Szabó Brigitta Politikai játszmák – A kormány várhatóan csak a választásokig nem kéri az uniós pénzt

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint idén akkor is megvalósulhat a kormány által várt hat százalékos gazdasági növekedés, ha egyetlen eurocent sem érkezik az Uniótól. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint ez minden bizonnyal így lesz, hiszen világszerte visszarendeződnek a válságba került gazdaságok, köztük a magyar is. Akkor is így lenne, ha kormány semmit sem tenne ennek érdekében. Ugyanakkor a közösségtől kieső forrásokat valahonnan pótolni kellene, hiszen a helyreállítási alap pénzei már be vannak tervezve a jövő évi költségvetésbe. Szerintük Varga Mihály politikai nyilatkozatot tett, ami vélhetően a jövő évi választásokig érvényes.

„Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. Abban bízunk, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül észszerű megoldást találni. A magyar kormány azt vállalja, hogy az uniós pénzek felhasználásakor szem előtt tartja a környezettudatos gazdaságfejlesztés kialakítását és a digitalizáció elősegítését. Konstruktívak vagyunk, együttműködünk, de fontos megjegyeznem, hogy Brüsszel szégyenteljes hozzáállása a magyar gazdaság helyzetét nem befolyásolja” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origónak adott interjújában. Mint nyilatkozta, a jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is hat százalék fölött nőhet idén, ha az EU-tól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig.

Azzal, hogy ebben az évben megvalósulhat a hat százalékos GDP bővülés, a lapunk által megkérdezett közgazdászok is egyetértenek, mondván, a növekedés a gazdaság természetéből adódik. Akkor is növekedés lenne, ha a kormány semmit sem tenne, az újraindult gazdaság – ahogy világszerte mindenütt – a tavalyi év mesterséges megállításait, lezárásait hozza be. Ugyanakkor Győrffy Dóra, Csaba László és Mellár Tamás is úgy vélik, Varga Mihály megnyilatkozása az uniós pénzek szükségtelenségéről sokkal inkább politikai célzatú, mintsem valós gazdasági megfontolásokon alakuló szakmai kijelentés.

 – Kampány van, nem tudnak jobb témát találni az EU-ellenességnél – mondta Csaba László, a CEU professzora, az MTA doktora.

– A lakosság 85 százaléka uniópárti és 69 százaléka szeretné, ha itt is euró lenne a hivatalos fizetőeszköz – hivatkozott a legújabb felmérésekre Győrffy Dóra egyetemi tanár, az MTA doktora.

– Magyarország számára nincs élet az EU-n kívül, és ezt a kormány is pontosan tudja – tette hozzá Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, az MTA doktora, a Párbeszéd országgyűlési frakciójának tagja.

Varga Mihály egyébként a helyreállítási alap (RRF) pénzeiről beszélt. Az eredeti uniós javaslat szerint a koronavírus okozta károk enyhítésére, a gazdaságok újraindítására létrehozott eszköz pénzügyi keretéből Magyarországnak 3382 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és 2500 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésére. A magyar kormány úgy döntött, hogy a hitelből nem kér, a másik részből is csak 2500 milliárd forintot használ fel.

A hivatalos indoklás szerint a kölcsön azért nem kell, mert nem akarják eladósítani az országot. A hitelt nulla százalékos kamattal kapják a tagállamok, s az Európai Bizottság számításai szerint 2027-ben, amikor majd el kell kezdeni törleszteni, várhatóan ismét negatív kamatok lesznek a világban, vagyis végeredményben kevesebb pénzt kell visszafizetni, mint amennyit most megkap az ország. Ráadásul, ahogyan Győrffy Dóra mondta, való igaz, hogy a világban most alacsonyak a kamatok, vagyis a piacon is lehet olcsó hitelt kapni, ám ez nem tartós állapot. Az USA-ban jelenleg öt százalék az infláció, a FED kamatemelési ciklust helyezett kilátásba. Ha az elérkezik, vagyis az amerikai állam kamatot fizet az államkötvények után, a befektetők figyelme oda fog irányulni és kivonják a pénzeket a feltörekvő piacokról.

– Ilyenkor szoktak válságba kerülni az utóbbi gazdaságok – mondta. Vagyis szerinte a nulla százalékos hitel hiányozni fog.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!