Raskó György: a Fidesz fog a beszolgáltatott élelmiszerekkel jótékonykodni

Raskó György: a Fidesz fog a beszolgáltatott élelmiszerekkel jótékonykodni

Raskó György

A külföldi élelmiszer-diszkontok több, de főleg jobb minőségű magyar árut kínálnak olcsóbban, mint a hazai üzletláncok – nyilatkozta a helyben.hu kérdésére Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a kötelező beszolgáltatás szavazatvásárlási célokat is szolgálhat.

Felháborodott azon, hogy a kormány egy sebtében összeállított törvénnyel kötelezte a nagy hazai üzletláncokat, hogy a lejárat előtt lévő élelmiszereket ingyen szolgáltassa be az államnak. Máshol nincs ilyen kezdeményezés?

Van, de a világon ilyen direkt módon sehol nem állítják ezt a rendszert a politika szolgálatába. A fejlett világ minden országában ellenőrzött módon juttatják el a rászorultaknak a minőségüket vesztő, de még fogyasztható élelmiszereket. Elsősorban konzervek, befőttek, liszt, cukor, száraz tészta tartoznak ebbe a kategóriába. Ezeket az ételeket a szavatossági idő lejárta előtt felajánlják segélyszervezeteknek, amelyek aztán eljuttatják a szegényeknek.

Magyarországon is működik már ez a rendszer, vagyis ha a nagy élelmiszerláncok látják, hogy bizonyos élelmiszerekből eladhatatlanul sok van raktáron, akkor azt felajánlják a Magyar Élelmiszerbanknak. Az egyesületként működő szervezetnek kiépült kapcsolatai vannak az országos segélyszervezetekkel – köztük van a Máltai Szeretetszolgálat, vagy a Magyar Vöröskereszt – amelyek eddig profi módon szétosztották az élelmiszert a hajléktalanok, vagy a rászoruló családok között. Ez a rendszer tehát eddig is létezett, és működik ma is Magyarországon.

Akkor az a problémája, hogy a kormány ezt a rendszert gyökeresen át akarja alakítani és az élelmiszert jövőben az állam gyűjti be és osztja szét?

A tervek szerint valóban létrejön majd egy olyan, az állam által irányított szervezet, amely átvenné az egyébként profi módon működő élelmiszerbank szerepét. Ismerve az Orbán kormány, illetve a Fidesz természetét, annyi történik majd, hogy az általuk létrehozott szervezet az üzletláncoktól ingyen elveszi, és politikai célzattal fogja szétosztani az élelmiszert.

Vagyis attól tart, hogy a szegény emberek élelmiszerhez jutását politikai célra akarják majd kihasználni?

Ne legyenek kétségeink, a Fidesz eddig sem volt szemérmes, ha a politikai céljaik eléréséről volt szó. Ezer dologgal szinte fillérekért veszi meg a szegények szavazatait, lásd a legutóbbi krumpli-, és egyéb üveggyöngyök osztogatását. Vagy ha megnézi a kiszolgáltatott közmunkások helyzetét, akkor láthatja, hogy Orbán lényegében filléres akciókkal, majd jövő tavasztól ingyen szerzett élelmiszerekkel jut a legszegényebbek szavazataihoz. Nem véletlen az sem, hogy a meghirdetett kötelező élelmiszer beszolgáltatás a jövő év februárjától indul, vagyis két hónappal az országgyűlési választás előtt kezdik.  Már nem a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, hanem a Fidesz aktivistái fognak "jótékonykodni" az ingyen szerzett élelmiszerekkel, nyilvánvalóan szavazatszerzési szándékkal.

Azt is tudjuk, hogy a beszolgáltatás csak a 100 milliárd feletti árbevételt elérő cégek számára kötelező, vagyis a népszerű külföldi üzletláncokat érinti. A magyar boltok kimaradnak a szegények támogatásából?

Elképesztő, ahogy különbséget tesz a kormány a nagy multi kereskedelmi lánc, vagy a magyar üzletlánc raktárában lévő mondjuk Globus konzerv között. A hazai kereskedők számára nincs kötelező beszolgáltatás, a külföldi cégeknek pedig van. Ezt nem lehet mással magyarázni, mint politikai szándékkal.

Hisz a nagy hazai üzletláncokban, - beleértve a kisebb, független boltok hálózatokat - épp úgy keletkeznek fogyasztható, de csökkenő minőségű élelmiszerek, amelyeket még a szavatosság lejárta előtt eljuttathatnák a rászorulókhoz. Ezeket ugyanis nem lehet úgy rendelni, hogy minden darabja időben elfogyjon.

A magyar kereskedők egyébként mit kezdenek a lejáró szavatosságú élelmiszerekkel?

Elvileg ugyanúgy leadják az élelmiszerbanknak, gondolom ezután is teszik, csak nekik nem kötelező az államnak beszolgáltatni, no és nem kell kereskedelmi adót sem fizetni a forgalom után. Ezt az adótételt, most a multik számára 2,5%-ról 2,7%-ra emelik, így a növekmény éves összege el fogja érni az 5-6 mrd forintot, amit - ne legyenek kétségei senkinek – majd teljesen a magyar vásárlók fizetnek meg.

A legelképesztőbb pedig az, hogy az állam által a multiktól begyűjtött élelmiszert a Fidesz ajándékaként osztják majd szét, s persze, nyilván összekötik majd a szavazólap-ikszeléssel.

Azt nem érzékeli a magyar vidéken élő vásárló, hogy közben a falvakat, kisvárosokat ellátó magyar üzletláncok sokkal drágábban árusítják az élelmiszert, mint a multik?

Emiatt aztán nem is vásárolnak a magyar boltokban, üzletláncokban, mert azokban sokkal drágábban vehetnék meg az alapvető élelmiszert, mint a politika által diszkriminált multi láncokban. Ma már a kistelepülésen élők – még a kocsi nélküliek is – inkább összefognak és a szomszéd kisvárosban, a multi diszkontokban, a Lidl, az Aldi, vagy a Penny valamelyik üzletében végzik el a nagybevásárlást. Még utazással együtt– a költséget nyilván szétdobják – hozzávetőleg 10 százalékkal olcsóbbak ezek a diszkontok. A magyar CBA, a Real, a Coop pedig ott tátong üresen a méregdrágán kínált árujával. Tapasztalatom szerint ma már a magyar vidék is a multi láncok vásárlója.

Ha emelik a külföldi élelmiszerláncok adóját, akkor azok nem lesznek ugyanolyan drágák, mint a magyarok?

A kormányzat csak multikat sújtó, hozzávetőleg 70 milliárdos adóemelése természetesen megjelenik majd a diszkontok áraiban, de ezzel együtt is olcsóbbak maradnak, mint a magyar üzletláncok.

Furcsa helyzet, hogy a magyar kormány a külföldiek adóztatásával a hazai üzleteket igyekszik kedvezőbb helyzetbe hozni évek óta, de a magyar vásárló mégis multi-párti. Ki hibázik?

A magyar áruházláncok éves árbevételét a diszkontok már meghaladják Az összes költés náluk most évi 1700 milliárd Ft. Az utóbbi tíz évben – amióta a kormány rászállt a külföldiekre - elképesztő növekedést produkált a Lidl, az Aldi és a Penny, kisebb mértékben nőtt a Spar és az Auchan forgalma is. A felsorolt üzletek lassan teljesen kiszorítják a hagyományos boltokat. A magyar láncok piaci részesedése mára marginálissá vált. Ez a verseny már eldőlt. Személy szerint nagyon örülnék, ha legalább egy nemzeti tulajdonban lévő élelmiszer-bolthálózat sikeres, versenyképes lenne, de ehhez a kormánynak más módon kellene segítséget adni. Nem látványos politikai akciókkal, hanem tőkével, szervezési, vezetési szolgáltatásokkal, beszállítói hálózat-szervezéssel kellene segítenie. Ezeket azért nem teszi, mert csak hosszabb távon hozna mérhető eredményt, a kormányt azonban a rövid távú és populista kampányakciók érdeklik, pláne választások előtti időszakban.

Még számomra is megdöbbentő, hogy a diszkontokat erősítő folyamat nemcsak Magyarországon lezajlott le, hanem teljes Kelet-Európában bekövetkezett. Több, mint 2500 üzlet nyílt a térségben csak az utóbbi két évben!. Ennek elsősorban az árérzékenység az oka. Az átlagos magyar háztartás kiadásainak közel 20%-át, a román legalább 30%-át, az ukrán még ennél is nagyobb arányban élelmiszerekre fordítja. Az Egyesült Királyságban csak 7-8%-át, igaz ebben az is közrejátszik, hogy ott az élelmiszerek áfakulcsa nulla. Nálunk például a zöldségre, gyümölcsre 27% áfát vet ki az állam.

Mivel magyarázható az, hogy miközben a kormány a hazai áruházláncokat kedvezőbb helyzetbe akarja hozni, ennek egyértelműen a vásárlók isszák meg a levét?

Azért mert a kormányt nem a tényleges sikerek, hanem csak a rövid távú politikai előnyök érdeklik. Magyarországon a multikat büntetni politikailag "bejön", még akkor is, ha a multikra öklüket rázók gond nélkül mennek vásárolni a multik diszkontjaiba, és szinte már csak oda. Ha én lennék a magyar állam helyében, akkor a magyar üzletek hatékonyságát, egymás közötti szervezettségét igyekeztem volna fejleszteni, hogy kilépjenek az ördögi körből. Jelenleg ugyanis ezek a láncok gyenge pénzügyi pozícióban vannak, és folyamatosan veszítik hazai prémium beszállítóikat is.

Az állami segítség visszatetsző voltára példa, hogy a kormány közeli CBA tulajdonosok üzleteiket állami pénzből felújították, majd e boltokat jórészt eladták a Lidl-nek, Aldinak, vagy a Spar üzletláncnak. Vagyis az állami pénzek magánzsebekbe vándoroltak, ahelyett, hogy az magyar üzletláncok versenypozíciója erősödött volna.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.