Miklós Gábor Rejtett aknák Karabahban

Hat hétig tartott tavaly ősszel a második karabahi háború, amely nagy azerbajdzsáni győzelemmel végződött. Baku visszakapta elveszített területei nagy részét. Béke azonban azóta sincs, megbékélésről pedig szó sem esik.

Kiválóan megtervezett hadműveletet indított tavaly szeptember 27-én Azerbajdzsán Örményország ellen. Minden bizonnyal török katonai szakértők készítették fel az azerieket a háborúra. Új hadviselési módszereket alkalmaztak a hegyi terepen jól beásott állásokat kiépített örmény erők ellen. Régóta tartott a kőolajban gazdag állam hadseregének átfegyverzése: Izrael évek óta szállított távirányítású pilóta nélküli felderítő és harci repülőket (drónokat), s ehhez még nagy mennyiségű török drónt vettek. A törökök az előző évek líbiai és szíriai konfliktusaiban begyakorolták a drón-hadviselés harcászatát. A nehéz kaukázusi hegyi terepen a frontális támadás helyett a kommandók alkalmazását választották. A harcedzett örmények nem voltak felkészülve az újfajta hadviselésre: a drónok megsemmisítették a harci technikájukat, a kommandók támadása megdöbbentette őket. Korábban orosz sugárhajtású harci gépeket és harcászati-hadműveleti rakétákat vásároltak, hogy ezekkel verjék vissza a régen időszerű azeri támadást. A Szuhoj repülőgépek nem emelkedtek a magasba, a rakéták bevetése körül nagy a homály. Az oroszok szerint a rakétákat nem alkalmazták, Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint az orosz fegyver csődöt mondott. Kinél van az igazság? Az örmények állították: az azeriek szíriai zsoldosokat vetettek harcba, örmény oldalon viszont sok külföldi örmény önkéntes harcolt. Közülük sokan még azeri börtönben sínylődnek, mint állítólagos terroristák.

Hat hét háború után Pasinján kénytelen volt Vlagyimir Putyin közvetítésével hosszú távú fegyverszünetet kérni. Emlékeztetek ennek az egyezménynek a főbb pontjaira: Azerbajdzsán megkapta a háborúban elfoglalt, visszaszerzett összes területet, visszakerültek Bakuhoz a tűzszünet idején még örmény kézben lévő Karabahhal határos azeri járások, így a lacsini is, amelyen keresztül húzódik a legrövidebb út Örményországba, ennek az útvonalnak és a maradék Karabahnak az ellenőrzése öt évre 2000 orosz békefenntartó katona feladata lesz, az oroszok mandátumát meghosszabbíthatják, Örményország vállalta, hogy szárazföldi összeköttetést nyit Azerbajdzsán és a nahicseváni azeri exklávé között, s ezt az utat is oroszok, határőrök fogják felügyelni. Még szó volt arról is, hogy további közlekedési útvonalak is megnyílnak: az örmények Oroszország felé, az azeriek a Fekete-tenger felé keresnek közlekedési folyosókat, hogy felélénkítsék gazdaságukat. A moszkvai egyezség nem vált békévé, s a prosperitást ígérő gazdasági fellendülés sem indult be. Sőt! A korridorok tervezése új gyanúkat ébresztett, s ahelyett, hogy bizalmat teremtett volna, olyan félelmeket keltett, hogy például Baku a dél-örményországi körzet megszerzésére készül.

Van még rengeteg rejtett akna. Valódi és politikai is. A tavalyi háború során az azeriek több helyen annyira előre törtek, hogy fontos örmény közlekedési utak egy-egy szakaszát ellenőrzik most. Egy másik probléma a szovjet korszakban a két tagköztársaság között meghúzott vitatott határok. A szovjethatalom különös exklávékat hozott létre mindkét országban – a határvonal másik oldalán szigetformában folytatódik az azeri, vagy az örmény terület. Ezeket a kilencvenes évek elején dúló háborúban elfoglalták, lakóikat elűzték, de a probléma megmaradt, az egykori lakosok hazatérnének. Egy másik súlyos probléma a hadifoglyoké: több tucat örményt fogtak el a tűzszünet után az azeriek és ítéltek el határátlépésért és tiltott fegyvertartásért a vitatott területeken. Többeket elengedtek. Cserébe megkapták a térképet a területen elhelyezett örmény aknákról. Nem az egész visszahódított területről. Az azeriek által visszaszerzett járásokban mindennaposak a halálos robbanások.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!