Pro és kontra: százezret egy oltásért?

A Momentum elnöke azzal a javaslattal állt a nyilvánosság elé, hogy az állam 100 ezer forintot fizessen minden magyar állampolgárnak, aki beoltatja magát koronavírus elleni vakcinával. A parlamenten kívüli ellenzéki párt vezetője úgy véli, ezzel a módszerrel egyidejűleg lehetne ösztönözni az átoltottság radikális növekedését, valamint végre közvetlen készpénzes támogatáshoz juttatni a magyar háztartásokat.

A javaslat – éppen azért, mivel több célt kíván egyidejűleg elérni – különböző megközelítésekből értékelhető, támogatható vagy kritizálható. Új rovatunk, a Pro és kontra első szerzőiként arra kértük fel az ötletgazda Fekete-Győr Andrást, és a Momentum ötletét társadalompolitikai érvekkel bíráló Ungár Pétert, az LMP országgyűlési képviselőjét, hogy lapunk olvasói számára részletesebben fejtsék ki érveiket álláspontjuk mellett. Bizonyítékát adva egyúttal annak is, hogy a közéleti viták szakpolitikai megfontolások kifejtéséről és összeméréséről is szólhatnának.

Fekete-Győr András: Merjünk innovatívak lenni: jutalmazzuk azokat, akik beoltatják magukat

Nincs fontosabb az emberéletnél – erre alapozva döntöttek úgy a koronavírus-járvány megjelenése után Európa kormányai, hogy a mindennapi életet radikálisan átalakító, a gazdaság normális működését megakasztó korlátozásokat vezetnek be. A lezárások szigorával, a részletszabályokkal persze mindig lehet vitatkozni, de meggyőződésem, hogy a korlátozások mögötti elv helyes volt: az emberélet túl értékes ahhoz, hogy a gazdaság érdekében kísérletezzünk vele.

A 2020-as év az erről szóló dilemmázással telt, 2021-ben viszont már nem ezt a kérdést kell feltennünk. Azért, mert pontosan ugyanaz jelenti a megoldást a gazdaság újraindítására, mint az emberéletek megmentésére: a védőoltás. Hálásak lehetünk a világ tudósainak – köztük a magyar Karikó Katalinnak –, hogy ilyen gyorsan működő vakcinákat fejlesztettek ki. Hamarosan pedig elegendő vakcina áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindenkit Magyarországon mindenki be legyen oltva, és visszakaphassuk az életünket.

A politikának így ma nincs fontosabb feladata annál, mint hogy minden eszközzel tegyen azért, hogy a magyar társadalom elérje a nyájimmunitást Pontosan az ilyen a helyzetekre találták ki a pozitív és negatív ösztönzőket: amikor egy cselekedetnek nem csak egyéni, hanem társadalmi haszna – vagy kára – is van. Ezért adóztatjuk a környezetszennyezést, vagy éppen ezért kötelezőek a gyermekkori védőoltások.

De vannak pozitív ösztönzők is, például a gyerekvállalást adókedvezménnyel támogatjuk. Sok országban, például Argentínában, Brazíliában vagy Indonéziában a gyermekkori oltások beadása után fizetnek a szülőknek, de még Magyarországon is ahhoz a feltételhez van kötve az anyasági támogatás kifizetése, hogy a kismama legalább 4 alkalommal jelenjen meg terhesgondozáson.

Pontosan ilyen pozitív ösztönzőként javasolja a Momentum, hogy kapjon százezer forintot mindenki, aki vállalja, hogy amint lehetősége nyílik rá, beadatja magának a védőoltást. Azt, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség kipipált. Mert a védőoltás nem csak az egyénnek, hanem a közeli hozzátartozóknak, a munkatársaknak, és a társadalom egészének is hasznos. A járvány alatt is láttunk példát arra, hogy az egyéni motiváció nem mindig elegendő: hiába lett volna a teljes társadalomnak hasznos, ha mindenki letesztelteti magát, még a pedagógusok körében is sokan voltak, akik nem kértek az ingyenes teszt lehetőségéből. Ezek egyénileg elfogadható döntések, pláne ha a kormányzati kommunikáció csak elbizonytalanítja az embereket, ugyanakkor összességében mindannyian rosszul jártunk az ehhez hasonló egyéni döntésekkel. Tehát mindannyian rosszul fogunk járni az oltásellenességből vagy halogatásból következő egyéni döntésekkel is, amint a védőoltás széles körben elérhetővé válik.

A koronavírus-járvánnyal érkező gazdasági visszaesés különbözik mindentől, amit korábban tapasztaltunk. Nem a gazdaság szerkezeti problémái okozták a válságot, hanem egy úgynevezett „fekete hattyú”, azaz egy ritka, előreláthatatlan esemény, ami a kereslet és a kínálat egyidejű bezuhanásával okozott válságot. A kínálati oldal problémái a korlátozások feloldásával jórészt megoldódnak, azonban a gyenge kereslet még évekig gyengítheti a magyar gazdaság teljesítményét. A különleges idők különleges megoldásokat követelnek. Nem véletlen, hogy a koronavírus-válság kapcsán még a konzervatívabb közgazdászok is világszerte a költségvetési élénkítés fontosságát hangsúlyozzák. Itthon is adja magát a megoldás, hogy a fogyasztás ösztönzésével indítsuk újra a gazdaságot. Mi mással lehetne jobban ösztönözni a fogyasztást, mint az embereknek juttatott közvetlen készpénzes támogatással?

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!