Ónody-Molnár Dóra Oltani vagy sem? – Magukra hagyott szülők

A koronavírus-járvány közel két éve bénítja meg az életünket. Ugyanakkor a vírus olyannyira új, hogy tulajdonságairól, fertőzőképességéről, mutánsairól naponta jönnek ki friss kutatási eredmények – ezek most azt sugallják, hogy a gyerekeket általánosságban nem kell beoltani. A magyar kormány azonban nem folytat vitát ezzel kapcsolatban – minden a magukra hagyott szülők döntésén múlik.

A járvány kitörése után viszonylag hamar megérkeztek az oltóanyagok, amelyek célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a fertőzés kialakulását, illetve a legenyhébbre a betegség lefolyását. Jó okkal feltételezhető, hogy az oltottak, még ha elkapják is a vírust, elkerülhetik a kórházak intenzív osztályát. Az oltás várhatóan nagy mértékben csökkenti egy újabb járványhullám halálozási kockázatát a sérülékeny immunrendszerrel rendelkező krónikus betegek, az elhízással küszködők és az idős emberek között.

De vajon mi a helyzet a gyerekekkel?

Magyarországon – sok más fejlett országhoz hasonlóan – megkezdődött a 12 éven felüli gyerekek oltása. Csakhogy míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élénk vita folyik arról, hogy szükséges-e a gyerekeket oltani, addig idehaza alig esik szó arról, milyen tudományos érvek és ellen­érvek szólnak mellette és ellene. a magyar állam lényegében semmilyen vitát nem szentel ennek a témának. Az oltással kapcsolatos döntést az állam tehát úgy bízza a szülőkre, hogy alig elérhetők megbízható információk az oltás előnyeiről vagy esetleges kockázatairól, így arról sincs ismeretük, hogy mi a kockázatosabb a gyerekük számára, az oltás vagy az, ha elkapják a vírust. Ehhez képest viszont erőteljes a nyomás – különösen a pedagógusok érdekképviseletei részéről –, hogy minél több gyereket oltsanak be. Eközben a kormány visszafogottan ösztönzi a szülőket arra, hogy oltassák be a gyerekeiket.

„A gyerekekre maszkot tenni és az iskolák bezárása irracionális, tudománytalan gyermekbántalmazás” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk nemrégiben a New York Post című lapban. Karol Markowitz, a cikk írója arra figyelmeztet: friss bizonyítékok támasztják alá, hogy a gyerekeket nem fenyegeti a Covid-19, még csak nem is terjesztők. Markowitz egy, az Egyesült Királyságból származó tanulmányra támaszkodik, amely világosan leszögezi: a gyerekek sokkal alacsonyabb arányban terjesztik a koronavírust, mint a felnőttek. (Shamez Ladhani epidemiológus egy 141 iskolára kiterjedő vizsgálatot végzett, ahol a gyerekeket és az iskolai dolgozókat is monitorozták a Covid-19 kockázataival összefüggésben. a kutatóorvos megállapította, hogy a gyerekek nemigen viszik haza családjukhoz a vírust és nagyon kevéssé fertőznek. A legfrissebb kutatások tehát megerősítették azt a korábbi eredményt, hogy nem az iskolák a fertőzés központjai.)

Ha a kisgyermekek alacsony kockázatúak az iskolákban, mégis maszkot kényszerítünk rájuk, az nagy kockázatokkal jár – állapítja meg a New York Post újságírója, és egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: míg sok állami iskola bezárt a járványtól való félelem miatt, addig számtalan magán és egyházi iskola nem. Ezekben a gyerekek bejárhattak és sportolhattak, maszk nélkül élhették a mindennapi életüket. „És minden rendben zajlott: a nyitott iskolákkal rendelkező államokban nem volt több gyermekkoronavírus-eset, és biztosan nem volt több kórházi kezelés vagy haláleset” – állapítja meg a cikk, rámutatva arra, hogy szerinte a zárást követelő tanári szakszervezeteket felelősség terheli.

A New York Post – amely, tegyük hozzá, még ha ebben az ügyben nem is érvényesülnek feltétlenül a politikai törésvonalak, Trump elnök egyik támogatója volt – egy másik adatra is rámutat: egy ­McKinsey-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az iskola bezárása miatt a tanév végére „fölhalmozott” tanulási veszteség igen jelentős, különösen a matematika terén – a diákok átlagosan öt-kilenc hónapnyi tanulást veszíthetnek el ebben a tanévben. Ez a veszteség a színes bőrű diákoknál sokkal nagyobb, akár 6-12 hónapos lemaradás is lehet, szemben a fehér diákok 4-8 hónapjával.

A McKinsey-tanulmány a 2019–20-as tanév hatásait vizsgálva arra is rámutatott, hogy azok a diákok, akik olyan nappali tagozatos iskolába jártak, amelyet nem zártak be, vagyis részesülhettek a személyes oktatás előnyeiben, sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akiknek – és itt élesen fogalmaz a cikkíró - „az iskoláját a szakszervezetek és a politikusok közel egy teljes évig bezárták”. a lap szerzőjének konklúziója, hogy mivel a gyerekek nem ugyanúgy terjesztik a Covid-19-et, mint a felnőttek, ezért az iskolák nem tekinthetők fertőző forrásoknak. „A gyerekek ritkán betegednek meg a Covid miatt, és amikor ez megtörténik, az nem rosszabb, mint a megfázás. Ezt a tényt magunkévá kell tennünk, és fel kell szólalnunk azokkal a hivatalnokokkal, újságírókkal szemben, akik a gyerekeket fertőzőgócpontnak titulálják. (…) Hagynunk kell a gyerekeket újra élni, ha másként teszünk, az kegyetlenség, és igen, egyenlő a tudomány tagadásával” – írja Karol Markowitz.

A tudományos folyóiratok egyik fontos lapja, a NATURE júliusban szintén arról cikkezett, hogy a Covid-19 okozta halálozás vagy súlyos betegségek kockázata hihetetlenül ritka a gyermekek körében. A tudományos cikk kiemeli: a halálesetek fele olyan személyeknél fordult elő, akiknek komplex fogyatékosságuk, így magas egészségügyi ellátási igényük volt, például csöves etetés vagy légzési segítség. Ennek ellenére a cikkben Danilo Buonsenso gyermekorvos arra figyelmeztet, hogy e tanulmány nem értékelte a kevésbé súlyos lefolyású eseteket vagy a hónapokig elhúzódó tünetek előfordulását.

„Bár a súlyos, akut betegségek alacsony aránya fontos hír, de ez nem jelenti azt, hogy ne figyeljünk a gyerekekre. a legfontosabb, hogy amennyire csak lehetséges, ők is immunizálva legyenek” – fogalmaz a gyermekorvos.

A NATURE cikkében idézett kutatók azt találták, hogy egyes állapotok – elhízás, és/vagy szív-, illetve idegrendszeri rendellenességek – magasabb halálozási vagy intenzív terápiás kockázatokkal járnak a gyerekeknél is. De a kockázat abszolút növekedése nagyon kicsi volt.

Ezt támasztja alá az Egyesült Államok járványügyi hivatala, a CDC adatsora is, amely szerint a 12-17 éves, kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek közel harmada intenzív terápiás kezelésre szorult, de a legtöbb kórházba szállított tininek, az érintettek hetven százalékának volt valamilyen alapbetegsége. A CDC arra biztatja a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket.

Július végén a Berliner Zeitung egy új egyetemi tanulmányra hívta fel a figyelmet. E szerint a gyerekek hosszú távú immunitást fejlesztenek ki a Covid-19 ellen. a freiburgi, a heidelbergi, a tübingeni és az ulmi egyetemi klinikák egyöntetően arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírus-fertőzés enyhe lefolyású a gyermekeknél, ami azt jelenti, hogy kevesebb a tünetük, mint a felnőtteknek és sokkal jobb az immunvédelmük is. A Berliner Zeitung azt írja, hogy a fertőzésre adott immunválasz átlagosan erősebb volt a gyermekeknél, és tovább is tartott, mint a felnőtteknél, függetlenül attól, jelentkeztek-e tünetek. A cikk leírja a vizsgálat módszertanát is: 328 családot – ezeknek legalább egy tagja fertőzött volt – többször is megvizsgáltak. A kutatásban így összesen 548, 6 és 14 év közötti gyermek és 717 felnőtt vett részt. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál a családoknál, ahol van egy fertőzött ember, a gyermekek szignifikánsan kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a felnőttek. Fertőzés esetén a gyerekek ötször nagyobb valószínűséggel maradnak tünetek nélkül. Ennek ellenére az érintett gyermekek tizenegy-tizenkét hónappal a fertőzés után magasabb és hosszabb ideig tartó antitestszintet mutattak, mint a felnőttek. Emellett a vizsgálatban résztvevő fertőzöttek közül senkit nem kellett kórházban kezelni. Az előforduló tüneteket tekintve is különböztek a fertőzött felnőttek és gyermekek. a felnőtteknél a láz, a köhögés, a hasmenés és az ízérzési rendellenességek mutatják a fertőzést, a gyermekek 87 százalékánál azonban csak az ízérzékenység jelezte a Covidot. Nagyjából 12 éves kor felett jelentkezett a köhögés és láz.

Összefoglalva: bebizonyosodott, hogy a Covid-19-fertőzés után felépült gyermekek nagyon hatékony és tartós immunvédelmet fejlesztenek ki az új koronavírus-fertőzések ellen a gyakran nagyon enyhe vagy akár tünetmentes lefolyás ellenére.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!