünetek nélkül. Ennek ellenére az érintett gyermekek tizenegy-tizenkét hónappal a fertőzés után magasabb és hosszabb ideig tartó antitestszintet mutattak, mint a felnőttek. Emellett a vizsgálatban résztvevő fertőzöttek közül senkit nem kellett kórházban kezelni. Az előforduló tüneteket tekintve is különböztek a fertőzött felnőttek és gyermekek. a felnőtteknél a láz, a köhögés, a hasmenés és az ízérzési rendellenességek mutatják a fertőzést, a gyermekek 87 százalékánál azonban csak az ízérzékenység jelezte a Covidot. Nagyjából 12 éves kor felett jelentkezett a köhögés és láz.

Összefoglalva: bebizonyosodott, hogy a Covid-19-fertőzés után felépült gyermekek nagyon hatékony és tartós immunvédelmet fejlesztenek ki az új koronavírus-fertőzések ellen a gyakran nagyon enyhe vagy akár tünetmentes lefolyás ellenére.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés