Mennyit ér egy poszméh, egy pillangó, mennyi a gazdasági értéke egy belvárosi zöldterületnek, egyáltalán, pénzben kifejezhető-e az ózonréteg értéke? Az ökológiai közgazdászok abban bíznak, hogy a döntéshozók az összegek láttán meggyőzhetők: a természeti értékek megvédése anyagi haszonnal is jár. Kelemen Eszterrel, az ESSRG Nonprofit Kft. kutatójával és Tanács Eszter térinformatikussal, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatójával beszélgettünk.
"Több mint 230 ezer ember halt meg Magyarországon csak 2015 és 2019 között olyan halálokok miatt, amelyek elkerülhetők lettek volna". 2005 és 2019 között 3000 milliárd forintra tehető pénzkivonás történt a magyar egészségügyből Orosz Éva, a közgazdaságtudomány és a szociológiai tudományok doktora, az ELTE emeritus professzora számításai szerint. Magyarország az 1980-as évek egészségügyi rendszerének rossz köreit futja, ugyan magasabb technológiai szinten, de súlyos emberierőforrás-krízissel súlyosbítva.
Mostantól az a fő kérdés, hogy az Európai Bizottság mennyire elszántan akarja ellenőrizni az uniós források magyarországi felhasználását. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa arra számít, hogy a magyar kormány újabb támadást indíthat a civil szervezetek ellen, hogy azok minél kevésbé tudjanak részt venni a feltételek teljesítésének nyomon követésében.
Sorsdöntő hónapok előtt áll Magyarország, Orbán Viktor ugyanis még nem döntötte el, eleget tesz-e az uniós pénzek kifizetéséhez kapcsolódó elvárásoknak, mert azok alapjaiban érintenék a NER-t. Ez a kérdés a kormányt is megosztja, amely robbanásközeli állapotban van. Ugyanakkor Orbán bizalmasai folyamatosan tárgyalnak más külső finanszírozási lehetőségekről, de azok óriási kockázatot jelentenek – nyilatkozza lapunknak Ujhelyi István. Az MSZP színeiben EP-képviselői mandátumot szerző politikust a jövőjéről is kérdeztük.
Fél év elteltével ismét beszélgetésre hívtuk Labanino Rafael és Unger Anna politológusokat, hogy megvitassuk, milyen rendszerben élünk 2022 végén, a negyedik kétharmad világában. Mely fázisánál tart az orbáni autokrácia, van-e mozgástere az ellenzéknek, változást hozhat-e az oktatási tiltakozóhullám és az Európai Unió kritikusabb magatartása? A kutatói kilátások távolról sem hurráoptimisták, de úgy látják, a rezsim törékennyé válik, ha tartósan nélkülözni kénytelen az uniós pénzeket.
Ha a lassan magunk mögött hagyott 2022-es évet dokumentálni kellene, akkor mindenképpen ki kell emelnünk azt a nyertes pert, amelyet a Figyelő hetilap ellen indított 34 olyan személy, aki megelégelte, hogy az időközben megszűnt sajtótermék hazaárulónak nevezte és listázta őket. Az ítélet szerint „hamis, szükségtelen, ráadásul a történelmi hagyományok miatt félelemkeltő” is volt a közlés. Nem lehet tehát büntetlenül rágalmazni, kipellengérezni senkit – és ez alól a lakájmédia sem kivétel. A Helsinki Bizottság ügyvédjével, az ügyet képviselő Fazekas Tamással beszélgettünk, akit a hazai igazságszolgáltatás állapotáról is kérdeztünk.
Nem számíthatnak rendszerszintű segítségre azok, akik maguk nevelik gyereküket – a kormány ugyan nem stigmatizálta őket, de kétségtelen, hogy nem is segíti ezt a családformát, amely támogatás híján veszélyek sokaságát rejti magában.
