Orbán kezébe kerülhet a kapcsoló

Mindent privatizálnak, az autópályák után az internetet is vihetik

Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a nemzeti távközlési szolgáltatást – az autópályákhoz hasonlóan – koncesszióba adja a kormány. Lényegében privatizálják azt az állami infrastruktúrát, amit uniós pénzen fejlesztettek fel. Az üzemeltetésre egyetlen szereplő lesz alkalmas, méghozzá az Orbán Viktorhoz köthető 4iG, amely az állam hathatós segítségével az elkövetkezendő években gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülhet a piacon, nemcsak az állami és üzleti szférában, hanem a lakosságiban is. Ez óriási befolyás, aminek alapja lehet egy állami beruházásban épülő kormányzati adatközpont is, amelynek már évek óta működnie kellene Gödön, de a ráköltött milliárdok ellenére a beruházás sehol sem tart.

A közelmúltban robbant a hír: együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. „A megállapodás célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül”.

A megállapodás keretében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami cégbe, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában, így téve lehetővé az állami vagyon magáncégbe való kihordását. A felek a nemzeti távközlési vállalat profiljának megfelelő társaságok apportjáról várhatóan az AH Zrt. átvilágítását és 2021. október közepéig történő vagyonértékelését követően határoznak majd. A közlemény hangsúlyozza: „az Antenna Hungária az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (Telenor Magyarország és Telenor Real Estate, CETIN Hungary), a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén”. 

Az eseményt ki-ki a maga vérmérséklete szerint értékeli, Hadházy Ákos például – szemben Mager Andreával – nem a nemzeti érdekeket vélte fölfedezni mindebben. Az ellenzéki politikus a közösségi médiában ezt írta: „ez a látszólag ártatlan közlemény is egy óriási disznóságról szól: az állami Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdona is Orbánék emberéhez kerül. Mit jelent ez? A kezükbe kerül a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. Megnyerheti az ellenzék a választást, de Orbánéknál lesz a kapcsoló és nem mellesleg, a rendszeren továbbított adatokhoz hozzáférés is – az egész hatalmas monopóliumot fog jelenteni. A műsorszórás eddig is állami monopólium volt, ezután magánmonopólium lesz.”

Minden egy kézben

Kétségtelen, hogy akár az, ami az Antenna Hungáriával történik, akár az, ami az elmúlt időszakban a 4iG-vel, összehangolt lépéssorozatnak tűnik, s ennek egyes elemei csak és kizárólag a miniszterelnök személyes jóváhagyásával történhettek meg. Forrásaink szerint az egész ügyletet, annak stratégiai jelentősége miatt, ténylegesen nem is a tárca nélküli miniszter, hanem Rogán Antal felügyeli. Az állami és a magáncég összevonásával egy monopolhelyzetbe kerülő társaság képe kezd kibontakozni, amire már van minta, elég csak az építőiparra gondolni. A 4iG ugyanakkor kötődik az Orbán-családhoz, így nem túl merész feltételezés arra a következtetésre jutni, amit Hadházy Ákos pedzeget: Orbánnál lesz a kapcsoló.  

De nem csak a kapcsolóról van szó, hanem annál sokkal-sokkal többről. 

2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az AH százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től, hozzávetőlegesen 56 milliárd forintért. Ezt a lépést akkoriban nem igazán bírálta senki, logikusnak tűnt, mint ahogy a nemzeti érdekekre való hivatkozás is megállta a helyét. Az AH ahhoz kicsi, hogy nemzetközi színtéren is labdába rúgjon, vagyis jelentősége idehaza van, így aztán eszköze lehet a politikai és a gazdasági érdekek megjelenítésének is. Az AH ugyanis a hírközlési infrastruktúrán keresztül szolgáltat, így adott esetben érvényesíthet politikai szempontokat is. A versenyszabályok miatt nyilvánvalóan nem szabhat meg eltérő sugárzási árat, vagyis ez nem lehet olcsóbb a kormány szívének kedves TV2 esetében, mint például a vele szemben kritikus RTL-ében, de számos más olyan eszköz van a kezében, amellyel, ha akarja, megnehezítheti ez utóbbi helyzetét. 

Az AH-nak elvileg, már csak a szolgáltatás természetéből adódóan is, a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá kellene tartoznia – nem véletlen, hogy tavaly márciusban Orbán Viktor a tárcavezető volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé nevezte ki, majd egészen váratlanul, kilenc hónappal később, december 31-i hatállyal felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgása egybeesik azzal a pillanattal, amikor elterjedt annak híre, hogy Palkovics benyújtotta lemondását, amit később a kormány és ő maga is tagadott. A kérdés az, hogy mi történt ebben a kilenc hónapban? Nos, információink szerint ez idő alatt született meg az a döntés, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Az igazi hatalom ugyanis ez: mindennek közös platformot kialakítani. Az érthetőség kedvéért, olyan ez, mint amit a kormány a hírszolgáltatással tett: bizonyos területeken, elsősorban vidéken, olyan buborékot alakított ki, amelyen belül csak azok a hírek jelenhetnek meg, amelyeket így vagy úgy, de maga kontrollál. Egy ilyen komplex szolgáltató társaság azzal, hogy az internetet, a távközlést és a műsorszolgáltatást egy kézben tartja, ugyanilyen, de jóval jelentősebb méretű buborékot teremthet ügyfelek és a hozzájuk tartozó adatok sokaságával. Mára közhely: az adat maga a hatalom. 

Terjeszkedés

Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést és ahol lehetett, keresztbe feküdtek, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt – ezt persze nem azt jelenti, hogy Fauszt kegyvesztetté vált volna, más állami megbízások estén várható a felbukkanása. Az Orbán-kormány pedig szép aprólékosan elkezdte a 4iG fölépítését, amit megkönnyített, hogy – bár valaha az Albacomp ilyen volt – mára nem maradt a piacon informatikai integrátor. A 4iG így aztán sorra nyerte az állami közbeszerzéseket, Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa a HVG múlt heti számában nem is tagadta, hogy a bevételeik 73 százaléka az államtól érkezik. Információink szerint a 4iG emberei minden költségvetési intézménybe bejárnak, ahol „tárt karokkal kell várni őket”. Ez lényegében központi utasítás.

Az idén bejelentették a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, s az őszre lezáruló akvizíció révén a 4iG belép a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók szélessávú internetes, valamint vezetékes és mobiltelefon szolgáltatást nyújtó nagyvállalatai közé. Időközben kiderült az is, hogy a 4iG az Antenna Hungáriával közösen alapított vállalatot CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven, amely ingyen kapja meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját. Ez azt is jelenti, hogy a 4iG így helyi, lokalizációs szolgáltatást is képes nyújtani és pontosan tudni fogja, hogy a felhasználók közül kit és milyen tartalom érdekel, melyek a kommunikációs szokásai. Bejelentették ugyanakkor azt is, hogy egy globális fókuszú, távközlési műholdakat üzemeltető társaságban is többségi tulajdont szerezhet az idén a 4iG, hiszen két leányvállalatával karöltve előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communications Ltd.-vel a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének a társaságban. A SpaceCom Magyarországon is rendelkezik ügyfelekkel, az egyik legjelentősebb partnere a Magyar Telekom, amelynek mintegy 200 ezres Sat TV ügyfélbázisa a SpaceCom műholdján át jut televíziószolgáltatáshoz. 

Az államosítás után ugyanakkor az Antenna Hungáriát is feltőkésítette az állam, s idén augusztusban pedig kulcsfontosságú döntés született: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. Ehhez tudni kell, hogy az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladja a 15 000 kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoznak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok. Lapunk szakértői szerint egy ilyen döntés, akárcsak a műhold­üzemeltetésről szóló, sosem valósulhatna meg a miniszterelnök személyes jóváhagyása nélkül.  Vagyis, ha minden az elképzelések szerint alakul, egy magáncég kezébe kerül az egységes kormányzati gerinchálózat adatforgalma, vagyis szinte a teljes állami adatforgalom, benne az összes minisztérium, állami hivatal, állami cég adatforgalmával. Ez önmagában is rendkívül súlyos adatvédelmi problémákat jelent, de az MVM Net megvétele az európai uniós kötelezettségeink felől nézve is súlyosan aggodalmakra ad okot, hiszen annak az állami infrastruktúrának a fejlesztéséhez, amelyet most privatizálnak, uniós forrásokat használtak fel. Az uniós pénzek felhasználásának szigorú feltétele, hogy a finanszírozott projektek lezárását követően a kedvezményezetteknek öt évig fenntartási kötelezettségük van. Az MVM Net Zrt. 2020-ban európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében. Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére 8 milliárd forint uniós közpénzt nyert, a projektek megvalósításának határideje 2021. december 31.

Mindez összegezve: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén, amelynek során a 4iG többségi tulajdonba jut az AH-ban, a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Úgy tudjuk, a végső terv ez. Sokatmondó, hogy a HVG múlt heti számában Jászai Gellért arra az elvi kérdésre, hogy ha az állam kiírna egy koncessziót a nemzeti távközlési infrastruktúra működtetésére, előnyben részesítené-e a szuperholdingot, egyebek mellett ezt válaszolja: „Ha viszont volna ilyen pályázat, az lenne a legfurcsább, ha a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését – a tulajdonába kerülő MVM Neten keresztül – ellátó Antenna Hungária nem mérettetné meg magát a koncessziós jogokért zajló versenyben.”

A 4iG kezében tehát mérhetetlen hatalom látszik összpontosulni, ehhez immáron csak egy láncszem hiányzik: egy adatközpont. 

De úgy tűnik, ez sem lesz akadály. 

Göd előtte, Göd utána

2016 végén jelentették be, hogy a kormány két adatközpontot alakít ki – az egyiket a Fehérvári úton, a másikat Gödön. A Fehérvári úti 27,8 milliárd forintos beruházás nyomán helyhez jutott a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, amely a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőrségtől és más forrásokból gyűjti és elemzi az információkat. A másik, a gödi adatközpont megépítése azonban sehol sem tart.

Annak idején Kara Ákos, a nemzeti fejlesztési tárca akkori államtitkára azt mondta: a gödi beruházás célja elsősorban az állami adatvagyon elhelyezésére szolgáló, nemzeti tulajdonban lévő, a kormányzati és az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű igényeit kiszolgáló adatközpont kialakítása. A gödi helyszínt hosszas mérlegelés után választották ki. Fontos szempont volt a jó megközelíthetőség, de figyelembe vették a természeti és ipari katasztrófák elkerülésének szükségességét is.

A tízezer négyzetméteres létesítményből az első ütemben nettó 2000 négyzetmétert terveztek szerverteremnek. Az MVM Net akkori vezérigazgatója azt nyilatkozta: a készülő adatközpontot a legmodernebb, jövőálló technológiával szerelik fel. 2016-ban azt ígérték: a központ nem egészen egy év múlva már működni fog. Ez nem valósult meg. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján 2017. április 27-én tették közzé a projekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezek szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 16,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. A projekt célja – idézzük – „az állami tulajdonban lévő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatásorientált, nagy teljesítményű kormányzati adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan és zavartalanul üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alapinfrastruktúrát”.

Azóta annyit tudni, hogy a kormány több milliárd forintot irányított át – de még mindig csak az adatközpont előkészítésére. Hogy ezek a pénzek az elmúlt évek során miként hasznosultak, nem tudni, egyelőre úgy néz ki, sehogy, viszont, ha a fejlesztés valóban megvalósul, akkor bizonyos, hogy a gödi központ lesz az 4iG tevékenységének adatbázisa.

A 444 korábbi közléseiből tudjuk, hogy a Corvinuson végzett Jászai Gellértnek a kilencvenes években egy tanácsadó cége volt, amellyel előbb a plázabizniszben dolgozott, majd a kétezres évek elején az SCD Grouppal szállodaépítésben és turisztikai fejlesztésekben volt érdekelt. A lap forrásai szerint Jászai 2006 után többször is találkozott Orbán Viktorral, akivel az SCD Group balatoni terveiről egyeztethetett. Cége a tőzsdére lépése előtt a válság miatt került padlóra, s az ingatlanjai és a megszerzett üzletei Simicska Lajos köréhez kerültek. „Jászai 2014 után a felemelkedő Mészáros-birodalomban tért vissza a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. elnökeként, majd az Opus Global Nyrt. igazgatósági tagjaként, ahol operatív feladatokat is ellátott, Jászait fideszes körökben csak mint a birodalom consigliere-jét emlegették” – írja a 444, amely fölidézi, hogy a korábbi években komoly veszteséget termelő 4iG 2018 nyarán vált eladóvá, s Mészáros Lőrinc ezután vette meg, majd a cég – így a 444.hu – személyesen Orbán Viktor döntésére került Jászaihoz.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.