Ha nem megy reális gazdaságpolitikai lépésekkel, akkor majd megy vezényszóra. Legalábbis úgy tűnik, most ez a kormányzati stratégia az infláció letörésére. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiós interjújában közölte: elvárja Matolcsy György jegybankelnöktől és Varga Mihály pénzügyminisztertől, hogy kezdjenek valamit az inflációval, konkrétan: vigyék le 10 százalék alá 2023 végéig.

A miniszterelnök azt állítja, hogy az inflációt felerészben az Oroszország elleni szankciók okozzák, amelyek kivezetése azonnal meghozná az általa várt eredményt. Mivel utóbbira perpillanat viszonylag kevés ráhatása van Magyarországnak, a két megszólított állami vezető törheti a fejét, hogy mit is lehetne tenni. Matolcsy György lépett elsőként, nem sokkal a miniszterelnöki utasítás kérés elhangzása után az MNB  sajtótájékoztatót tartott, Virág Barnabás alelnök pedig bejelentette, hogy a központi bank megemeli a kamatfolyosó felső szélét.

Két héttel azután, hogy Matolcsy leszögezte: nem lesz több kamatemelés.

Mielőtt bemennénk a kamatfolyosó kérdésébe, érdemes belenézni a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésébe, a fogyasztói árakról. Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, ami a miniszterelnököt is a baj elismerésére kényszerítette. A KSH szerint szeptemberben az előző év ugyanezen hónapjához képest átlagosan 20,1 százalékkal, idén augusztushoz képest pedig 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ezen belül megint az élelmiszerek drágulása volt a legdrasztikusabb, egy év alatt 35,2 százalékos. És ez még mindig csak az átlag.

Egy-egy terméket külön is megnézve azonnal látszik, hogy miért érzi az ember sokkal magasabbnak az inflációt annál, amit az átlag mutat. Egy év alatt a kenyér 76,2, a sajt 68, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3, a margarin 61,2, a száraztészta 60,2, a tojás 53,7 százalékkal drágult. Nem csak az élelmiszer lett drága, de a fűtés és a világítás is. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia ugyanis 62,1 százalékkal drágult. A szeptemberi magyar infláció az észt, a lett és a litván után a negyedik legrosszabb az Európai Unióban, ahol ugyancsak rekordmagas a drágulás. Szóval szinte mindenütt nehéz, de Magyarországon különösen rossz a gazdasági helyzet.

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Az MNB tehát intézkedett, s nem csupán szóbeli beavatkozás formájában, a piac nyugtatásával, hanem a gyakorlatban is. Egyrészt a Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, és a jegybanki alapkamatláb változatlansága mellett a kamatfolyosó felső szélének emeléséről döntött. Az O/N fedezett hitel kamatát 15,5-ről 25 százalékra emelte, továbbá az 1 hetes fedezett hiteleszközét felfüggesztette. Folytatja a korábban bejelentett likvidátás szűkítő lépéseit, azaz felesleges pénzt köt le a piacról, alig néhány napja már lekötött 2600 milliárd forintot. A bankok ennyi pénzt helyeztek el nála kéthónapos futamidővel. Illetve vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt (devizát vesz forintért).

Hogy miért fontos a kamatfolyosó alsó és felső határa?