Orbán feladta a vétót, de ettől még nem jön pénz
Olvasási idő kb. 6 perc
Az EU-s döntések mindig bonyolultak, mivel huszonhét ország és a központi intézmények alkudozása során rengeteg érdeket kell összehangolni. A sokrétegű döntések lehetővé teszik, hogy mindenki győztesnek hirdesse magát, de azért vannak dolgok, amiket igenis pontosan lehet tudni. Ezeket foglaljuk most össze.
Hétfőről keddre virradó éjjel a tagállamok állandó képviselői tartottak ülést, hogy a miniszterelnöki csúcs előtt megpróbálják lezárni a nyitva hagyott kérdéseket. December 13-a korai perceiben végre döntés született a Magyarországot érintő ügyekben.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti a jogállamisági eljárás végét.
Valójában éppen arról született döntés, hogyan kapcsolódik össze a gyakorlatban az uniós pénzek és a jogállami feltételek kérdésköre. Ami most történt, meghatározza majd az egész 2023-as évet. Mindezeken kívül a magyar kormány elengedte két vétófenyegetését is.
1. 55 százalék befagyasztva. A Magyarországnak címzett uniós költségvetésen belül három operatív program 65 százalékát javasolta az Európai Bizottság felfüggeszteni a (költségvetés felhasználásával kapcsolatos) jogállamisági problémák miatt. Ezt az arányt a keddi döntés 55 százalékra mérsékelte, ami azt jelenti, hogy a befagyasztott összeg 7,5 milliárd helyett 6,3 milliárd euró. Fontos hangsúlyozni, hogy soha korábban egyetlen EU-s országot sem sújtott ilyen szankció. Továbbra sincs konkrét időpontja a vissza nem tartott pénzek érkezésének, mivel az uniós költségvetés felhasználásához szükséges partnerségi megállapodások egyelőre meg sem születtek.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Maradt-e Magyarországnak szövetségese?
Változott-e az az elv, hogy előbb kell a magyar kormánynak teljesítenie, és csak aztán kap pénzt?
Mit adott fel mindezért cserébe a meghirdetett elveiből a magyar kormány?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Elolvasom
Mit tesz velünk a korrupció?
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Elolvasom
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Elolvasom
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
Elolvasom