Ónody-Molnár Dóra Óriási megszorító csomagot vezet be a kormány

Az extraprofit valójában hatalomból kovácsolt pénz - mondja Iványi György közgazdász. Azaz, extraprofitról ott keletkezik, ahol nem a vevők és eladók alkuja határozza meg az árakat, hanem a korrupció és a politikai kapcsolat. A kormány mégsem az állami köldökzsinóron táplált oligarchákat, hanem a valódi versenyt folytató vállalkozásokat kopasztja meg.

Akció

A kormány hatalmas megszorító csomagról döntött: a bankszektort 300 milliárdos, a biztosítókat 50 milliárdos, az energiaipart 300 milliárdos adóval terheli meg, de megszorítják a kiskereskedelmi szektort is, ahonnan 60 milliárdot szednek be. A kormány további szereplőket is elvonással sújt: a telekommunikációs vállalatoktól 45 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, a gyógyszerforgalmazó szektortól pedig 20 milliárdot akar beszedni.

Pontosan lehetett tudni, hogy azt a pénzt, amit a kormány a választások előtti osztogatással kiszórt a 13. nyugdíjjal és a gyerekes családok személyi jövedelemadója egy részének visszatérítésével, vissza kell valahogy szereznie. Igen, pontosan lehetett tudni, a szakemberek előre meg is mondták, hiszen nemhogy fedezete nem volt ennek a temérdek pénznek, az osztogatást ráadásul egy rendkívül instabil világpiaci környezetben indította el a kabinet. (Februárban, vagyis a nagy osztogatás hónapjában „még csak” a globálisan elszabaduló infláció miatt, azóta pedig a háború is válságos időket vetít előre.)

És ezen a ponton visszaüt egy régi hiányosság is: a magyar oktatásból szinte teljességgel hiányzik a 21. századi készségek fejlesztése, a modern világunkhoz minimálisan szükséges alapok oktatása, így az iskolák zömében alig adnak pénzügyi alapismereteket a gyerekeknek – tisztelet néhány intézménynek, ahol próbálkoznak ilyesmivel, de rendszerszinten semmilyen formában nincs benne a felelős gazdálkodással kapcsolatos ismeretek mélyítése az iskolák mindennapjaiban.

Pedig rengeteg populista, osztogató intézkedés válna a választópolgárok előtt üres lufivá annak a tételnek a pontos ismeretével, hogy „nincs ingyen ebéd”.

Persze, akkor sem lenne egyszerű dolguk a politikusoknak, ha az emberek értenék azt a másik fontos tételt, hogy egy költségvetésünk van, az abban lévő pénzt pedig mi, állampolgárok tesszük bele, méghozzá rengeteg munkával. Tehát, amikor felelőtlenül gazdálkodik a kormány az általunk megtermelt pénzzel, akkor valójában ezt a saját izzadságunkkal, szorgalmunkkal megtermelt jövedelmet herdálja el.

Márpedig a választások előtti osztogatás – ami hatalomtechnikai szempontból parádésra sikeredett, hiszen a kormánypárt népszerűsége már ezekkel az intézkedésekkel óriásira duzzadt, és a háború hatásai ekkor még nem is jelentkezhettek a közvélemény-kutatási adatokban – egy olyan gazdaságra ült rá, amely éppen csak, hogy kilábalt – illetve egyes szektorai még csak kis sem lábaltak – a koronavírus okozta válságból.

Ráadásul 2021-ben már jelentkeztek a gazdaság mesterséges „túlfűtésének” jelei is, vagyis ömlött az olcsó hitel és az uniós pénz egyaránt. Ez beruházási buborékokat hozott létre. Ennek kapcsán a kormány és a jegybank elnöke között is vita alakult ki. A Magyar Nemzeti Bank elnöke, ­Matolcsy György egy 2021 nyarán megjelent írásában bírálta a kormány fiskális politikáját, szerinte ugyanis az akkor tervezett, 2022. évi 5,9 százalékos költségvetési hiány túl nagy. Matolcsy vissza akart térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a folyamatosan csökkenő államadóssághoz.

A kormány másképp döntött, a gyeplőt a lovak közé dobta, elengedte a hiányt.

Matolcsy amiatt is bírálta a kormányt, hogy az „vasba és betonba”, nem pedig „képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”, utalva arra, hogy a tudásszint csökkenése a fenntarthatóságot veszélyezteti. A jegybank el is kezdte emelni az alapkamatot 2021 nyarán, de akkorra már a magyar infláció európai összehasonlításban is az egekben volt. Vagyis: az infláció már a háború kitörését megelőzően is egyre durvább méreteket öltött. Erre jött rá a választási osztogatás és a háború. Mindebből szükségszerűen következik a költségvetési kiigazítás.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!