Pánikintézkedésekkel próbálja Matolcsy megállítani a forint zuhanását

Szabó Brigitta | 2022.10.15. 09:20

Olvasási idő kb. 8 perc

Megkértem a jegybankelnököt és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére felezzék meg a jelenlegi inflációt, hogy egyszámjegyű legyen - mondta a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. Parancsra talán sikerül. Mert gazdaságpolitikai és monetáris eszközökkel jelenleg megfékezhetetlennek tűnik. Az eddigi intézkedések kicsit sem lassítottak az elszabadult árak emelkedésén és a forint is napról-napra gyengébb. A héten egy dollárért már közel 450 forintot kellett adni, 40 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A miniszterelnöki felszólításra az MNB brutálisat lépett pénteken.

Ha nem megy reális gazdaságpolitikai lépésekkel, akkor majd megy vezényszóra. Legalábbis úgy tűnik, most ez a kormányzati stratégia az infláció letörésére. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiós interjújában közölte: elvárja Matolcsy György jegybankelnöktől és Varga Mihály pénzügyminisztertől, hogy kezdjenek valamit az inflációval, konkrétan: vigyék le 10 százalék alá 2023 végéig.

A miniszterelnök azt állítja, hogy az inflációt felerészben az Oroszország elleni szankciók okozzák, amelyek kivezetése azonnal meghozná az általa várt eredményt. Mivel utóbbira perpillanat viszonylag kevés ráhatása van Magyarországnak, a két megszólított állami vezető törheti a fejét, hogy mit is lehetne tenni. Matolcsy György lépett elsőként, nem sokkal a miniszterelnöki utasítás kérés elhangzása után az MNB  sajtótájékoztatót tartott, Virág Barnabás alelnök pedig bejelentette, hogy a központi bank megemeli a kamatfolyosó felső szélét.

Két héttel azután, hogy Matolcsy leszögezte: nem lesz több kamatemelés.

Mielőtt bemennénk a kamatfolyosó kérdésébe, érdemes belenézni a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésébe, a fogyasztói árakról. Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, ami a miniszterelnököt is a baj elismerésére kényszerítette. A KSH szerint szeptemberben az előző év ugyanezen hónapjához képest átlagosan 20,1 százalékkal, idén augusztushoz képest pedig 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ezen belül megint az élelmiszerek drágulása volt a legdrasztikusabb, egy év alatt 35,2 százalékos. És ez még mindig csak az átlag.

Egy-egy terméket külön is megnézve azonnal látszik, hogy miért érzi az ember sokkal magasabbnak az inflációt annál, amit az átlag mutat. Egy év alatt a kenyér 76,2, a sajt 68, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3, a margarin 61,2, a száraztészta 60,2, a tojás 53,7 százalékkal drágult. Nem csak az élelmiszer lett drága, de a fűtés és a világítás is. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia ugyanis 62,1 százalékkal drágult. A szeptemberi magyar infláció az észt, a lett és a litván után a negyedik legrosszabb az Európai Unióban, ahol ugyancsak rekordmagas a drágulás. Szóval szinte mindenütt nehéz, de Magyarországon különösen rossz a gazdasági helyzet.

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Az MNB tehát intézkedett, s nem csupán szóbeli beavatkozás formájában, a piac nyugtatásával, hanem a gyakorlatban is. Egyrészt a Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, és a jegybanki alapkamatláb változatlansága mellett a kamatfolyosó felső szélének emeléséről döntött. Az O/N fedezett hitel kamatát 15,5-ről 25 százalékra emelte, továbbá az 1 hetes fedezett hiteleszközét felfüggesztette. Folytatja a korábban bejelentett likvidátás szűkítő lépéseit, azaz felesleges pénzt köt le a piacról, alig néhány napja már lekötött 2600 milliárd forintot. A bankok ennyi pénzt helyeztek el nála kéthónapos futamidővel. Illetve vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt (devizát vesz forintért).

Hogy miért fontos a kamatfolyosó alsó és felső határa?

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mi az értelme az MNB lépésének?

Megállítja-e ez a lépés az infláció növekedését?

Milyen szerepet játszik a forint gyengülése az infláció növekedésében?

Ki a felelős mindezért: a szankciók vagy a kormány?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés