Orbánnak és lengyel barátjának Putyin a példa az internet lekapcsolásában (is)

Képzeljünk el Orbán Viktorra és Jarosław Kaczyńskire festett, egymásba rakott, egyre kisebb, kettészedhető matrjoska babákat. Ha a magyar kormányfő figuráját nyitjuk szét, benne Varga Judit ül, ha a lengyel kormánypárt elnökét, akkor Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter. De végül mindkét esetben eljutunk legbelül egy kicsi Vlagyimir Putyinhoz. Miért akarná orosz mintára Lengyelország és Magyarország is lekapcsolni az internetet?

Harmincegy évvel a demokratikus rendszerváltás után Kelet-Európában az egykori Szovjetunió és szatellit-államai romjain új szövetség formálódik. Akárcsak 1990 előtt, a fő karmester ezúttal is Moszkvából dirigálja a tempót, de ezúttal nem marxista-leninista elvek mentén, hanem autoriter, illiberális, nacionalista pozícióból. Az Európai Bizottság, az EB Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt, Magyarországgal szemben a civil szervezetek és a sajtó elleni fellépések miatt indította el az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást. Minden esetben a jogállamiság megsértésére a mintát orosz példa adta.

Amikor tavaly december 3. és 5. között a Mesterséges Intelligencia Fejlődése Konferencia fő panel-beszélgetésén Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke befejezte hozzászólását, még senki nem gondolta, hogy a Kreml újabb politikai szabadalmat enged útjára. Az IT-s szakemberek, adatelemzők és vezető technológiai vállalatok seregszemléjét 2016 óta szervezi meg a legnagyobb orosz állami bank, a Szberbank. Putyin beszédében kiemelte, hogy az interneten ugyanolyan mértékben kellene érvényesülniük az emberiség által évezredek alatt kialakított erkölcsi és etikai normáknak, mint az élet más területein.

Másfél héttel később, december 16-án Varga Judit magyar igazságügyi miniszter cenzúrával vádolta meg a Facebookot, mert egy korábbi posztja miatt szerinte töredékére csökkentették oldala elérhetőségét. Szükség esetére a jogszabályi környezet megváltoztatását is megígérte. December 17-én Zbigniew Ziobro lengyel kollégája jelentette be, hogy szeretnék kiegyensúlyozni az interneten a szólásszabadságot és olyan intézményt létrehozni, amely lehetőséget ad például a Facebookon blokkolt felhasználónak a jogorvoslatra. Mindeközben Oroszországban már egy hónapja tárgyalta a parlament alsóháza az orosz internet ellenőrzését biztosító törvénycsomagot, amelyet december 23-án elfogadtak. 

Az új törvény felruházza a Roszkomnadzor állami cenzúrahivatalt, hogy részben vagy egészben internetes platformokat blokkoljon, ha azok „cenzúrázzák” vagy „diszkriminálják” az orosz médiát. Valójában itt arról van szó, hogy a Youtube leszedte a Cargrad nevű orosz tévécsatornát, amely Konsztantyin Malofejev gazdasági szankciókkal sújtott orosz Kreml-barát oligarcha tulajdonában áll. A képviselők elfogadtak egy másik törvényt is, amely az interneten megjelenő „rágalmazó” megjegyzéseket büntetné, illetve megtorlással fenyeget olyan felületeket is, amelyek „illegális tartalmat”, „az állam felé tiszteletlenséget mutató” információkat tartalmaznak. Az ügyészség javasolhatja további büntetésként az adott oldal forgalmának lassítását vagy blokkolását is. 

Egy további törvény az olyan internetszolgáltatókra vonatkozik, amelyek Oroszországban betiltott tartalmakat tesznek közzé. Ilyen elkövetőre az orosz piacon elért forgalma ötödének értékében járna pénzbüntetés. Nem kellett sokat várni a törvény első alkalmazására sem. Az Alekszej Navalnij nevéhez fűződő januári demonstráció körüli politikai harc egyre inkább a közösségi hálózatokon zajlik. A Kreml büntetést vetett ki azon oldalak tulajdonosaira, ahol nem távolították el az ellenzéki demonstrációra hívó közleményeket. A Roszkomnadzor cenzúrairoda nagyjából négymillió rubel bírságot szabott ki a Facebookra, az Instagramra, a Twitterre, a TikTokra, a Youtube-ra és a VKontakéra.

Az Oroszországot kívülről fenyegető nyugati támadás a putyini propaganda egyik legrégibb alaptörténete. Az elnök paranoiás félelme a színes forradalmaktól újabb elemmel bővült az ukrán-orosz háború kirobbanása idején. Moszkva kénytelen lenne saját rendszerét használni, ha a Nyugat beváltja egyik állandó fenyegetését, és az országot levágja az internet-alapú nemzetközi fizetési rendszerről. Valójában Oroszországban még 2014-ben kezdték el fejleszteni a belgiumi alapú SWIFT pénzügyi rendszer alternatíváját, miután Moszkva ellen a nyugati országok gazdasági szankciókat vezettek be a Krím-félsziget elfoglalása miatt. Oroszország attól tartott, hogy Irán sorsára jut. Emlékezetes, hogy a közel-keleti országot még 2012-ben levágták a globális pénzügyi rendszerről, és időnként újabb iráni bankokat választanak le a „nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása érdekében.”

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!