Politikai panoptikumból választhatnak a palesztin fiatalok

Manyasz Róbert | 2021.04.20. 12:58

Olvasási idő kb. 14 perc

A regionális hangsúlyok az iszlám világ súlyos belső törésvonalai, a szunnita-síita szembenállás, a szaúdi-iráni egymásnak feszülés irányába tolódtak. Ezt tetézte a muszlim társadalmak többségében tapasztalható frusztráció, amelyet a globalizációhoz való adaptáció kurdarcának élménye táplál. A palesztin társadalom állatorvosi lóként produkálja e folyamat valamennyi szimptómáját. Érthető, hogy nagy a nemzetközi várakozás az elkövetkező hónapokban rendezendő választásokkal kapcsolatban. Parlamentet tizenöt, elnököt tizenhat éves szünet után választanak.

Az állami struktúrában a törvényhozást megtestesítő Palesztin Törvényhozó Tanács (a Palesztin Nemzeti Hatóság parlamentje) 2006-os január 25-i megválasztása súlyos következményekkel járt. A választást a Hamasz nyerte, s veszített a Fatah. Ez a világi nacionalista mozgalom jelentette évtizedeken át az Izrael elleni küzdelmet, ez volt más szervezetekkel együtt a Palesztin Felszabadítási Szervezet. És ők egyeztek ki Izraellel, kötötték meg 1993-95-ben az oslói megállapodásokat. Ezzel a Fatah tényleges hatalma a Jordán-folyó nyugati partjának (Ciszjordánia) enklávéira szorult. A világ egyik legsűrűbben lakott pár száz négyzetkilométeres területe, az Izrael által elzárt, több mint kétmilliós Gázai-övezet a választásokon győztes Hamász kezébe került. A Fatah és a vele szemben egykor iszlamista alternatívaként indult szervezet között kvázi-polgárháború robbant ki. Ez tíz éven át egyfajta patthelyzetbe hozta, megbénította a palesztin politikát. Szinte ezzel egy időben – regionális szinten – marginalizálódott az arab-izraeli kérdés.

A palesztin politikát szponzoráló országok figyelme az Öböl térségébe fókuszáló szaúdi-iráni versenyre irányult, majd a részben ennek kapcsán a Szíriában, Jemenben és máshol felpörgő proxy, más szóval megbízottak folytatott háborúkra. Az utóbbi években végül látványos változások történtek az arab országok és Izrael között. Az Öböl-monarchiák közül az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein, Észak-Afrikában Marokkó és Szudán kezdte rendezni kapcsolatait a zsidó állammal. Miután egyre több arab kormány látta be az Izraellel szemben addigi teljes elutasítás politikájának értelmetlenségét, az addig közös arab sorskérdésként kezelt palesztin ügy támogatása is alábbhagyott. Ezen az úton indult el az arab országok vezető szerepét egyre inkább magának vindikáló Szaúd-Arábia is.

Van még egy külső, kellően nem hangsúlyozható tényező, amely szintén a befagyott palesztin politikai élet újra indulását sürgeti. Míg Donald Trump látványosan negligálta a palesztin felet s elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, az új elnök, Joe Biden kormánya deklarálta: a kérdés kétoldalú rendezése mellett áll. Ebbe a globális és regionális folyamatba illeszkedik, hogy az Izraelt korábban elismerő Egyiptom és Jordánia, valamint az új kiegyezők, az Emírségek és Bahrein nyomására idén februárban Kairóban a palesztin politikai pártok között megszületett az megegyezés az új választások kiírásáról. Ezekre azonban – szinte valamennyi közel-keleti elemző szerint – senki sincs még felkészülve. A Fatah-ot Jasszer Arafat halála óta vezető Mahmúd Abbász (Abú Mázen), aki 2005 óta a Palesztin Hatóság elnöke, idén lesz 86 éves. A hatalomban korrumpálódott s megfáradt politikus távozását mértékadó közvéleménykutatások szerint a lakosság kétharmada támogatja, szervezetének pedig maximum a Nyugati Parton adnak esélyt.

A Fatah-ot évtizedek óta belső hatalmi harcok gyengítik. A soha nem távozott első generációs elaggott vezetés utáni korszakra bejelentkező népszerű politikusok személye is vitatott. A középkorúak körében és általában a ciszjordániai középosztályban a legnagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező, Marván Bargúthi ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben. Bargúthi sokáig volt a palesztin fiatalság favoritja, s annak idején már Arafattal is szembekerült. Börtöncellájából továbbra is aktív, sokak szemében máig megtestesíti a Fatah régen elveszetett politikai dinamizmusát. A szervezet másik befolyásos személyisége, Mohamed Dahlán évek óta emigrációban él az Emírségekben. Az évtizede korrupcióval és összeesküvéssel vádolt politikus hosszú ideje a Fatah legagilisabb politikusa, aki külföldről is rendkívül aktív: az arab média szerint – emírségi támogatással – szerepet játszott a jemeni polgárháborúban éppúgy, mint az Emírségek, Bahrein és Izrael közeledésében. Személye megkerülhetetlennek tűnik a választásokon. Már csak azért is, mert ő azon Fatahhoz köthető vezető, aki a legközelebb áll a Hamászhoz. Az iszlamista szervezet engedélyével évek óta szervez segélyszállítmányokat az Emírségekből a Gázai-övezetbe. Idén márciusban több tízezer Covid-elleni oltást küldött – valószínűleg nem függetlenül a lassan beinduló választási kampánytól.

Bár a másfél évtizede nagy győzelmet aratott a Hamász most is a legerősebb politikai erőnek tűnik, belső feszültségek ezt a szervezetet is erodálják. Hatalma a Gázai-övezetben kizárólagos. Ott a nyugati világ legtöbb országának terrorista-listáján szereplő iszlamista szervezet egyaránt uralja a teljes politikai és civil szférát. Miután külföldről, szélsőséges szunnita forrásokból és iráni támogatásokból felépített szociális intézményhálózata révén már korábban kezében tartotta a helyi állami újraelosztási funkciókat, a 2006-os győzelem után a politikai vezetés is kizárólagosan a kezébe került. Valódi iszlám államot működtet. Úgy – teszi hozzá Mohamed Allús libanoni politológus-újságíró, az iszlám szélsőséges mozgalmak szakértője –, hogy mindeközben az enklávéban még a közművek sem működhetnek Izrael nélkül.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés